Back to top

Jön a fekete veszedelem

A szőlő növényvédelméhez nem csak szer, tudás is kell. Mindez lehetne a címe annak a tanácskozásnak, melyet szerdán Mogyoródon tartottak.

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, a Mogyoródi Hegyközség és több növényvédő szer gyártó és forgalmazó cég által jegyzett eseményen nem csak az idei évjárat sajátosságairól hallhattunk, hanem megtekinthettük a különböző kísérleteket és a végén még drónbemutató részesei is lehettünk.

MMG - A szőlő növényvédelme

 

Dula Bencéné: Biotermesztésben komoly károkat okoz a fekete rothadás
Fotó: viniczai

Dula Bencéné növényvédelmi mikológus elmondta, utoljára 1990 és 2010 júniusában és júliusában kapott annyi csapadékot, mint az idei esztendő ezen két hónapja.

A peronoszpóra fertőzés éppen abban a fenológiai állapotban érte a szőlőt, amikor a legérzékenyebb volt, ráadásul az ültetvények vízben „álltak”.

A szakember kiemelte, hogy a felelős nem a helyi fertőző anyag, hanem a szállított volt. Sokan alacsony lémennyiséggel védekeztek, így nem mindenhová jutott el a hatóanyag. Ráadásul – hozta fel Dula Bencéné -, gyakran a szaktanácsadók sem álltak a helyzet magaslatán, nem a megfelelő gombabetegség ellen védekeztek.

Fotó: viniczai

Az utóbbi évek „slágerbetegsége” a fekete rothadás. Szinte legyőzhetetlen, s elsősorban a biotermesztőknél

– ahol a lisztharmatra és a peronoszpórára rezisztens fajták ugyan már vannak, de – jelent nagy problémát, a nemesítők mindezidáig ezzel a betegséggel csak marginálisan foglalkoztak. A zöld sorköztakaró, a gépi szüret, vagy a sorokban hagyott venyige is fertőzési góc lehet. Problémát jelent, hogy csak a mikroszkóp alatt tudjuk a peronoszpórától megkülönböztetni.

A jövő fölöttünk jár
Fotó: viniczai

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Borászat a Márton-hegy szívében

A főapátság a második világháborút követő politikai döntés nyomán vesztette el azt a lehetőséget, hogy tovább folytassa az évszázadok során magas színvonalra emelt szőlő- és bortermelést. Tizenöt éve újra elkezdődött a borkészítés a Pannonhalmi Főapátság pincészetében.

A pazar dáliák

A júliustól októberig nyíló szabadföldi dáliák ékei a kerteknek, pazar virágzásuk a korai fagyokig eltart. A virágágyakat mozgalmassá teszik, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a virágok mérete, formája és színe rendkívül változatos. Szédítően gazdag árnyalataik miatt színkirályoknak is nevezik őket.

Megérkezett hazánkba a poloskák ősellensége

Kártevők szempontjából az agrárium egyik slágertémája volt a poloskainvázió. Kertekben, gyümölcsösökben, veteményesekben szinte mindenhol előfordul, egészen a panellakások nappalijának tévé képernyőéig. Rág, szív, kopog az üvegen, a lámpabúrán. Zúgó repülőhangjuk mellett szaguk is elviselhetetlen; egyszóval az ázsiai márványospoloska nem lopta be magát a szívekbe.

A varroa atka elleni védekezés 7 pontja

Ahhoz, hogy a méheink legádázabb ellenségével szemben, a varroa atkával csatát nyerjünk és a mézünk tiszta maradjon, az alábbi pontokat kell figyelembe vennünk.

Minden eddiginél nagyobb kártétel az erdőkben

A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 2019-ben mintegy 31,7 millió köbméter fát kellett kivágni a német erdőkben rovarok okozta kártétel miatt. 

Ecetszagú szőlőfürtök

Az ültetvények kezeltségi szintje megfelelő, de korai szüretre idén nem számíthatunk. Ebben az évben a tavalyihoz képest különlegességnek számított, hogy januárban-februárban meleg volt az időjárás, márciusban-áprilisban szomjaztak és fáztak az ültetvények, májusban fáztak-áztak a szőlők.

Mi lesz veled, ürge?

Az ember nem is gondolná, hogy napjainkra fokozott törvényi oltalom érvényes az ürgére. Ennek a kisemlős-fajnak a pénzben kifejezett értéke 250 000 Ft, pedig pár évtizede még tűzzel-vassal irtották országszerte. A faj 1982-től vált védetté, 2014 óta viszont már fokozottan védettnek nyilvánították.

Bővült a magyar agrároktatás Erdélyben

Az erdélyi magyar agrároktatás iránti érdeklődés is megnőtt, mi több, a 2020-2021-es tanévben új szak indul.

A fekete veszedelem

A szőlő növényvédelem területén egy már feledésbe merült kórokozóval, a feketerothadással kell hazánkban és néhány európai országban a termesztőknek újra szembenézniük, mely a lisztharmat és peronoszpóra behurcolása után Amerikából került be Európába a XIX. század végén.

Védekezési módszerek a pöttyösszárnyú muslica ellen az USA-ban

Körülbelül tíz éve jelent meg az USA-ban a pöttyösszárnyú muslica, és mára az áfonya egyik, vagy inkább legfőbb kártevője lett. Termesztők és szaktanácsadó-kutatók közösen fejlesztettek ki különféle védekezési módszereket, de mindegyikkel gyakoribb rovarölőszer-használat jár, mint a kártevő megjelenése előtt. Ezek kiváltására alternatív módszerekkel próbálkoznak.