0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Sasréti képeslapok

Főúri fogadtatás, miként a 67-es útról letérve egy mezei nyúl kíséretében érkezhetünk a Sasréti Vendégházhoz, s az út menti fák közül szarvastehenek kíváncsi tekintete figyeli mozgásunkat. Somogy és Baranya megye határán, a Zselici dombvidék legdélibb szegletében járunk, ahol nem a dombok magasak, hanem a völgyek mélyek.

A vadászház ablakából a 200 éves sasréti ősbükkösre látni, a konyha pedig helyi alapanyagokból készült ételekkel kényezteti a vendégeket.

Terecseny, Csebény, Ibafa – nekünk elnéptelenedő kis zsákfalvak, másoknak a nyugalom szigetei. Aki erre jár, az a természettel köthet személyes barátságot. Gerlecz Edit hivatalosan a Sasréti Vendégház üzletvezetője, aki nő létére maga is képzett vadász, és alkalom adtán attól sem riad vissza, hogy a vadászvendégeket elkísérje a lesre vagy cserkelésre. A kastélyalapító Biedermann báró kései utódai a mai napig visszajárnak a bajor stílusú vadászkastélyba. A házat az 1900-as évek elején Bázler Ernő főerdész tervezte és építette, aki a környéken meghonosította a korszerű erdő- és vadgazdálkodást.

Az épület eleinte a főerdész szolgálati lakásaként szolgált, illetve a vadászvendégek szálltak meg benne.

Az eredeti külsőt sikerült megőrizni, pedig 2012-ben a faszerkezet cseréje, a belső átépítés komoly kihívás elé állította a Mecsekerdő Zrt.-t, a társaság azonban felelős utódként őrzi a helyszín eredeti szellemiségét. Az épület mára messzemenően kielégíti a 21. századi igényeket. „Ide érkezik az Almamellékről induló kisvasút, hat kilométeres útján bejárja a zegzugos völgyeket, összeköti az apró falvakat. A szemet gyönyörködtető útvonal is a báró érdeme, aki a faanyag szállításához építtette ki a keskenynyomtávú hálózatot. Hétvégenként a vagonokból kíváncsi tekintetek fürkészik a lombok között megbúvó vadat, források táplálta tavak nyújtanak hűsítő látványt” – sorolja Gerlecz Edit. Sasréten, az ősbükkös közepén ered az Almás-forrás, nevét a vízfolyást kísérő almafákról kapta. Sok kis csermely teszi gazdaggá és változatossá a vidéket, köréjük pedig turistacsalogató pihenőket – tanösvényeket, erdei tornapályát és játszóteret – épített az erdőgazdaság.

Több turista útvonal is keresztezi a vidéket, a vendégház szomszédságában fut a Kéktúra népszerű ösvénye. Lovastúrák biztos állomása a hely, a fenntartók tervei között szerepel a lovasturizmus fejlesztése is.

A 18. században a környéken létesített üveghuták gyarapodását Bázler Ernő állította meg, működésükhöz ugyanis túl nagy mennyiségű fára volt szükség. Porcelánt is gyártottak, ott tanulta Zsolnay Ignác a mesterség fogásait, később pedig a pécsi Zsolnay gyárba vitték a megszűnő manufaktúra eszközeit.

Az üveggyártás nyomai a mai napig föllelhetők, időről időre színes üvegcserepeket lök ki magából a föld.

A sasréti vadászterület hírnevét a Tömpe István erdészeti főigazgató által 1955 szeptemberében lőtt 13,5 kilós bika alapozta meg. Minden vadászidényben esik 10 kiló feletti bika, ám nemcsak az elejtett vad, hanem a vadászélmény, a varázslatos környezet is visszacsalogatja a vendégeket. Két rétisas pár költ a fákon, a horhosok között néha vadmacska villan át. A tavakon gyakori vendég a vidra, párzási időben a hím tízkilós pontyokkal igyekszik megnyerni választottját. A nedves helyeken gőte pihen, valamint sárga- és vöröshasú unkák hangjait hallani. „Le kell hajolni a természetben, hogy észrevegyük a kis dolgokat is. Ha fölfedezzük a tegzes lárvákat, ezeken keresztül megnyílik a szem a nagyobb csodákra” – mosolyog a háziasszony.

Az egykori pusztai iskolát alakították át erdei iskolává, ahol napjainkban télen-nyáron diákok nyüzsögnek. Az oktatóközpont és a 40 fős faházas szálláshely népszerűségét jelzi, hogy egy évre előre be kell jelentkezni.

A másik ellenállhatatlan dolog Sasréten a konyha, amit Pásztorné Tóth Edina és testvére Tóth József, azaz Joci vezet. Szakácsok a javából, a mesterség alapjait édesanyjuktól lesték el. Négykezest játszanak, ám ha ez sem elegendő, felhívják a házi kosztot is magas színvonalon művelő, szintén szakács mamát. „A vadászkonyha igazi kiteljesedés, ugyanakkor korlát is. Itt a vendég a vadhúsért jön, ráadásul a levestől, a főételen és a desszerten keresztül szinte minden a helyi alapanyagokra épül. Egyesek egész itt-tartózkodásuk alatt kizárólag vadételeket kérnek” – bólintanak szinte egyszerre. A száraz vagy nedves pácolás, a konfitálás megkönnyíti az elkészítést. Az is fontos szempont, hogy fiatal legyen az állat.

Sasréten még a lecsóba is vaddisznóhús kerül, azaz lecsós szűzérmét tesznek a tányérra. A konyhában a fűszerezéshez csak természetes alapanyagokat használnak.

