Back to top

Veszélyben a facsemeték

A mezei pocok elsősorban mezőgazdasági területeken és a síkvidéken okoz jelentős károkat. Az elmúlt évek azonban bebizonyították, hogy a falánk rágcsáló kártételével hegyvidéki erdőterületeken is számolnunk kell.

A tavaly szeptembertől áprilisig tartó száraz időjárás egyik következménye, hogy túlszaporodtak a rágcsálók, köztük a mezei pocok is. Ez a falánk állat minden növényi részt szívesen fogyaszt, ráadásul rendkívül szapora, évenként akár tízszer is kölykezik és már háromhetes korában ivaréretté válik. Szívesen tanyázik a fiatal erdőfelújításokban, ahol könnyen elrejtőzhet.

Ez a rágcsáló télen is aktív, és lágy szárú növények híján előszeretettel táplálkozik a facsemetékkel.

Ezért az októberi lombhullás után egészen az áprilisi fakadásig nagy veszélyben vannak a fiatal fácskák.

A pocok támadása nem azonnal szembetűnő, mert a talajszint alatt rágja el a gyökereket, így a növény általában nem dől el azonnal, egészen a tavaszi fakadásig sértetlennek tűnik. Hasonlóan alattomos a makkrakásokban okozott károsítása az avartakaró alatt. Ha egy területen nagymértékű a pockok károsítása, vagy a kisebb károk többször megismétlődnek, akkor pótolni kell a csemetéket, ami igen sokba kerül.

Az EGERERDŐ Zrt. Mátrafüredi Erdészeténél egy tavalyi makk alátelepítést teljes egészében meghiúsított a felszaporodott rágcsálóállomány, és ezzel több mint kétmillió forint kár keletkezett.

Mit tehetünk a károsítás visszaszorításáért? A hegyvidéki erdei élőhelyeken természetvédelmi szempontból kerülni kell a kemikáliák alkalmazását, ezért inkább a természetes megoldásokat választjuk. Rendszeres ellenőrzéssel feltárjuk a károsított területeket és speciális csapdázással, illetve a természetes ellenségeik megsegítésével – madaraknak ülőfák kihelyezésével – igyekszünk a rágcsálók állományát visszaszorítani. A pockokat szívesen fogyasztják az ölyvek, baglyok, valamint a borz és a nyest is. Külön említést érdemel a róka, amely a síkvidéki élőhelyeken az apróvad-állomány megdézsmálása miatt szőrmés kártevőnek minősül, hegyvidéken ugyanakkor jelentős szerepe van a rágcsálók számának kordában tartásában.

Dudás Béla
EGERERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erős keresletre támaszkodhat a faipar

Kreatív iparág lett a faipar Magyarországon, de az olcsó ázsiai import nagy kihívás. Az európai fogyasztókhoz hasonlóan a magyarok is gyakran vásárolnak drágább nyugat-európai termékek helyett például kínait.

Eszközhasználó disznók

A kutatók egy kritikusan veszélyeztetett disznófajtát, a Cebu szigeti disznót figyelték meg egy párizsi állatkertben, amikor észrevették, hogy a kondából több állat is fadarabok segítségével próbálta túrni a földet, hogy fészket építsen magának.

Furcsa állati szokások

Milyen „vadállatok” tarthatók háziállatként? Mitől érdekes élőlény a csótány? Milyen módszerekkel taníthatók az állatok? Ezekre a kérdésekre is választ kapnak azok, akik kilátogatnak a Budakeszi Vadaspark felelős állattartásról szóló bemutatójára.

Kertek falánk "vendégei": talajlakó kártevők

A megváltozó környezeti feltételeknek, például a brutális fölmelegedésnek, a felpörgött kereskedelemnek, és a lelkesen jövő-menő turistáknak köszönhetően napról napra hallhatunk híreket újabb és újabb károsítók felbukkanásáról. Sokunknak lett személyes jó ismerőse a lepkekabóca, a márványospoloska vagy éppen a borókabogár.

Az erdő volt a középpontban Nyíregyházán

Számos programmal készült a XXIII. Erdők Hetére a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete és a Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola.

Ha még nem elég a poloskákból - Növényvédelmi előrejelzés

Az időjárás most inkább a rovarkártevőknek kedvez, de több fajnak már jelentősen csökkent az aktivitása – nem így a poloskáké, amelyekkel még mindig bőven tele vannak a kertek. Sőt, van újdonság is: ne lepődjünk meg, ha a lakásokban a nyugati levéllábú poloskával is találkozunk mostanában a zöld vándorpoloska és az ázsiai márványospoloska társaságában, mert ez a rovar is előszeretettel telel fűtött helyeken.

Konferencia az erdők gépesítéséről Sopronban

Nemzetközi szimpóziumnak ad otthont az erdők gépesítéséről Sopron. A Liszt-központban hétfőn kezdődött konferenciára a világ minden részéről érkeztek szakemberek.

Kétezer vaddisznó kapta el a sertéspestist tavaly április óta

Mintegy kétezer vaddisznóban mutatták ki az afrikai sertéspestist Magyarországon a betegség tavaly áprilisi megjelentése óta - közölte az országos főállatorvos kedden az M1 aktuális csatornán.

Vasszigorral ellenőrzik az idegen országokból érkező növényeket

Az európai uniós hatóságok decembertől vasszigorral ellenőrzik az idegen országokból érkező növényeket, azért, hogy megelőzzék a nem őshonos kártevők megjelenését és elszaporodását a közösség területén. Az Európai Unió rendelete nemcsak a kereskedelmi szállítmányokra vonatkozik, a hatóságok a turisták poggyászait is átvizsgálják - írta a Magyar Nemzet kedden.

Prágában tanácskoztak a Visegrádi Együttműködés agrárminiszterei

A Közös Agrárpolitika jövőjének alakítása, valamint erdészeti kérdések voltak a főbb témák a Visegrádi Együttműködés agrárminisztereinek Bulgáriával, Horvátországgal, Szlovéniával és Romániával kibővített prágai találkozásán, amelyen az EU Tanácsának elnökségét adó Finnország is részt vett.