Back to top

Új lendületet kaphat a magyar hagymatermesztés

A tavalyi esztendőhöz hasonlóan az időjárás idén sem kedvez a hagymatermésnek, így ezúttal is keresleti piacra lehet számítani. E helyzet ugyanakkor az ágazat szereplőinek összefogását is erősíti: a tervek szerint elektronikus rendszerrel tennék hatékonyabbá a termelési és kereskedelmi információk áramlását.

A Békés megyei Kamut község határában, Földesi István, a Kamut-Gyúrpusztai Mezőgazdasági Kft. ügyvezetőjének hagymatáblájában gyűltek össze termelők és szakemberek, méghozzá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztály Hagyma Munkacsoportjának hagyma fajtabemutatója alkalmából.

Az egész napos program résztvevőit Mártonffy Béla, az osztály elnöke köszöntötte, aki úgy fogalmazott, a „hagymás” munkacsoport aktivitás és szervezettség terén élen jár, így példával szolgálhat a hasonló szakmai szerveződések számára. Mint mondta, a legfőbb cél a magyar hagymatermesztés elmúlt időszakban megcsorbult renoméjának helyreállítása, ehhez pedig a kamara minden segítséget megad.

„Biztosítjuk a szükséges anyagi támogatást, vállaljuk a különféle kísérletek, valamint szakmai utak megszervezését” – egyértelműsítette.

Szavait követően a vendéglátó ismertette a 4,5 hektáros táblán, a tavasz folyamán beállított kísérlet technológiai hátterét s az elmúlt hónapok tapasztalatait. A többi közt elmondta, a szélsőséges időjárással együtt járó stresszfaktorokat a többszöri műtrágyázással sikerült kezelniük.

A táblában tavaszi vetésű hagymafajtákat termesztettek, amelyek jellemzőit a vetőmagokat forgalmazó cégek szakemberei ismertették.

S ha már a hazai viszonyok: a fajtabemutatók alatt Családi Jánossal, a NAK Hagyma Munkacsoportjának vezetőjével is beszélgettünk, aki legfontosabb terveikről, illetve az ágazat idei piaci kilátásairól is beszélt lapunknak. Mindenekelőtt elmondta: évente két fajtabemutatót szoktak tartani – júniusban áttelelő hagymák, augusztusban pedig tavaszi vetésű hagymák bemutatásának jegyében tartanak egy-egy alkalmat. „Utóbbi fajták az összes hagyma termésének körülbelül 80%-át teszik ki Magyarországon” – árulta el, hozzátéve, hogy a legeredményesebb termelők itt, Békés megyében gazdálkodnak.

Elmondta továbbá, a munkacsoport mintegy két év alatt elérte, hogy a szakmabéliek szívesen osztják meg egymással a termeléssel kapcsolatos tudnivalókat és tapasztalatokat, az értékesítésről azonban még mindig kevés szó esik – leginkább azért, mert versenytársként tekintenek egymásra. Éppen ezért vetődött fel az úgynevezett Hagymabank létrehozásának az ötlete.

„Összegyűjtenénk a hagymatermesztők termelési adatait, illetve rendszereznénk a kereskedők, áruházláncok vásárlási igényeit – mind az eladók, mind pedig a vevők megelégedésére”

– beszélt a tervekről Családi János. Hangsúlyozta, bízik abban, hogy a NAK támogatja majd a felvetést, és segíti az adatok kezeléséhez szükséges elektronikus rendszer kiépítését; ebben az esetben akár már jövőre működésbe léphet a Hagymabank. A munkacsoport vezetője végül arról beszélt, hogy ahogy tavaly, úgy idén is problémát – hagymahiányt – okoz az időjárás, és új betegségek megjelenését is eredményezte. Mindezek jelentősen növelik a termesztés költségeit.

„Nemcsak a magyar, hanem egész Európa termelőit sújtják a problémák, amelyek a hagyma árát a jelenlegi magasabb szinten tartják. Az áttelelő hagymákat például soha nem látott magas áron lehetett értékesíteni”

– folytatta. Azok a nagy hagymatermelő országok – például Hollandia, Dánia vagy Lengyelország –, amelyek eddig öntözés nélkül tudtak termelni, még nem tudtak teljesen átállni e rendszerre, így biztosan lesz hiány idén is. „Ennek eredményeképpen az árak, még ha nem is lesznek olyan szinten, mint tavaly voltak, idén is a sokévi átlag fölött várhatók” – tette hozzá a szakember.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ön is mindig kiirtja a gyomokat? Lehet, hogy rosszul teszi

A gyomnövények nem feltétlenül okoznak gondot, egy új kutatás szerint akár hasznosak is lehetnek.

Amivel érdemes kiváltani a krumplit

Régen a szegények krumplija volt, ma a nagyvilág elegáns éttermeiben homár, lazac, fésűkagyló, szarvasgomba társaságában tálalják. A teljesen igénytelen, olcsó zöldséget csodanövénynek tartják. Ez a csicsóka.

ASP: még mindig vannak félreértések

Az elmúlt hónapban, a Nébih és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az ország több városában szervezett tájékoztató fórumokat, amelyeken az országos főállatorvos az ASP-vel kapcsolatos legújabb hírekről és intézkedésekről számolt be. Milyen volt az érdeklődés? Mennyire tűntek partnernek a termelők a védekezéssel, illetve megelőzéssel kapcsolatos teendőkben – kérdeztük a Nébih-től?

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Véget ért a szezon, de nem múlt el nyomtalanul - Növényvédelmi előrejelzés

Kezdjük meg a fölkészülést a jövő évi növényvédelemre, ehhez pedig legelőször is mérjük fel, hányadán állunk a károsítókkal. Az őszi betakarítás kiváló lehetőség, hogy megismerjük, mennyire fertőzött a terület talajlakó kártevőkkel, a metszés előtti átvizsgálás során pedig gyorsan kiderül, hogy mennyire fertőzöttek a fák.

Nagy István: a méztermelés a jövőnket jelenti

A „mézes reggeli” programot 2007-ben indították el Szlovéniában, hogy felhívják a gyerekek figyelmét a mézfogyasztás fontosságára. Magyarország 2014-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek mostanra már ezernél is több hazai iskola ad otthont. Így történt ez a tolna megyei Tamásiban is, ahol a programot a „Legyen minden nap mézes nap” mézfogyasztás-ösztönző kampány részeként tartották meg.

Dokumentumfilm mutatja be a Janka Tanya autista fiataljait

A Hosszú út című film a tótvázsonyi segítő közösségben élő sérült fiatalok mindennapjairól készült, a társadalmi beilleszkedés bátorító példájáról szól. A dokumentumfilm létrejöttét a SPAR támogatása tette lehetővé.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.

A növények is pánikba esnek az esőtől

Esőtől áztatva, napfényben és széndioxidban „úszva” – azt gondolnánk, hogy ez álmai netovábbja minden növénynek. Egy új tanulmány szerint azonban meglepően komplex a reakciójuk az esőre.

Alig nőttek a mezőgazdasági termelői árak szeptemberben

Szeptemberben a mezőgazdasági termelői árak mindössze 1,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál.