Back to top

Nyári zsongás a kaszálóréteken

Tombol még a nyár, jótékony esőzések és kártékony zivatarok enyhítik a nyári forróságot és aszályt. A gazdák sem ennek, sem annak nem örülnek - az a jó, ha az időjárást elkerülik a szélsőségek, a csapadék és a száraz meleg váltakozva érkezik. Sajnos sok múlik azon, hogy milyen haszonnövényt vagy állatot választott a gazda, és a szükséges kezeléseket jókor végzi-e el.

A gazdálkodók újabb jelzést kapnak a természettől - mivel egyre növekvő csapatokban vitorláznak a légben a különféle metál színekben tündöklő, hangosan gurgulázó gyurgyalagok, és cikáznak a repülő rovarokra vadászó, csivitelő fecskék – véget ért a fészkelési idő. A fácáncsibék, nyúlfiak és őzgidák is lelkesen követik már anyjukat, így újabb munkákat lehet elvégezni a kaszálókon vagy a cserjésekben. A tarlókat ölyvek, gólyák és kócsagok kutatják, de akár 20-40 gólya is követhet egy tarlót beszántó traktort, pusztítva ezzel a pockok és egerek sokaságát. Hamarosan elindul a vándorlás, az egyre nagyobb csapatokba verődő madarak közt nagy pusztítást okozhat egy rosszul elvégzett vegyszerezés.

Fotó: Halász Antal
A tölgyes zóna gyepterületei általában a nyár második felére kiszáradnak, a nyár eleji, közepi kaszálást követően már kevés gazdasági hasznot hoznak, ugyanakkor még sok természeti érték számára nyújtanak otthont és táplálékot. A láp- és mocsárrétek és a bükkösök irtásrétjeit azonban csodálatos virágpompa borítja, ezernyi állat tápláléklánca épül rájuk.

A júniusi vagy júliusi kaszálást követően újra zöldellenek már ezek az üdébb gyepek, sok esetben másodvirágzást is tapasztalhatunk, de nagyon fontos, hogy jól, jó helyen sikerült-e a búvósávok és más kaszálatlan területek fennhagyása.

Különösen a kékperjés-vérfüves láprétek és a hasonló fajkészletű hegyi rétek kiemelkedő jelentőségűek. Jellegzetes növényük az őszi vérfű és az ördögharapta fű, védett értékeik a buglyos szegfű, a kornistárnics és az egyre ritkuló csengettyűvirág, valamint a gyepeken élő számos lepke-, szöcske-, sáska- és szitakötőfaj. Tavaly „Az Év Vadvirága” címet elnyerő, mainál hidegebb időszakból fennmaradt kornistárnics, illetve a többnyire vele együtt előforduló őszi vérfű több hangyaboglárka faj egyetlen tápnövényei, ezért különösen oda kell figyelni rájuk a kaszálások során – lehetőleg minél többnek kell lábon maradni. A szürkés hangyaboglárka a kornistárnics, a vérfű és a sötét hangyaboglárkák pedig az őszi vérfű virágzatára petéznek. Hernyóik egy darabig a tápnövényeken élnek, majd leereszkednek a talajra, ahol meghatározott hangyafajok dolgozói leviszik őket a bolyokba.

Fotó: Halász Antal
A szürkés hangyaboglárka hernyóját a hangyák sajátjukként etetik, míg a vérfű hangyaboglárkák ragadozók, és a hangyák petéit fogyasztják. Amint látjuk több ponton is sérülékeny a rendszer, ezért az ilyen élőhelyeken mindig kérjünk a természetvédelmi szakemberektől tanácsot. Sajnos az inváziós fajok, különösen a selyemkóró és az aranyvessző egyre nagyobb területeket foglalnak el, ezért ezeket igyekezzünk mindig, mindenhol lekaszálni, mivel átalakítják az élőhelyeket, csökkentik a biológiai sokféleséget.

Hasonlóan káros a tarlóégetés is. A „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” előírása szerint a „Tarló, nád, növényi maradvány, valamint gyepek égetése tilos, kivéve, ha erre növény-egészségügyi okokból van szükség”.