A medvehagymát a világ kincséért sem hagynák ki, tartósítják, hogy szezonon kívül is kínálhassák. Így tesznek a rókagombával, a vargányával is. A környékbeli gazdáktól kecskesajtot, mézet vásárolnak. A közeli farmról származik a szarvassonka és -szalámi, ahonnan ma már szamár, ló és bivaly készítmények is beszerezhetőek. A környező tavak gazdag tárházai a ragadozó halaknak. A gyümölcsök szintén a környéken teremnek, a csökölyi eper, a sellyei dinnye országhírű.

A külföldiek elsősorban magyaros ételeket kérnek, a tüzes lecsótól a gulyáson keresztül a „panéros” húsig, szívesen végigkóstolják kis hazánk ízeit. A kemencét igény szerint fűtik be, sokan a szalonnasütés nosztalgikus hangulatát idézik fel, de a közös bográcsozás sem szokatlan kérés. A sasréti konyhát a legkorszerűbb eszközökkel szerelték fel, ám ez önmagában kevés lenne a hozzáértő szakácsok nélkül. A Tóth testvérek összeszokott csapatot alkotnak, szinte szavak nélkül dolgoznak.

Vadpástétom főerdész módra

Hozzávalók:

50 dkg vaddisznócomb, 10 dkg szarvassonka, 10 dkg alma, 5 szem borókabogyó, 2 babérlevél, 1 teáskanál só, ¼ teáskanál feketebors, 0,5 dl főzőtejszín, 2 gerezd fokhagyma, ¼ teáskanál szárított vagy friss kakukkfű

Elkészítése:

A megtisztított, apróra kockázott vaddisznócombot kevés sóval, a fokhagymával és a fűszerekkel közepes lángon puhára főzzük. (A fűszereket teatojásba is tehetjük, így könnyebben el tudjuk távolítani.) Még melegen pépesítjük botmixerrel, belekeverjük a főzőtejszínt, és sóval, borssal utána ízesítünk. Az almát és a szarvassonkát apróra kockázva adjuk a pástétomhoz. (Alma helyett bátran kísérletezhetünk más gyümölccsel is.) Tálalás előtt néhány órán át hűtőben érleljük. Pirított rusztikus bagetten tálaljuk.

Sous vide szarvas csicseriborsó salátával

Hozzávalók:

1 kg gímszarvas gerinc, ízlés szerint só, bors, friss rozmaring, olívaolaj a pirításhoz, kevés vaj a tálaláshoz

A salátához: 1 konzerv csicseriborsó lecsepegtetve, fél fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, fél citrom leve, római kömény, só, frissen őrölt bors, olívaolaj, 2-3 marék zöldsaláta, 2 szál sárgarépa, 1 marék pirított dió

Elkészítése:

A színhúsig tisztított, filézett gerincet 2-3 ujjnyi szeletekre vágjuk, majd sóval, borssal, rozmaringgal ízesített olívaolajos pácba forgatjuk, és vákuum tasakba tesszük. A sous vide gépben 2,5 órát fürdetjük 56,5 oC-on (médium szinthez). A salátához az apróra vágott hagymát kevés olajon megdinszteljük, majd hozzáadjuk a vékonyan felszeletelt fokhagymát, a római köményt és a csicseriborsót. Kicsit megpirítjuk, citromlével meglocsoljuk, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk.

A zöldsalátát összekeverjük a reszelt sárgarépával, belekeverjük a még meleg, fűszeres csicseriborsót, megszórjuk pirított dióval, és kevés olívaolajjal meglocsolva tálaljuk. A steaket sütés előtt kivesszük a fóliából és leszárítjuk, sózzuk, borsozzuk, majd forró serpenyőben, olívaolajon megpirítjuk. Ettől kívül vékony kéreg képződik, míg a hús belül szép rózsaszín marad. Pár percet pihentetjük, majd a szeletek tetejére kevés vajat teszünk, ami ráolvad.

Sasréti ribizlis sütemény

Hozzávalók 4 adaghoz:

15 dkg finomliszt, fél csomag sütőpor, 1 csipet só, 10 dkg vaj, 10 dkg porcukor, 1 csomag vaníliás cukor (Bourbon), 2 nagy tojás, 12,5 dkg görög joghurt, 15 dkg piros ribizli (friss vagy mirelit)

Elkészítése:

A ribizlit leszemezzük, jól átmossuk, lecsepegtetjük. (A fagyasztott gyümölcsöt kiolvasztás nélkül használjuk.) A sütőt előmelegítjük, egy kisebb tepsit vagy formát (kb. 21x21x5 cm) vékonyan kivajazunk és kevés liszttel meghintjük. A tésztához a lisztet egy tálba szitáljuk, elkeverjük a sóval és a sütőporral. Egy másik tálban a vajat megolvasztjuk, csomómentesre keverjük a porcukorral és a vaníliás cukorral. Egyenként hozzáadjuk a tojásokat, belekanalazzuk a joghurtot, és jól elkeverjük. Beleforgatjuk a sütőporos lisztet, majd a sűrű masszát az előkészített formába simítjuk, és bőségesen megszórjuk ribizlivel. 180 oC-on (hőlégkeveréssel) 30 perc alatt készre sütjük (tűpróbával ellenőrizzük, átsült-e a tészta). Hagyjuk teljesen kihűlni, majd friss, mézbe mártott ribizlifürttel díszítjük.

Forrás: A Mi Erdőnk