Back to top

Nyári zsongás a kaszálóréteken

Tombol még a nyár, jótékony esőzések és kártékony zivatarok enyhítik a nyári forróságot és aszályt. A gazdák sem ennek, sem annak nem örülnek - az a jó, ha az időjárást elkerülik a szélsőségek, a csapadék és a száraz meleg váltakozva érkezik. Sajnos sok múlik azon, hogy milyen haszonnövényt vagy állatot választott a gazda, és a szükséges kezeléseket jókor végzi-e el.

A gazdálkodók újabb jelzést kapnak a természettől - mivel egyre növekvő csapatokban vitorláznak a légben a különféle metál színekben tündöklő, hangosan gurgulázó gyurgyalagok, és cikáznak a repülő rovarokra vadászó, csivitelő fecskék – véget ért a fészkelési idő. A fácáncsibék, nyúlfiak és őzgidák is lelkesen követik már anyjukat, így újabb munkákat lehet elvégezni a kaszálókon vagy a cserjésekben. A tarlókat ölyvek, gólyák és kócsagok kutatják, de akár 20-40 gólya is követhet egy tarlót beszántó traktort, pusztítva ezzel a pockok és egerek sokaságát. Hamarosan elindul a vándorlás, az egyre nagyobb csapatokba verődő madarak közt nagy pusztítást okozhat egy rosszul elvégzett vegyszerezés.

Fotó: Halász Antal
A tölgyes zóna gyepterületei általában a nyár második felére kiszáradnak, a nyár eleji, közepi kaszálást követően már kevés gazdasági hasznot hoznak, ugyanakkor még sok természeti érték számára nyújtanak otthont és táplálékot. A láp- és mocsárrétek és a bükkösök irtásrétjeit azonban csodálatos virágpompa borítja, ezernyi állat tápláléklánca épül rájuk.

A júniusi vagy júliusi kaszálást követően újra zöldellenek már ezek az üdébb gyepek, sok esetben másodvirágzást is tapasztalhatunk, de nagyon fontos, hogy jól, jó helyen sikerült-e a búvósávok és más kaszálatlan területek fennhagyása.

Különösen a kékperjés-vérfüves láprétek és a hasonló fajkészletű hegyi rétek kiemelkedő jelentőségűek. Jellegzetes növényük az őszi vérfű és az ördögharapta fű, védett értékeik a buglyos szegfű, a kornistárnics és az egyre ritkuló csengettyűvirág, valamint a gyepeken élő számos lepke-, szöcske-, sáska- és szitakötőfaj. Tavaly „Az Év Vadvirága” címet elnyerő, mainál hidegebb időszakból fennmaradt kornistárnics, illetve a többnyire vele együtt előforduló őszi vérfű több hangyaboglárka faj egyetlen tápnövényei, ezért különösen oda kell figyelni rájuk a kaszálások során – lehetőleg minél többnek kell lábon maradni. A szürkés hangyaboglárka a kornistárnics, a vérfű és a sötét hangyaboglárkák pedig az őszi vérfű virágzatára petéznek. Hernyóik egy darabig a tápnövényeken élnek, majd leereszkednek a talajra, ahol meghatározott hangyafajok dolgozói leviszik őket a bolyokba.

Fotó: Halász Antal
A szürkés hangyaboglárka hernyóját a hangyák sajátjukként etetik, míg a vérfű hangyaboglárkák ragadozók, és a hangyák petéit fogyasztják. Amint látjuk több ponton is sérülékeny a rendszer, ezért az ilyen élőhelyeken mindig kérjünk a természetvédelmi szakemberektől tanácsot. Sajnos az inváziós fajok, különösen a selyemkóró és az aranyvessző egyre nagyobb területeket foglalnak el, ezért ezeket igyekezzünk mindig, mindenhol lekaszálni, mivel átalakítják az élőhelyeket, csökkentik a biológiai sokféleséget.

Hasonlóan káros a tarlóégetés is. A „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” előírása szerint a „Tarló, nád, növényi maradvány, valamint gyepek égetése tilos, kivéve, ha erre növény-egészségügyi okokból van szükség”.

