Back to top

Jön a fekete veszedelem

A szőlő növényvédelméhez nem csak szer, tudás is kell. Mindez lehetne a címe annak a tanácskozásnak, melyet szerdán Mogyoródon tartottak.

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, a Mogyoródi Hegyközség és több növényvédő szer gyártó és forgalmazó cég által jegyzett eseményen nem csak az idei évjárat sajátosságairól hallhattunk, hanem megtekinthettük a különböző kísérleteket és a végén még drónbemutató részesei is lehettünk.

MMG - A szőlő növényvédelme

 

Dula Bencéné: Biotermesztésben komoly károkat okoz a fekete rothadás
Fotó: viniczai

Dula Bencéné növényvédelmi mikológus elmondta, utoljára 1990 és 2010 júniusában és júliusában kapott annyi csapadékot, mint az idei esztendő ezen két hónapja.

A peronoszpóra fertőzés éppen abban a fenológiai állapotban érte a szőlőt, amikor a legérzékenyebb volt, ráadásul az ültetvények vízben „álltak”.

A szakember kiemelte, hogy a felelős nem a helyi fertőző anyag, hanem a szállított volt. Sokan alacsony lémennyiséggel védekeztek, így nem mindenhová jutott el a hatóanyag. Ráadásul – hozta fel Dula Bencéné -, gyakran a szaktanácsadók sem álltak a helyzet magaslatán, nem a megfelelő gombabetegség ellen védekeztek.

Fotó: viniczai

Az utóbbi évek „slágerbetegsége” a fekete rothadás. Szinte legyőzhetetlen, s elsősorban a biotermesztőknél

– ahol a lisztharmatra és a peronoszpórára rezisztens fajták ugyan már vannak, de – jelent nagy problémát, a nemesítők mindezidáig ezzel a betegséggel csak marginálisan foglalkoztak. A zöld sorköztakaró, a gépi szüret, vagy a sorokban hagyott venyige is fertőzési góc lehet. Problémát jelent, hogy csak a mikroszkóp alatt tudjuk a peronoszpórától megkülönböztetni.

A jövő fölöttünk jár
Fotó: viniczai

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elsőként térképezték föl a batátavírusokat hazánkban

A korábban alig ismert meleg igényes édesburgonya fokozatosan beépül a hazai szántóföldi kultúrák közé. Emellett rohamosan terjed a dísz batátaváltozatok felhasználása is. A növényt leginkább a vírusok betegítik, és a gyakori látens fertőzések miatt feltételezhető, hogy a szaporítóanyagok fertőzöttsége sokkal nagyobb, mint gondolnánk. Ezért is nagy jelentőségűek a hazai virológiai vizsgálatok.

Egyetlen ország sem védett az afrikai sertéspestis terjedésével szemben

Az afrikai sertéspestis tovább terjed Ázsia egész területén pusztítva az állatállományt, és egyetlen ország sem védett a halálos állati vírussal szemben – jelentette ki az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vezetője egy interjúban.

"Vészkiáltást" adnak le a növények, ha megtámadják őket

Ugyan a növényeknek az állatokkal ellentétben nincsenek izmaik és reflexeik, ez nem jelenti azt, hogy passzívan „üldögélnek”, amikor valami elkezdi dézsmálni őket. A Cornell Egyetem új kutatása szerint nagyon is védekeznek, amikor támadás fenyegeti őket.

Felkészülés a klímaváltozásra a szőlőtermesztésben

A 2016 decemberében a HNT által elfogadott ágazati stratégia alapvető célkitűzésként fogalmazta meg a szőlőtermesztés biológiai alapjainak fejlesztését és megőrzését. Bár a génmegőrzés és a genetikai alapok fejlesztése alapvetően állami feladat lenne, a rendszerváltozás óta eltelt időszakban a borszőlő-kutatások személyi és tárgyi feltételei folyamatosan szűkülnek.

A méhek réme tovább nyomul Európában

Októberben ázsiai lódarazsat (Vespa velutina) észlelt egy dél-hesseni méhész. Az invazív faj a védett darazsakra és a méhekre is egyaránt veszélyt jelent.

Szigorú környezetvédelmi és fogyasztói elvárások szorításában a gyökérzöldségek

Még a Vajdaságból is érkeztek Makóra a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gyökérzöldséges szakmai napjára. Mint ismert, a növényvédelem a zöldségtermesztésnek is sarkalatos pontja és a szakmai rendezvények rendszerint legnagyobb érdeklődésre számot tartó témája.

Új, invazív meztelencsigák: hogyan védjük kertjeinket?

Amint arról a közelmúltban beszámoltunk, két új meztelencsiga-faj is megjelent hazánkban. Nemzetközi irodalom alapján mutatjuk be őket és a védekezés kiskerti, természetbarát lehetőségeit.

Aszúszürettel a rászoruló gyermekekért

Az SOS Gyermekfalvak világszerte 136 országban segítik a hátrányos helyzetű gyermekeket, a BASF Agrodivíziója az idén aszúszedésből szerzett jövedelmét ajánlotta föl a magyar szervezetnek.

Nem csak a klímaváltozás sújtja a hazai szőlő- és borágazatot

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Bor Akadémia összefogásában 2017-ben hiánypótló szakmai rendezvényre került sor, aminek házigazdája és tudományos koordinátora címre a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kara vállalkozott. A korábbi évek sikereire alapozva az idei évben ismételten megrendezték az Országos Szőlész-Borász Konferenciát.

A Dunától keletre fekvő borvidékeken is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegségét azonosította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal referencia-laboratóriuma 2019-ben a Hajós-Bajai borvidéken. Az illetékes kormányhivatalok szakemberei megkezdték a felszámoláshoz szükséges intézkedéseket, emellett azonban a szőlő- és bortermelők tudatos, aktív részvétele is nélkülözhetetlen hazánk borvidékeinek megóvásához.