Back to top

Lovassportok harca Hortobágyon

Nagy izgalommal vártam ezt a hétvégét már az év eleje óta, amikor Szladek Péter kollégám meghívott versenybírónak az 53. Hortobágyi Lovasnapokra. Sosem feledem, amikor 16 éves koromban részt vehettem egy országos minősítőn, majd hétfőn 25 akadályon még kipróbáltuk magunkat a Derbyn.

Félelmetes volt, ahogy a dugig megtelt aréna felhördült a nagy víz megugratása után, ahogy a csikósok csergettek a pályán, mikor a hármas összetett felé vettem az irányt, és még négy verőhiba után is olyan ováció volt a sziken, mintha hibátlant lovagoltam volna Magyarországért egy csapatversenyben. Az egyik legnagyobb élményem volt ez itthon, ezek jártak a fejemben, miközben gyönyörű tájakon keresztül kocsikáztam Füzesabonytól a Mátai Ménesig.

A Füzesgyarmati Gyermeklovas Alapítvány voltizsbemutatója 5056 Nonius XVII-16 Mecset (N XVI tm.) hátán
Fotó: Somogyvári Anett

Pénteken kezdődtek a programok a csikósok földjén. Ameddig a szem ellátott, parkolóhelyek fogadták az ide érkezőket. Az aréna körül mindenhol kézművesek árulták portékáikat és a szürkemarhától kezdve a mangalicán át a bivalyig a legfinomabb ételkülönlegességeket kóstolhatták meg az ínyencek. Sőt, az egyik pultnál egy ismerőssel is találkozhattak a díjugratók, mert a többszörös magyar bajnok ifjabb Szabó Gábor édesapja szolgált ki minket saját étterme finomságaival.

A kicsik is elfoglalhatták magukat, hiszen egy másfél hektáros gyermekfaluban próbálhatták ki a különböző hagyományos népi játékokat. Jó volt nézni, ahogy a szülők alig bírják kihozni gyermekeiket a faluból és még a telefonjukat sem veszik fel, mert még arról is elfeledkeznek ezeknek az egyszerű játékoknak az élvezete közben ebben a három napban.

Fantasztikus showműsorok egészítették ki az aréna programjait, amit még versenykörnyezetbe is raktak a csikósok harcával.

Sándor Renátó hortobágyi csikós, az Országos Csikósbajnokság győztese
Fotó: Somogyvári Anett
Talán ezt várták a legtöbben, hiszen a fantasztikus promóciós videót több ezren látták és megosztották. Valószínűsíthető, hogy az elmúlt évtized egyik legjobban sikerült videója lett. A hortobágyi csikósok megmutatták, hogy verhetetlenek, hiszen Sándor Renátó ülhetett fel az ezervilla trónra. Nem is lesz gond az utánpótlásban, akkora show-t kerítettek a csikósok, hogy a harc után nem lehetett sehol szuperhősös pólót látni, csak Rózsa Sándoros bajuszokat, és karikásokat a vállon.

Igazi tervezési csodát hajtott végre a Mátai Ménes csapata, hiszen négy helyszínen zajlottak a versenyek a különféle programok mellett. A fedeles mellett több mint 500 regionális díjugrató startot regisztrált a versenyiroda. Erről a pályáról, ha az aréna felé vettük az irányt, félúton a fogathajtóké volt a főszerep. A pontgyűjtő díjugratás, a Derby, a nagydíj, a már említett csikósok harca, a fogatok váltó, illetve szimultán száma és a méneshajtás a füves arénában volt. Szombaton pedig felépült egy galopp-pálya is. Egy kis időutazáson mentünk keresztül, ugyanis a füves talajú pálya mögött a környék huszárjai is összecsaptak a Nemzeti Vágta előfutamán. Az is kiderült, hogy Besenyőtelek, Kunadacs és Hortobágy lovasaival fogunk találkozni a budapesti vágtán.

Az elmaradhatatlan pusztaötös
Fotó: Somogyvári Anett
Esténként a felnőttek szórakozhattak a könnyűzenei előadók koncertjein a Hortobágyi Csárda sátrában és a Retro Rádió színpadán. Olyan fellépők zenéjére ugrálhattunk, mint Caramel, B. Tóth László vagy Wolf Kati. A nyerges presszóban pedig hatalmas bulikon vettek részt a lovasok és vezethették le a nap közben felgyülemlett stresszt.

Az ország legjobb versenyzői álltak starthoz a nemzetközi díjugratószámokban. A régió lovasai verhetetlennek bizonyultak. Ifjabb Szabó Gábor, aki két Grand Prix, valamint a Budapesti CSI nagydíj-győzelme után érkezett ide, most sem viccelt, hiszen a Derby után a nagydíjat is behúzta. Mellette csak ifjabb Máté István tudott versenyszámot nyerni a nemzetközi megmérettetésekben, a megannyi helyezése mellett. Andirkó Benjámin nyerte a pontgyűjtő versenyszámot, továbbá Bandi Zsanett tudhatott magáénak egy győzelmet a hortobágyi aréna kitűnő talajú füves pályáján. A közönségdíjas hazai lovas, Szladek Máté is értékes helyezéseket szerzett, és szinte az összes díjkiosztáson találkoztam vele.

