Back to top

Vadgazdának, mezőgazdásznak egyaránt megérné

A globális népességnövekedés hatására egyre több és nagyobb területet vonnak mezőgazdasági művelés alá népélelmezési okokból, ami jelentős élőhely-romlással és -vesztéssel jár. Az egysíkú, nagytáblás monokultúrák a vad számára nem biztosítják a megfelelő élőhely-szükségletet, amit egyes vadfajok állománycsökkenéssel jeleznek vissza a vadgazda felé.

Ebben a cipőben jár jelen esetben apróvadállományunk, ami napjainkban folyamatos, egyben jelentős állománycsökkenést mutat.

Sokat segíthet a helyzeten, ha egyes (minél több) területeken mezőgazdasági termelés helyett vadföldlétesítéssel próbálkoznának.

A vadföld olyan kultúra, amelyet azzal a céllal telepítünk, hogy a vadállomány populációdinamikájában kedvező változást érjünk el. A vadföld, mint „igénytelen” terület, nem érzékeny kedvezőtlen termőhelyi adottságokra, és viszontagságos körülmények között is annyi táplálékot és takarást ad a mezei élőhelyet használó vadnak, ami számára bőven megfelelő.

A vadföld létesítésénél alapvető szempont, hogy „mozaikszerűen”, fasorok közelében keletkezzenek.

Érdemes egy egybefüggő 10-15 hektáros terület helyett több, kisebb, „mozaikszerűen” elhelyezett 2-3 hektáros területeket kialakítani különböző növénykultúrákkal. A vadföldnek két meghatározó célja van: egyfelől természetes táplálékforrást biztosít a vadnak (lábon áll a takarmány), másfelől csökkenti az erdei, illetve mezőgazdasági vadkár mértékét. A háborítatlan vadföld a könnyen megszerezhető táplálék miatt mágnesként vonzza a vadat, így a termesztett növénykultúrába lényegesen kevesebb kár esik. Ehhez viszont szükséges, hogy a vadföld ne legyen vadászva és minimális zavarás érje.

A vadföld a folyamatos vegetációs időszakban energia-, vitamin- és ásványianyag-forrást biztosít a vadállománynak, emellett búvó és szaporodási helyül is szolgál.

Az apróvad részére termeszthetünk takarmányrepcét, napraforgót, lucernát, esetleg szarvaskerepet; nagyvadfajainknak pedig takarmánykáposzta, különböző pillangósok, mézontófű, illetve a csicsóka is alkalmas.

A vadföldön betakarított takarmány ínséges időkben akár téli táplálékul is szolgálhat a vadnak. A vadföldlétesítés a mezőgazdásznak és a vadgazdának, valamint a vadnak is egyaránt a hasznára válik.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

2100 – a jegesmedvéknek vége

Egy új kutatás szerint a még sebezhető természetvédelmi besorolású jegesmedve a klímaváltozás miatt 2100-ra teljesen kihalhat. A zsugorodó tengeri jég következtében az állatoknak kevesebb lehetőségük van fókára vadászni, az emiatt lesoványodott jegesmedvéknek így kisebb esélyük van túlélni az északi-sarkvidéki telet – írja a Nature Climate Change című folyóiratban publikált kutatási eredmény.

Agrárszakmákba kóstolhat bele több száz diák a nyáron

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élményszerűen ismertet meg több száz diákkal agrárszakmákat a nyáron. Az országos „Szakmakóstoló Hetek” keretében általános iskolai tanulók egy-egy hétig gazdálkodók mellett, szakképző iskolák segítségével nyerhetnek betekintést tucatnyi szakmába.

Takarékbank: 110 milliárdnyi beruházás a Vidékfejlesztési Program előző fordulójában

Várhatóan július-augusztusban 80 milliárd forint keretösszegű pályázati lehetőség nyílik meg a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében az állattenyésztési és kertészeti ágazat számára. A Takarékbank már elkezdte a felkészülést agrárügyfeleivel közösen, hogy a gazdálkodók nagyobb projektekre is támogatást tudjanak szerezni.

Énekes bajnok Dél-Amerikából - A tűzpinty

A legtöbb tollast fajtisztán tenyésztve értékelik nagyra a madarászok. Vannak azonban kivételek, mint a tűzpinty, mely leginkább a narancsvörös színű kanári kitenyésztése kapcsán került rivaldafénybe.

Fokozott óvatosság az utakon – indul az üzekedés!

Az utóbbi években több mint 6000 nagyvadelütésről van tudomása a hatóságoknak, amelynek 75 százaléka őzzel történt. A balesetek zöme az üzekedés alatt következett be!

Idén is lehet szavazni az év madarára

Az MME természetesen idén is meghirdette az év madara szavazást. Ebben az évben mindhárom énekesmadár faja az agrár élőhelyekhez kötődik. A mezőgazdaság miatt mindinkább szembetűnő az élőhelyvesztésük, egyebek mellett erre is fel szeretnék hívni a figyelmet az idei madárjelöltekkel.

Változatos egerészölyv

Magyarország leggyakoribb ragadozómadara az egerészölyv. Tollazatának igen sokféle változata ismert, olyan színezetek is, melyek csak egy-egy egyed esetében figyelhetők meg. Szakavatott szempár messziről megmondja, milyen ragadozó madár vitorlázik az égen, azonban a színezet sokakat megtéveszthet a fajmeghatározás során, ilyenkor a madár alakja, repülési „stílusa” lehet meghatározó tényező.

Merre tart a hazai agrárium? - A hét legérdekesebb témái

Kézi aratók versenye, burgonya fajtabemutató Berzencén, az öntözés hazai helyzete, a távérzékelés szerepe a precíziós gazdálkodásban - a hét legfontosabb témái a Magyar Mezőgazdaságban. A lapban ezeken kívül megtalálhatók a szokásos heti; a tőzsdei árakat, a piaci információkat, valamint a jogszabályokat, pályázatokat és közleményeket ismertető rovatok.

„Ki kell várni a tökéletes pillanatokat” – interjú a Budakeszi Vadaspark fotósával

Ha a Budakeszi Vadasparkról jelennek meg hírek a sajtóban, a fényképek képaláírása mellett ez olvasható: „Fotó: Surányi Linda”. A Vadaspark fényképésze 2015 óta készít fotókat az állatokról, eseményekről, rendezvényekről. A park tavaszi zárva tartása alatt különösen nagy szerep hárult rá, hiszen az akkor készült fotókon, videókon az ő szemével, kameráján keresztül volt látható a Vadaspark élete.

Konrad Lorenz igazsága - A pamatos füleskuvik

Aki tekintettel van a körülményekre, s inkább egy bohókás törpe fülesbagoly­párocskát, szelíd kis kuvikot, aranyos kis rágcsálót vagy más, hasonlóan éjjel élő állatot tart, amelyik épp akkor kel fel és kezdi a maga napját, amikor gazdája hazatér a munkából – annak nagyon sok jóleső örömben lesz része.”