Back to top

Álarcos banditák fosztogatják Németországot

De nem csak Németországban, hanem Hollandiában, Belgiumban, Ausztriában és hazánkban is portyáznak. Brit lapok arról is cikkeztek már, hogy ezek az invazív sötét maszkosok lerohanják egész Németországot és Európát – aminek aztán végül meg is lett a valóságalapja. Az itthoni viszonyok alapján megszállásról korántsem beszélhetünk, de elvétve mindig akad egy-két bandita, aki elvéti a lépést.

1934. áprilisában Hermann Göring birodalmi főerdészként és fővadászként úgy gondolta, hogy színesíteni kívánja a birodalom vadfaunáját, így hát az Észak-Amerikában őshonos mosómedvének négy példányát eresztette szélnek a Kassel és az Eder-tavi gát közelében. Ez után, továbbfokozva a mosómedvék elterjedését, 1945-ben Berlin bombázásakor egy bomba eltalált egy mosómedve-tenyészetet, így a szőrmének szánt alapanyagok eliszkoltak.

A „mosómacik” szaporodásnak indultak, ami olyan nagy bulira sikerült, hogy 2017-ben becsült állománya elérte az 1 millió példányt. A védekezés ellene csak intenzív vadászattal lehetséges, de ez is kevés populációdinamikájának megfékezéséhez.

Számszerűsítve: amíg 2001-ben 8 ezer példányt hoztak terítékre a német jágerek, addig 2012-ben 67 ezret – mondanom sem kell, hogy még közel se beszélhetünk jelentős állományapasztásról.

A mosómedve mindenevőként komoly károkat képes okozni az énekesmadarak fészkeiben, de a gazdák gyümölcsöseit is szívesen megdézsmálják. Emellett veszettség és pestis hordozói is lehetnek, amelyek emberre és állatra egyaránt veszélyesek.

Nem riad meg az ember közelségétől, rendszeres vendége a településeknek, ahol előszeretettel kukázik. Alapvetőn éjszaka aktív, a nappalt inkább a fákon, pihenve tölti. Hallása kiváló, még a talajban mozgó földigiliszta neszezését is meghallja. Két első mancsa kifinomult tapintórendszerrel rendelkezik. Evés előtt a megszerzett élelmét két első mancsa segítségével a vízben „megmossa”, a víz hatására mancsának felső rétege megpuhul, ezáltal érzékennyé válik, így tapintással képes meggyőződni a zsákmány fogyaszthatóságáról és az ehetetlen részekről.

Felmérések alapján a természetben a faj általában 5 évet él, de jó körülmények között akár a 16-21 évet is elérik. Nagyon sok kölyök nem éri meg a második életévét a vadászat és a táplálékhiány miatt, valamint számos ragadozó (sasok, baglyok, kígyók stb.) étlapján is szerepelnek. Ettől függetlenül a mosómedvék állománya a XX. század elejétől folyamatosan növekedést mutat, köszönhetően a faj rendkívüli alkalmazkodóképességének.

Miután az 1920-as években divatba jött a mosómedvebunda, prémjéért intenzíven vadászták, azonban az ideologizált állatvédelem világa már tűzzel-vassal nekimegy az effajta viseletnek, ami szintén nem segít a mosómedve gyérítésének.

Több kísérlet történt a faj háziasítására, ám kis kedvencnek – folyamatos kártételei miatt – nem igazán alkalmas.

Európai állományának tartós terjeszkedése veszélyes lehet a helyi társulásokra, ezért több országban is, köztük hazánkban is egész évben vadászható.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár kimutatásai szerint 2016-ban 2, míg 2017-ben 8 példány került terítékre. Nem őshonos faj révén, a magyar vadfaunába nem való, ezért elejtése – a kíméletesség kizárásával – rendkívül lényeges. Még a végén nehogy német barátaink sorsára jussunk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tigrisek hurokcsapdában

A tigrisek mintegy 2 millió évvel ezelőtt jelentek meg földünkön, s a Kaszpi-tenger környékétől egészen az orosz Távol-Keletig hatalmas területet népesítettek be. Elterjedésüket nagyban befolyásolta a különböző vadmarha-, szarvas- és disznófajok megjelenése, elterjedése. Úgy tűnik, ez a kétmillió éves történet hamarosan véget ér…

Jöhetnek a vadászok Ausztriából, ha van negatív teszteredményük

A vadgazdálkodási ágazat szempontjából fontos fejlemény, hogy beléphetnek Magyarországra Ausztria területéről azok az osztrák és magyar állampolgárok, akik megfelelő teszteredménnyel igazolják, hogy nincs szervezetükben koronavírus.

Sebesült rókát mentett egy budapesti buszsofőr

A kacsamentés már a múlté, most egy rókának volt szüksége a BKK segítségére.

Mindent kipróbálnak az ázsiai márványospoloska ellen

Ahogy az ázsiai márványospoloska meghonosodott az oregoni gyümölcsösökben, a termesztők sok új kérdéssel szembesültek. A keleti parti tanulságokat csak részben tudják hasznosítani az eltérő kultúrák és környezeti feltételek miatt. Ott nem termesztenek körtét és mogyorót, ami Oregonban fontos terménynek számít, és a poloska különösen kedveli.

Járványok szorításában

Napjainkban egyszerre kell megbirkóznunk humán- és állatjárványokkal. Előbbiek közül minket most elsősorban a koronavírus fertőzése állít komoly próbatétel elé, az állategészségügyi szakembereknek azonban időről időre meg kell küzdeniük olyan betegségekkel, amelyek adott esetben emberre is veszélyesek lehetnek.

Palócság a tányéron

Ha valaki egy csöppnyi vadregényre vágyik, ki sem kell mozdulnia kicsiny hazánkból. A Cserhát az egyik legérintetlenebb része az Északi-középhegységnek; szelíd lankái és sajátos kulturális közege, mintha más világba repítené a látogatót. Bánkon, az egyedi hangulatú kis palóc településen, az IPOLY ERDŐ Zrt. vadászházában a hamisítatlan helyi konyhát is megismerhetjük.

Fókuszban a biológiai sokféleség

Május 22-e a Biológiai Sokféleség Világnapja, ebből az alkalomból világszerte hívják fel a figyelmet az élővilág sokszínűségének megóvására és a biodiverzitást veszélyeztető jelenségekre. Magyarországon több mint 100 ezer hektáron zajlott élőhely-rekonstrukció az elmúlt években, amely nagymértékben hozzájárult a biológiai sokféleség növeléséhez és megőrzéséhez.

Kedvelik új lakásaikat a széncinegék

A NYÍRERDŐ Zrt. munkatársai az elmúlt napokban sorra látogatták és ellenőrizték a Sóstói-erdőben a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészetének erdőfelújításaiba kihelyezett madárodúkat. Nagy örömükre a februárban kitett 60 odú 80 százalékát már birtokba vették a széncinegék.

Tovább terjed az ASP? – Helyzetkörkép

Az idei év első negyedévében jelentősen emelkedett az afrikai sertéspestissel fertőzött esetek száma Kelet-Európában. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy továbbra is kevés a házisertés-állományban észlelt fertőzés, Magyarországon egyetlen sertéstelepen sem mutatták ki egyelőre a kórt.

"Bio graffiti" erdő méretben - emlékerdő a Zselicben

A jövőre megrendezendő Egy a természettel Vadászati és Természeti Kiállítás tiszteletére a somogyi állami erdőket kezelő SEFAG Zrt. emlékerdőt telepített a Zselici Erdészet területén. Nem is akár milyet!