A levegő védelméről szóló kormányrendelet egyértelműen tiltja a tarlóégetést. Eszerint a lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

Egyetlen kivétel lehet, ha a szántón olyan mértékű fertőzés jelenik meg, amely csak és kizárólag a tarló felperzselésével szüntethető meg. Ekkor a növényvédelmi hatóság – megyei kormányhivatal – elvileg megengedheti a tarlóégetést. A kormányhivatal hozzájárulását követően a katasztrófavédelem engedélyét kell megszerezni, a tarló égetésének szabályait az „Országos Tűzvédelmi Szabályzat” tartalmazza. De csak akkor égessünk, ha tényleg katasztrofális a fertőzöttség és nincs más megoldás! A tarlóégetéssel ugyanis károsodnak a talajban lévő hasznos bioszervezetek, tovább csökkentjük a talaj szervesanyag-készletét – rontva ezzel szerkezetességét, ásványi anyagösszetételét, aszálytűrését, vízmegtartó képességét, valamint növények és állatok életközösségét károsíthatjuk jóvátehetetlenül. Az engedély nélküli tarlóégetés nemcsak a támogatást csökkentheti az előírások be nem tartása miatt, de akár jelentős pénzbírsággal is járhat.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdőspusztáról lett az év erdésze

Gyerekkora óta szorosan kötődik az erdőhöz Kocsis István Attila. A NYÍRERDŐ Zrt. Halápi Erdészet kerületvezető erdészének mondhatni „beérett” a munkája, idén komoly szakmai sikert ért el. A legjobbnak bizonyult az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Az Év Erdésze szakmai versenyen.

Az alföldi erdészek eredményes munkája is hozzájárul az erdők fennmaradásához

Az Alföldön dolgozó erdész közösségnek a történelem során kedvezőtlenebb természeti körülmények között is sikerült komoly eredményeket elérniük. De a mai kor alföldi erdei sem maradnának fenn az ott dolgozó erdőgazdálkodók munkája nélkül - mondta el Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár az Alföldi Erdőkért Egyesület 2019. évi kutatói napján Lakiteleken.

A kaposvári Szabadságfa az Év Fája

A kaposvári Szabadságfa lett az idén az Év fája az Ökotárs Alapítvány által 2010 óta szervezett híres magyar fák versenyén. A Hős Fa címet a Vasvár határában, a Szentkúti Parkerdőben álló Szentkúti Öregharcos, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját a zilizi Ezeréves tölgyfa kapta.

Tengerentúli veszedelem a homokterületeken

A Magyar Mezőgazdaság hetilap novemberi Zöld Mező rovatában számos érdekes cikkel készülünk. A többi közt foglalkozunk az észak-amerikai homoki prérifűvel is, amely évekkel ezelőtt gyökeret vert hazánkban is, azóta pedig agresszív módon, rendkívül gyors ütemben hódít egyre nagyobb teret magának.

Szükségállapot: lángokban áll Ausztrália

Szükségállapotot rendeltek el hétfőn a helyi hatóságok Ausztrália Új-Dél-Wales és Queensland államában a várhatóan "katasztrofális" tűzvész miatt, az embereknek el kell hagyniuk otthonukat.

Ritka reliktum Kunpeszéren

A Peszéri erdő valódi kincs a szakemberek számára. Az itteni erdőssztyepp igazi reliktum, 300 évvel ezelőtt hazánkból 90 százaléka tűnt el az ilyen életközösségeknek. Ennek megőrzésére indították az Oakeylife programot 2017-ben.

Bárki elérheti a hiánypótló új adatbázist

Elkészült Magyarország ökoszisztéma alaptérképe, amely hazánk természeti rendszereinek állapotát mutatja be bárki számára hozzáférhető módon. Az adatbázis az Európai Unió Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását célzó projekt részeként, számos hazai intézmény részvételével jött létre.

Kornistárnics is nyílt a Visegrádi-hegységben

A Pilisi Parkerdő Zrt. sorozatban mutatja be a Visegrádi-hegység különleges, védett növény- és állatfajait.

"Vészkiáltást" adnak le a növények, ha megtámadják őket

Ugyan a növényeknek az állatokkal ellentétben nincsenek izmaik és reflexeik, ez nem jelenti azt, hogy passzívan „üldögélnek”, amikor valami elkezdi dézsmálni őket. A Cornell Egyetem új kutatása szerint nagyon is védekeznek, amikor támadás fenyegeti őket.

Szabó István: Repülni jó!

Szabó István erdész családba született, és már kisgyermekként tudta, hogy ő is ezt a pályát szeretné választani. A szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola elvégzése után a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dél-Kiskunsági Erdészeténél állt munkába Kiskunhalason, ahol kerületvezető erdészként dolgozott egészen a nyugdíjazásáig.