A levegő védelméről szóló kormányrendelet egyértelműen tiltja a tarlóégetést. Eszerint a lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

Egyetlen kivétel lehet, ha a szántón olyan mértékű fertőzés jelenik meg, amely csak és kizárólag a tarló felperzselésével szüntethető meg. Ekkor a növényvédelmi hatóság – megyei kormányhivatal – elvileg megengedheti a tarlóégetést. A kormányhivatal hozzájárulását követően a katasztrófavédelem engedélyét kell megszerezni, a tarló égetésének szabályait az „Országos Tűzvédelmi Szabályzat” tartalmazza. De csak akkor égessünk, ha tényleg katasztrofális a fertőzöttség és nincs más megoldás! A tarlóégetéssel ugyanis károsodnak a talajban lévő hasznos bioszervezetek, tovább csökkentjük a talaj szervesanyag-készletét – rontva ezzel szerkezetességét, ásványi anyagösszetételét, aszálytűrését, vízmegtartó képességét, valamint növények és állatok életközösségét károsíthatjuk jóvátehetetlenül. Az engedély nélküli tarlóégetés nemcsak a támogatást csökkentheti az előírások be nem tartása miatt, de akár jelentős pénzbírsággal is járhat.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Aki feltalálta a „keltetőgépet” - Az ausztrál talegallatyúk

Amikor az első telepesek megérkeztek Ausztráliába, az ott élő madaraknak nem feltétlenül adtak új nevet, hanem inkább az óhaza és a más, már ismert területek tollasai után nevezték el őket. Így lett a szarkához színezetében nagyon hasonló, ma fuvolázómadárként ismert tollasból egyszerűen csak szarka, míg egy másikból bozóti pulyka, noha ez utóbbinak sincs sok köze az Amerikában honos pulykához.

Az erdei kutya rejtélye

A kutyafélék Madagaszkár és Új-Zéland kivételével az ember segítsége nélkül is el tudtak terjedni. Egyedül az örök fagy birodalmai maradtak meghódíthatatlanok számukra. A mintegy 10 nemzetség 35 fajába tartozó, rendkívül változatos fajösszetételű család tagjai közt azonban vannak olyanok, melyek sok megfejthetetlen talányt rejtenek a mai napig is a tudomány számára. Ilyen az erdei kutya is.

Állattitkok, emberkalandok

Szegeden egy szép, 45 hektáros tölgyerdő rejti Magyarország legnagyobb vadasparkját. A hely nevezetessége, hogy több kontinens ritka, jobbára veszélyeztetett állatfajait mutatja be természetes körülmények között. E fajok génmegőrzése, tenyésztése az intézmény fő feladata, de emellett fontos szerepet kap a természetvédelem, az oktatás, a kutatás és a szórakoztatás is.

Eljött a felelősségteljes kikapcsolódás ideje

Magyarország szinte teljes egészét lefedik a vendég-, kulcsos- és turistaházak nyújtotta szolgáltatások, így nem szükséges külföldre utazniuk vagy az ország forgalmas turistacélpontjait felkeresniük a kikapcsolódásra vágyóknak - jelentette ki Nagy István agrárminiszter pénteken a Baranya megyei Szaporcán.

A Csömödéri Állami Erdei Vasút júniusi menetrendje

A Csömödéri Állami Erdei Vasút júniusi menetrendje a járványügyi előírásokat betartva a következőképpen alakul.

Érintetlen erdőterületek, erdőrészletek és fák a Pilisi Parkerdőben

A Pilisi Parkerdőben túrázva a magyar természeti gazdagság változatos kincstára fogadja a látogatót: őserdőre emlékeztető örökerdők, tölgyes és bükkös rengetegek, források, erdei kis tavak mellett néhol érintetlen erdőrészletek. Vajon miért rejtőznek a Parkerdőben ezek a háborítatlan területek?

Új fejlesztés mentheti meg az oszlopoktól a madarakat

Új megoldással védik a nagy testű madarakat a Hortobágy közelében. Az E.ON, a Kaposvári Villamossági Gyár Kft. és természetvédelmi szervezetek, köztük a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság összefogásával hozták létre, illetve tesztelik azt az eszközt, melyet villamos hálózati oszlopokra lehet felszerelni. A szerkezet megakadályozza, hogy a madarak olyan helyen szálljanak le a hálózaton, ahol megsérülhetnek.

Környezetvédelmi világnap a Budakeszi Vadasparkban

Játékos formában, interaktív foglalkozásokon mutatja be a Budakeszi Vadaspark gyerekeknek szóló programja a környezetvédelem fontosságát az óvodás korosztálynak. A Vadaspark a környezetvédelmi világnap kapcsán a környezettudatos nevelés jelentőségére kívánja ráirányítani a figyelmet.

Ősi lófajtát őriznek az ország északkeleti szegletében

A ruszin népcsoportba tartozó huculok egyfajta mindenesként használták a később róluk elnevezett kistestű, ám annál ellenállóbb és szívósabb lovaikat. A hegyvidék, zord időjárási körülményeihez alkalmazkodó fajtának az „igénytelenségén” kívül számos előnyös tulajdonsága van.

Erdőgazdasági megemlékezés Miskolcon

A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak az ÉSZAKERDŐ Zrt. miskolci központi épületénél.