A Hortobágyi Lovasnapok záróképe a hagyományos méneshajtás
Fotó: Somogyvári Anett

Hatalmas élmény volt ez a három nap lovasemberként, ugyanis Ács Robival koccinthattam az esti buliban, nézhettem, ahogy Kappel Edit beszélget lovaival, akik egy percre sem veszik le tekintetüket gazdájukról. Reggeli kávézásom közben Nyúl Zoltán ült mellém, majd hallgathattam történeteit világbajnokságokról és olimpiákról. Vasárnap felkonferálhattam ifjabb Szuhai Gyulát, aki még szombaton a hollandiai gyermek Európa-bajnokságon lovagolt. Laikusként a több ezer ember között hömpölyögtem és próbálgattam a karikás ostorokat, kerestem a vásárfiát. Végigkóstoltam az összes ételkülönlegességet és szurkoltam a lovasoknak a lelátón. Újra végigélhettem – most nézőként –, ahogy a Fodor István által felállított 28 erőkifejtésen keresztül koncentrálnak a lovasok és hördül fel a nép egyegy sikeres akadály után. Újra borsózott a hátam, amikor Szladek Péter és Szebényi Dániel mutatta be a lovasokat pályáik előtt. Hihetetlen varázsa van a Hortobágyi Mátai Ménesnek, ami teljesen elvarázsolt ebben a három napban. Csak azt sajnáltam, hogy vasárnap az ünnepélyes díjátadás – ahol az összes szakág és szereplő egyszerre az arénába vonult –, majd a tiszteletkör után, a nóniusz ménes vágtáját követően kocsiba kellett ülnöm és vissza kellett térnem a hétköznapjaimba.

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ősi lófajtát őriznek az ország északkeleti szegletében

A ruszin népcsoportba tartozó huculok egyfajta mindenesként használták a később róluk elnevezett kistestű, ám annál ellenállóbb és szívósabb lovaikat. A hegyvidék, zord időjárási körülményeihez alkalmazkodó fajtának az „igénytelenségén” kívül számos előnyös tulajdonsága van.

Állattartó telepek fejlesztése - Látnak jövőt a fiatalok az agráriumban?

Szadai Gabriella 16 évesen még nem agrárpályára készült. Bár a szülei, nagy- és dédszülei is Bugyin éltek és a mezőgazdaságban dolgoztak, ám saját jövőjét nem ezen a településen és nem állattartóként képzelte el. Ám huszonévesen döntenie kellett, hogy átveszi-e a hirtelen megbetegedett édesapjától a több száz birkából, legelőkből és szántóföldekből álló gazdaságot.

Mezőgazdaságunk és Trianon

A történeti Magyarország 100 évvel ezelőtti felbomlása túlmutat a közismert számadatokon. A Kárpát-medence évszázadok során folyamatosan fejlődő, egyre összetettebb és hatékonyabban működő gazdasági és társadalomszerkezete széthullott, ami nemcsak mennyiségi, de minőségi veszteségként is nagyon súlyos terhet rótt a trianoni Magyarországra.

Vágóhíd, végállomás… Az utolsó láncszem túl gyenge volt

Különleges fajta, kiváló technológia, remek piac. Dr. Pintér Gábor az ügyvédi talárt cserélte le a francia Label Rouge követelményeknek is eleget tevő fekete lábú, kapirgáló csirkékért.

A gyöngyöspipe újból keresett

Hazánkban a gyöngytyúktartási kedv igen nagy ingadozást mutat. Ez, a hajdan az alföldi tanyákon gyakran előforduló baromfi a rendszerváltás idején szinte teljesen eltűnt, majd fokozatosan visszanyerte helyét a háztáji gazdaságokban. A madárinfluenza azonban a gyöngyöstartásnak sem kedvezett, akkor ismét jelentősen csökkent a tartott madarak száma. Az elmúlt években azonban újra divatba jött.

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Az antwerpeni díszposta - Alakgalamb Flandriából

Antwerpen Belgium egyik legfontosabb városa, egyben az azonos nevű tartomány székhelye. A város Flandriában, Belgium három régiójának egyikében található. Itt tenyésztették ki az antwerpeni postagalambot, amely fajta az antwerpeni díszpostafajta alapjának tekinthető.

Tulkok a Hortobágyon - Marhák vadon (2. Rész)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedekben világ­viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának érdekes történetét.

Húsmarhatartás a számok tükrében - Miként lehet eredményes a gazdaságunk?

Az utóbbi évtizedben láthatólag emelkedett a húsmarhatartók és a húsmarha-állományok létszáma. Ez igen örvendetes tény, hisz’ hazánkban nagyon sok olyan terület van, amit csupán extenzív állattartással tudunk eredményesen hasznosítani. Ezt a létszámemelkedést azonban nem mindig a szakmai elhivatottság, hanem a kényszer szüli.