0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 16.

Talajtakaró növények vagy komposzt?

A talaj szervesanyag-tartalmáról régóta tudjuk, hogy a gazdálkodók hasznára válik. Az ezekben a szerves anyagokban található szénvegyületek táplálékként szolgálnak a talajban lakó mikrobáknak, melyek aztán a növények számára is felvehető, értékes tápanyagot termelnek. A mikrobák, talajlakó rovarok és egyéb élőlények életműködéseik során javítják a talaj szerkezetét és vízmegtartását.

A gazdálkodóknak érdemes arra törekedniük, hogy ezt az egészséges ökoszisztémát fenntartsák.

A talaj szervesanyag-tartalmát vizsgálni kihívás az intenzív művelés alatt álló zöldségtermő területeken. Még az olyan földeken is, ahol kevesebb a zavarással járó talajmunkát végeznek a szervesanyag-tartalom lassan változik. Eric Brennan és Veronica Acosta-Martinez kutatásaik során ezért olyan talajenzimeket vizsgál, melyek a talaj javuló állapotára utalhatnak.

Berannan vizsgálatait Kaliforniában, a „Világ salátástálja” néven is ismert területén végzi. A Salinas-völgy organikus zöldségtermő vidékén sok input anyagot juttatnak a talajba.
„A Salinasban található gazdaságoknak általában két vagy több termést kell produkálniuk egy évben ahhoz, hogy az kifizetődő legyen” – mondja Brennan. –

„Az ilyen intenzitású termelés megnehezíti, hogy télire takarónövényzet kerüljön a termőföldre. Éppen ezért a régió gazdái inkább nagy mennyiségű szerves komposztot hordanak ki földjeikre.”

A kutatócsoport munkája során összehasonlította a komposzttal illetve a takarónövényekkel „kezelt” termőföldeket. Eredményeiket a Soil Science Society of America Journal című tudományos lapban publikálták.

„Eredményeink szerint a talajenzim aktivitás bebizonyítja, mennyire fontosak a takarónövények az intenzív talajműveléssel járó zöldségtermesztésben.” – mondja Brennan. – „Ez felveti a kérdést, hogy fenntartható-e akár az organikus, akár a hagyományos mezőgazdasági termelés akkor, ha szinte sosem használnak takarónövényeket. Innovatív stratégiákat kell találnunk, amivel segíthetjük a gazdákat a takarónövények gyakoribb alkalmazásában. Ez a gyakorlat ugyanis bizonyítottan javítja a talaj állapotát. Emellett más haszna is van, például csökkenti a nitrogén elszivárgását a talajvízbe.”

A tanulmány arra is rámutatott, hogy a kijuttatott komposztnak relatív kevés pozitív hatása van, ellentétben a takarónövényzettel, mely évente alkalmazva óriási segítség a talajnak.

A komposzt kijuttatás esetén is kimutatható a mikrobiológiai aktivitás növekedése, azonban közel sem olyan látványos, mint a másik módszer esetében.

Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a tanulmányt a Salinas-völgy vályogos homoktalaján végezték. Elképzelhető, hogy más típusú talajokon más hatása van a módszereknek, illetve az eredményeket az egyéb trágyák, műtrágyák hatása is befolyásolhatja.

„A mostani hosszú távú vizsgálat eredményei egyre inkább cáfolják azt a megállapítást, hogy a minősített organikus gazdálkodás önmagában javítja a talaj egészségét és minőségét”

– mutatott rá Brennan. Hozzátette azt is, hogy az USA Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) organikus minősítésének szabványa megköveteli, hogy a gazdák be tudják mutatni: az általuk használt talajművelés és gazdálkodás fenntartja vagy javítja a talaj állapotát. Ez kiterjed a fizikai, kémiai és a biológiai tényezőkre is. Emellett előírja a talajerózió minimalizálását is, amit az intenzív talajművelés felerősít.

A tudósok remélik, hogy a jövőbeni kutatások a különböző talajtípusokra is kiterjednek, mint az agyagos vagy a löszös talaj. Még a rövidebb termesztési időszak alatt mért változások kiértékelése is hasznos adatokkal szolgálhat. A talajban lévő enzimek adatai is csak egy részét mesélik el ennek a relatív hosszú távú kísérlet történetének.

 

Forrás: phys.org