Back to top

Veszélyben a facsemeték

A mezei pocok elsősorban mezőgazdasági területeken és a síkvidéken okoz jelentős károkat. Az elmúlt évek azonban bebizonyították, hogy a falánk rágcsáló kártételével hegyvidéki erdőterületeken is számolnunk kell.

A tavaly szeptembertől áprilisig tartó száraz időjárás egyik következménye, hogy túlszaporodtak a rágcsálók, köztük a mezei pocok is. Ez a falánk állat minden növényi részt szívesen fogyaszt, ráadásul rendkívül szapora, évenként akár tízszer is kölykezik és már háromhetes korában ivaréretté válik. Szívesen tanyázik a fiatal erdőfelújításokban, ahol könnyen elrejtőzhet.

Ez a rágcsáló télen is aktív, és lágy szárú növények híján előszeretettel táplálkozik a facsemetékkel.

Ezért az októberi lombhullás után egészen az áprilisi fakadásig nagy veszélyben vannak a fiatal fácskák.

A pocok támadása nem azonnal szembetűnő, mert a talajszint alatt rágja el a gyökereket, így a növény általában nem dől el azonnal, egészen a tavaszi fakadásig sértetlennek tűnik. Hasonlóan alattomos a makkrakásokban okozott károsítása az avartakaró alatt. Ha egy területen nagymértékű a pockok károsítása, vagy a kisebb károk többször megismétlődnek, akkor pótolni kell a csemetéket, ami igen sokba kerül.

Az EGERERDŐ Zrt. Mátrafüredi Erdészeténél egy tavalyi makk alátelepítést teljes egészében meghiúsított a felszaporodott rágcsálóállomány, és ezzel több mint kétmillió forint kár keletkezett.

Mit tehetünk a károsítás visszaszorításáért? A hegyvidéki erdei élőhelyeken természetvédelmi szempontból kerülni kell a kemikáliák alkalmazását, ezért inkább a természetes megoldásokat választjuk. Rendszeres ellenőrzéssel feltárjuk a károsított területeket és speciális csapdázással, illetve a természetes ellenségeik megsegítésével – madaraknak ülőfák kihelyezésével – igyekszünk a rágcsálók állományát visszaszorítani. A pockokat szívesen fogyasztják az ölyvek, baglyok, valamint a borz és a nyest is. Külön említést érdemel a róka, amely a síkvidéki élőhelyeken az apróvad-állomány megdézsmálása miatt szőrmés kártevőnek minősül, hegyvidéken ugyanakkor jelentős szerepe van a rágcsálók számának kordában tartásában.

Dudás Béla
EGERERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Az erdő gazdája

33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.