Back to top

XXL tehenészet a sivatagban

25 ezer tehén, napi egymillió liter tej – ezekkel az ambiciózus tervekkel fogtak neki a fejlesztésnek az Arab-félszigeten, Ománban. A példátlan beruházás célja, hogy csökkentse az ország importfüggőségét a tejtermékekből.

Fotó: Wolfgang Ehrecke /Pixabay
Az óriásfarm építése már a befejező fázisnál tart, sőt négyezer tehén már beköltözött és próbatermelés is zajlik a tejüzemben,

de még nem léptek a piacra a termékeikkel.

Ennek várható dátumával kapcsolatban egyelőre óvatosan fogalmazott a Times of Oman portálnak Saleh Al Shanfari, az Oman Food Investment Holding Company ügyvezetője, de ahogy mondta, az év harmadik negyedévének végére erre is sor kerül.

Úgy tervezték a farmot, hogy 25 ezer tehénnek legyen férőhelye, és napi egymillió liter tejet termelhessenek. Ezt 2030-ra szeretnék elérni, az első fázisban „csak” napi 350 ezer litert céloznak meg.

Az ügyvezető szerint

van, illetve lesz elég munkaerő a példátlanul nagyratörő vállalkozás működtetéséhez.

Az ománi dolgozók már részt vettek az ehhez szükséges intenzív nemzetközi képzéseken, illetve az elszállásolásukhoz szükséges létesítmények is megvannak, de a cég azóta is folyamatosan együttműködik a nemzetközi technológiaszállítókkal annak érdekében, hogy dolgozói megszerezzék a komplex rendszer üzemeltetéséhez szükséges tudást.

A tehenészet mellett ugyanis tejfeldolgozó, logisztikai központ, biogázüzem, illetve napkollektorpark is épül. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor az XXL méretű farm igen jelentős mértékben hozzájárul majd az ország tejtermékimportjának csökkenéséhez, sőt még exportra is fog jutni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lázár Zoltán újra a bakon

Időutazásra invitálom önöket, 2017-et írunk. A Lázár család immár sokadszorra, ebben az évben is nagy kihívások előtt állt: Göteborgban négyesfogat-hajtó Európa-bajnokságot, Lipicán kettesfogathajtó-világbajnokságot rendeztek, mindkét világversenyen meghatározó szerepet szánt nekik a fogathajtó szakág és Tóth Tamás szövetségi kapitány is.

Toxinveszély a kecsketenyésztésben - Érdemes jobban figyelni

Az előző hónapokban már elkezdtünk arról írni, hogy milyen idegen és veszélyes anyagok kerülhetnek a kecske szervezetébe, amelyek aztán nemcsak az állat, de végső soron a kecske tejét, húsát fogyasztó ember életére is kedvezőtlen hatással lehet. A leggyakoribb szennyező anyagokról azonban eddig egy szó sem esett, pedig mindenhol jelen vannak.

Március vége óta 3,8 millió baromfit kellett leölni a madárinfluenza miatt

Március vége óta 3,8 millió baromfit kellett leölni a madárinfluenza újbóli megjelenése következtében - írta a Magyar Hírlap a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalra (Nébih) hivatkozva, amely arra is felhívja a figyelmet, hogy kártalanítás csak azoknak az állattartóknak jár, akik a jogszabályoknak megfelelően tartották az állatokat.

Fellépnek a dömping ellen a tejágazat szereplői

A koronavírus-járvány ellenére továbbra is viszonylag stabil a tejpiaci helyzet, de néhány nagykereskedőnél megjelentek a dömpingáras importált UHT-tejek és félkemény sajtok, ezért a Tej Terméktanács elnöksége ajánlást adott ki az etikus piaci magatartásról - írta a Világgazdaság hétfőn.

Szója helyett borsó - a fehérjetermelés jövője

A növényi eredetű fehérjetermelés drámaian megnő annak érdekében, hogy a 2050-re várhatóan 10 milliárdosra növekvő globális népesség igényeit kielégítse. „Növényi fehérjék: jelen és jövő” című jelentésében a Lux Research 24 növényt és azok termesztését értékeli aszerint, hogy növényi fehérjeforrásként mennyire előnyösek.

Koronavírus: a milliók néha az égből jönnek

Május 5-én normalizálódni látszott a koronavírus-helyzet. Jól érzékelhetően mindenki beletanult az új szituációba, legalábbis erre utalt a vezetők feszültségének enyhülése. Viszont a baj nem jár egyedül: csakúgy, mint tavaly, úgy lett tavasz és nyár a télből, hogy május 1-jéig alig kaptunk valami kis csapadékot. Ezúttal is három gazdaságot kerestünk fel.

Haszontalan bozótosból lett édenkert a marháknak

A nemrég megalakult Őrjeg és szőlőhegyei Natúrpark részeként, biogazdálkodás és extenzív állattartás színterévé és csaknem félszáz angusz marha és borjaik édenkertjévé vált az a terület, amely korábban csak hasztalanul, elcserjésedve árválkodott.

Magyarország rendkívüli uniós támogatási intézkedések bevezetését kérte Brüsszeltől

Az uniós agrárminiszterek május 13-i videokonferenciáján Magyarország további uniós támogatási intézkedések bevezetését kérte a baromfi-, a sertés- és tejágazatban a koronavírus-járvány okozta válsághelyzet kezelésére.

KSH: márciusban 10,3 százalékkal nőttek a mezőgazdasági termelői árak

Márciusban 10,3 százalékkal magasabbak voltak a mezőgazdasági felvásárlási árak, mint egy évvel azelőtt, az éves áremelkedés 4,2 százalékponttal nagyobb volt a februárinál - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

Nem minden hattyúfaj tartható hazánkban!

Az utóbbi hónapokban Hollandiában is jelentősen mérséklődött a díszmadarak ára, ami arra sarkallja a magyar madárbarátokat, hogy a korlátozó intézkedések feloldása után elinduljanak, hogy akár ritka, régóta áhított tollasokat olcsón megvásárolhassanak. Akiknek tavuk van, azoknak érdemes hattyúvásárlásban is gondolkodni, de nem mindegy, milyen fajért adunk ki pénzt!