Back to top

Veszélyben a facsemeték

A mezei pocok elsősorban mezőgazdasági területeken és a síkvidéken okoz jelentős károkat. Az elmúlt évek azonban bebizonyították, hogy a falánk rágcsáló kártételével hegyvidéki erdőterületeken is számolnunk kell.

A tavaly szeptembertől áprilisig tartó száraz időjárás egyik következménye, hogy túlszaporodtak a rágcsálók, köztük a mezei pocok is. Ez a falánk állat minden növényi részt szívesen fogyaszt, ráadásul rendkívül szapora, évenként akár tízszer is kölykezik és már háromhetes korában ivaréretté válik. Szívesen tanyázik a fiatal erdőfelújításokban, ahol könnyen elrejtőzhet.

Ez a rágcsáló télen is aktív, és lágy szárú növények híján előszeretettel táplálkozik a facsemetékkel.

Ezért az októberi lombhullás után egészen az áprilisi fakadásig nagy veszélyben vannak a fiatal fácskák.

A pocok támadása nem azonnal szembetűnő, mert a talajszint alatt rágja el a gyökereket, így a növény általában nem dől el azonnal, egészen a tavaszi fakadásig sértetlennek tűnik. Hasonlóan alattomos a makkrakásokban okozott károsítása az avartakaró alatt. Ha egy területen nagymértékű a pockok károsítása, vagy a kisebb károk többször megismétlődnek, akkor pótolni kell a csemetéket, ami igen sokba kerül.

Az EGERERDŐ Zrt. Mátrafüredi Erdészeténél egy tavalyi makk alátelepítést teljes egészében meghiúsított a felszaporodott rágcsálóállomány, és ezzel több mint kétmillió forint kár keletkezett.

Mit tehetünk a károsítás visszaszorításáért? A hegyvidéki erdei élőhelyeken természetvédelmi szempontból kerülni kell a kemikáliák alkalmazását, ezért inkább a természetes megoldásokat választjuk. Rendszeres ellenőrzéssel feltárjuk a károsított területeket és speciális csapdázással, illetve a természetes ellenségeik megsegítésével – madaraknak ülőfák kihelyezésével – igyekszünk a rágcsálók állományát visszaszorítani. A pockokat szívesen fogyasztják az ölyvek, baglyok, valamint a borz és a nyest is. Külön említést érdemel a róka, amely a síkvidéki élőhelyeken az apróvad-állomány megdézsmálása miatt szőrmés kártevőnek minősül, hegyvidéken ugyanakkor jelentős szerepe van a rágcsálók számának kordában tartásában.

Dudás Béla
EGERERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Családias pagony

A Rábaköz igazi kis ékszerdoboza a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő Göbös-major. Eldugott zug, ahová az aktív pihenésre vágyók, valamint csendre és nyugalomra kiéhezett városiak egyaránt szívesen jönnek.

Megkapják a magánállatkertek a pénzügyi támogatást?

A Magyar Állatkertek Szövetsége (MÁSZ) az Agrárminisztérium szakmai támogatásával, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) segítségével létrehozott egy olyan pénzügyi keretet, ami a pandémia miatt 2020. november 11-e óta zárvatartó hazai magánállatkertek megsegítését célozza. Tóth Tibor, a MagánZoo állatkert tulajdonosát kérdeztük a támogatásról és az állatkert fenntarthatóságáról.

Madárodúk és -etetők

A hideg beköszöntével nem szabad megfeledkeznünk a természet apró csodáiról, hazánk énekesmadarairól. Ilyenkor számos példányuk behúzódik a településekre, ott keres élelmet. Ennek apropóján indította útjára madárodú és madáretető kihelyezési akcióprogramját az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás október közepén, Kittenberger Kálmán nagymarosi házában.

Faápolási munkák a Sóstói-erdőben

A NYÍRERDŐ Zrt Nyíregyházi Erdészetének munkatársai március első felében a parkerdő leglátogatottabb részein faápolást és száraz ágnyesést hajtanak végre. A tornapálya környékén és a legforgalmasabb utak mentén élő idős tölgy- és akácfákon sok helyen észleltek balesetveszélyes, száraz ágakat, melyeket még a fészkelési időszak kezdete előtt szeretnének eltávolítani.

Batáta, a bakhátak új királya

A nagypapa 5 évvel ezelőtt cukros lett. Berki Mihály és családja ekkor kezdett el kutakodni, vajon mivel lehetne úrrá lenni a betegségen, és valaki a batátát, vagyis az édesburgonyát ajánlotta. Ők lassan, fokozatosan elkezdték termeszteni a növényt. A nagyapa, Plásztán Mihály ma 86 éves és köszöni jól van, a korának megfelelően.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről – 1. rész

Nem kevesebb, mint három évtizede küzd a magyar mezőgazdaság az osztatlan közös tulajdon problémakörével. De miért is tekintünk problémaként az osztatlan közös tulajdonra? Az nem igényel különösebb magyarázatot, hogy egy többször tíz, akár több száz tulajdonos birtokában lévő ingatlan esetében aligha érvényesülhet a tulajdonosi szemlélet.

Megérkezett az első fekete gólya

Tegnap megérkezett Afrikából az első fekete gólya a Gemenc erdeibe. A fokozottan védett madár először elfoglalta fészkét, ezután mintegy fél óráig takarította azt, majd vélhetően élelem után indult. A madár nincs meggyűrűzve, de az erdőgazdaság osztályvezetője szerint ez a példány tavaly is Gemencen tartózkodott, általában ugyanazok a párok használják a fészkeket.

Már nyolc éve ünnepeljük a „Vadvilág Világapját”

Az ENSZ közgyűlése 2013-ban, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) aláírásának 40. évfordulója alkalmából az egyezmény aláírásának napját, március 3-át a Vadvilág Világnapjává (World Wildlife Day) nyilvánította.

Természetközeli vadgazdálkodás a Pilisi Parkerdőben

A vadászható vadfajok az erdők fáihoz és más élőlényeihez hasonlóan a természeti tőke részei és az erdei ökoszisztémára gyakorolt hatásukat a gazdálkodási módszerek nagyban befolyásolják. Az oly sok természetjáró számára élményteli perceket szerző őzek, gímszarvasok, vaddisznók és más vadfajok élete szoros összefüggésben van az erdők fejlődésével, jólétével és fennmaradásával.

Zöld sziget a Gellért-hegyen

Az idén országos díjat kapott Gellért-hegyi kertjére Molnár István Mihály, cikkünk szerzője. Fajtákról és növényvédelemről osztja meg tapasztalatait.