Back to top

Vadgazdának, mezőgazdásznak egyaránt megérné

A globális népességnövekedés hatására egyre több és nagyobb területet vonnak mezőgazdasági művelés alá népélelmezési okokból, ami jelentős élőhely-romlással és -vesztéssel jár. Az egysíkú, nagytáblás monokultúrák a vad számára nem biztosítják a megfelelő élőhely-szükségletet, amit egyes vadfajok állománycsökkenéssel jeleznek vissza a vadgazda felé.

Ebben a cipőben jár jelen esetben apróvadállományunk, ami napjainkban folyamatos, egyben jelentős állománycsökkenést mutat.

Sokat segíthet a helyzeten, ha egyes (minél több) területeken mezőgazdasági termelés helyett vadföldlétesítéssel próbálkoznának.

A vadföld olyan kultúra, amelyet azzal a céllal telepítünk, hogy a vadállomány populációdinamikájában kedvező változást érjünk el. A vadföld, mint „igénytelen” terület, nem érzékeny kedvezőtlen termőhelyi adottságokra, és viszontagságos körülmények között is annyi táplálékot és takarást ad a mezei élőhelyet használó vadnak, ami számára bőven megfelelő.

A vadföld létesítésénél alapvető szempont, hogy „mozaikszerűen”, fasorok közelében keletkezzenek.

Érdemes egy egybefüggő 10-15 hektáros terület helyett több, kisebb, „mozaikszerűen” elhelyezett 2-3 hektáros területeket kialakítani különböző növénykultúrákkal. A vadföldnek két meghatározó célja van: egyfelől természetes táplálékforrást biztosít a vadnak (lábon áll a takarmány), másfelől csökkenti az erdei, illetve mezőgazdasági vadkár mértékét. A háborítatlan vadföld a könnyen megszerezhető táplálék miatt mágnesként vonzza a vadat, így a termesztett növénykultúrába lényegesen kevesebb kár esik. Ehhez viszont szükséges, hogy a vadföld ne legyen vadászva és minimális zavarás érje.

A vadföld a folyamatos vegetációs időszakban energia-, vitamin- és ásványianyag-forrást biztosít a vadállománynak, emellett búvó és szaporodási helyül is szolgál.

Az apróvad részére termeszthetünk takarmányrepcét, napraforgót, lucernát, esetleg szarvaskerepet; nagyvadfajainknak pedig takarmánykáposzta, különböző pillangósok, mézontófű, illetve a csicsóka is alkalmas.

A vadföldön betakarított takarmány ínséges időkben akár téli táplálékul is szolgálhat a vadnak. A vadföldlétesítés a mezőgazdásznak és a vadgazdának, valamint a vadnak is egyaránt a hasznára válik.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nincs vége a szerelemnek a Pilisi Parkerdőben!

Jelentős érdeklődés övezte idén is a Pilisi Parkerdő vezetett szarvasbőgés túráit. A résztvevők nemcsak hallhatták a gímbikák alkonyattól felerősödő bőgését, agancscsattogását, a szerencsésebbek láthatták is a nemes vadat. Bár az őszi erdő egyedülálló hangjelenségének, a szarvasbőgésnek lejárt az ideje, a nászidőszaknak még sincs vége a Parkerdőben.

Idén hat díjazottja van a Natura 2000 Díjnak

A Natura 2000 díj EU-szerte természetvédelmi sikertörténeteket díjaz, hogy felhívja a figyelmet a védett területek Natura 2000 hálózatára. 2020-ban Finnország, Franciaország, Belgium, Spanyolország, Bulgária esetében országon belüli programokat valamint egy Romániát, Ausztriát, Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Ukrajnát felölelő határokon átívelő projekt képviselőit tüntették ki.

Létrejött a Közös Agrárpolitikáról szóló megállapodás

Megszületett a megállapodás az új Közös Agrárpolitikáról a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban szerda hajnalban - közölte Nagy István agrárminiszter. Az egyezség nagy csatában, két és fél napos tárgyalássorozat után jött létre a testület október 19-21-i ülésén, Luxemburgban - tette hozzá a miniszter.

Új diagnosztikai módszerrel határozzák meg kutatók az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarát

Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportja egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi az erdei békák (Rana dalmatina) genetikai ivarának a meghatározását. Az új módszert a hazai populációkon alkalmazva kiderült, hogy az ember által átalakított élőhelyeken a békahímek egy része genetikailag nőstény.

Együtt a jövő agrárszakemberei: megállapodást kötöttek a MAGOSZ-os ifjú gazdák és az egyetemi hallgatók

A MAGOSZ Hajdú-Bihar megyei ifjú gazdaköre és a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezettudományi Karának Hallgatói Önkormányzata közötti megállapodás célja, hogy az egyetemekről kikerülő fiatal agrármérnökök már az egyetemi éveik alatt élő kapcsolatot alakítsanak ki a szakmai szervezettekkel.

Őshonos madarunk a kipusztulás szélén

A Német Természetvédelmi Szövetség panasszal élt az Európai Bizottság felé a fogoly állományának súlyos fogyatkozása miatt. Beadványuk arra figyelmeztet, hogy fogolyállományuk az EU madárvédelmi irányelvének hatálybalépése óta 91 százalékkal csökkent. A szervezet egyértelműsíti, hogy ennek oka a faj számára alkalmas mezőgazdasági élőhelyek beszűkülése, az elérhető rovartáplálék megfogyatkozása.

13 millió euró gyorssegély a fair kereskedelemnek

Segélyalapot hoznak létre Németországban, célja a fejlődő országokban fenntartható gazdálkodást folytató kistermelők támogatása, hogy a koronavírus-válság idején is meg tudják tartani a dolgozóikat.

Medve csatangolt Miskolcon

Medvét észleltek a Miskolci Önkormányzati Rendészet kamerái vasárnap hajnalban - adta hírül az önkormányzat.

A pandémia ellenére elégedetten zárta az évet a Pöttinger

Számos mezőgépgyártó nem a naptári év végével zárja le a gazdasági évet, hanem többnyire szeptembertől-szeptemberig számolják az árbevételt összegző éves beszámolójukat. Ausztria legnagyobb mezőgazdasági munkagépeket gyártó vállalkozása a Pöttinger is ezt a szisztémát követi, amely a 2019/2020-as gazdasági évet 366 millió euró árbevétellel zárta.

Az erdő és a víz harmóniája

A Gemenci-erdő nemcsak Magyarország legnagyobb ártéri erdeje, hanem európai viszonylatban is egyedülálló. A térségben gazdálkodó Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. igyekszik az erdő- és vadgazdálkodási feladatai mellett mind többekkel megismertetni Gemenc látnivalóit, természeti értékeit. Nem utolsósorban kényelmes szállást és finom helyi ételeket is kínál egyebek közt a Pörbölyi Vendégházban.