Back to top

Álarcos banditák fosztogatják Németországot

De nem csak Németországban, hanem Hollandiában, Belgiumban, Ausztriában és hazánkban is portyáznak. Brit lapok arról is cikkeztek már, hogy ezek az invazív sötét maszkosok lerohanják egész Németországot és Európát – aminek aztán végül meg is lett a valóságalapja. Az itthoni viszonyok alapján megszállásról korántsem beszélhetünk, de elvétve mindig akad egy-két bandita, aki elvéti a lépést.

1934. áprilisában Hermann Göring birodalmi főerdészként és fővadászként úgy gondolta, hogy színesíteni kívánja a birodalom vadfaunáját, így hát az Észak-Amerikában őshonos mosómedvének négy példányát eresztette szélnek a Kassel és az Eder-tavi gát közelében. Ez után, továbbfokozva a mosómedvék elterjedését, 1945-ben Berlin bombázásakor egy bomba eltalált egy mosómedve-tenyészetet, így a szőrmének szánt alapanyagok eliszkoltak.

A „mosómacik” szaporodásnak indultak, ami olyan nagy bulira sikerült, hogy 2017-ben becsült állománya elérte az 1 millió példányt. A védekezés ellene csak intenzív vadászattal lehetséges, de ez is kevés populációdinamikájának megfékezéséhez.

Számszerűsítve: amíg 2001-ben 8 ezer példányt hoztak terítékre a német jágerek, addig 2012-ben 67 ezret – mondanom sem kell, hogy még közel se beszélhetünk jelentős állományapasztásról.

A mosómedve mindenevőként komoly károkat képes okozni az énekesmadarak fészkeiben, de a gazdák gyümölcsöseit is szívesen megdézsmálják. Emellett veszettség és pestis hordozói is lehetnek, amelyek emberre és állatra egyaránt veszélyesek.

Nem riad meg az ember közelségétől, rendszeres vendége a településeknek, ahol előszeretettel kukázik. Alapvetőn éjszaka aktív, a nappalt inkább a fákon, pihenve tölti. Hallása kiváló, még a talajban mozgó földigiliszta neszezését is meghallja. Két első mancsa kifinomult tapintórendszerrel rendelkezik. Evés előtt a megszerzett élelmét két első mancsa segítségével a vízben „megmossa”, a víz hatására mancsának felső rétege megpuhul, ezáltal érzékennyé válik, így tapintással képes meggyőződni a zsákmány fogyaszthatóságáról és az ehetetlen részekről.

Felmérések alapján a természetben a faj általában 5 évet él, de jó körülmények között akár a 16-21 évet is elérik. Nagyon sok kölyök nem éri meg a második életévét a vadászat és a táplálékhiány miatt, valamint számos ragadozó (sasok, baglyok, kígyók stb.) étlapján is szerepelnek. Ettől függetlenül a mosómedvék állománya a XX. század elejétől folyamatosan növekedést mutat, köszönhetően a faj rendkívüli alkalmazkodóképességének.

Miután az 1920-as években divatba jött a mosómedvebunda, prémjéért intenzíven vadászták, azonban az ideologizált állatvédelem világa már tűzzel-vassal nekimegy az effajta viseletnek, ami szintén nem segít a mosómedve gyérítésének.

Több kísérlet történt a faj háziasítására, ám kis kedvencnek – folyamatos kártételei miatt – nem igazán alkalmas.

Európai állományának tartós terjeszkedése veszélyes lehet a helyi társulásokra, ezért több országban is, köztük hazánkban is egész évben vadászható.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár kimutatásai szerint 2016-ban 2, míg 2017-ben 8 példány került terítékre. Nem őshonos faj révén, a magyar vadfaunába nem való, ezért elejtése – a kíméletesség kizárásával – rendkívül lényeges. Még a végén nehogy német barátaink sorsára jussunk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mondjunk le az indiai lúd tartásáról!

Vannak madárfajok, melyek különös szépségükkel vagy éppen énekükkel hamar belopják magukat az állatbarátok szívébe, de nálunk tartásuk a jelenlegi természetvédelmi törvények értelmében magánszemélyek részére nem megengedett. Ugyanakkor a környező országok némelyikében és Nyugat-Európa nagy részén tartásuk madárkedvelők otthonában nem engedélyköteles.

Apáról fiúra száll

Tudás, becsület, hivatás. A Nagy családban öt nemzedéken keresztül sikerült apáról fiúra átmenteni ezeket az értékeket. Még ennél is többet, hiszen a hobbijuk, de még a nevük is azonos. Így aztán a jelenlegi korelnök és fia – az uralkodókhoz hasonló megkülönböztetést követve – már a IV. és az V. Nagy Károly a sorban.

Lampert Zsolt: Gyalog Galopp

Lampert Zsolt 30 éve dolgozik erdőmérnökként; az utóbbi 26 évben a Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészeténél fahasználati műszaki vezetői, jelenleg pedig erdőgondnoki beosztásban. Ösztöndíjas diákként a hajdani Csehszlovákiában, a Zólyomi Erdészeti és Faipari Egyetemen tanult, ahol 1989-ben szerzett diplomát.

Lombtrágya újragondolva

Vegetációs időszakon belül a hiánybetegségek gyors kezelése, a tápanyagutánpótlás szinte elképzelhetetlen lombtrágyák nélkül. Másfél évtizede látja el a ConsulTrade 2002 Kft. a cseh Klofác fejlesztő és gyártó cég lombtrágyáinak magyarországi képviseletét. A cseh vállalat tulajdonosa korábban gyakorló agrármérnök volt, aki a termelésben szerzett tapasztalatait a tápanyag utánpótlás területén kamatoztatja.

Élet és halál erdő-mező porondján

Minden vadásznap ünnepnap! A lehetőség, hogy az ember kilépjen a mindennapok monotonitásából, a város zajaiból vissza abba a környezetbe, ahonnét eredendően való. Ebben a felgyorsult világban könnyen elfedjük, honnan is indultunk, és talán azt is, hova tartunk. Megfeledkezünk önmagunkról, felebarátainkról, az élethez nélkülözhetetlen emberségről, arról, hogy kik is vagyunk igazán.

Semmiképpen ne hagyjuk ki a meggy és a cseresznye lemosó permetezését

Eddig úgy tűnik, nem sokat ártott a téli időjárás a cseresznye és a meggy klasszikus betegségeinek, ezért különösen fontos lesz, hogy ne hagyjuk ki a tél végi lemosó permetezéseket. Ha már a hideg nem gyérítette őket, hát tegyük meg mi. A tavaszi metszések során pedig ne felejtsük majd el eltávolítani a monília miatt elhalt ágakat, ezzel is csökkentve a fertőzés veszélyét.

Brutális sáskajárás van Kenyában és félő, hogy nem állnak meg

Nagy a kockázata annak, hogy a Kenyával szomszédos országokat is letarolják a sáskák.

Az Agrárminisztérium támogatásával helyreállíthatják a károkat a Baráthegyi Majorságban

Egymillió forinttal támogatja az Agrárminisztérium a Szimbiózis Alapítvány által működtetett rehabilitációs Baráthegyi Majorságot, az erről szóló támogatói okiratot Szinay Attila közigazgatási államtitkár adta át Jakubinyi László kuratóriumi elnök részére Miskolcon. A szociális farmot az elmúlt hetekben háromszor érte kutyatámadás, amelynek következtében összesen 22 anyakecske pusztult el.

Syngenta innovációk a fenntartható gazdálkodásért

A Syngenta folyamatosan kutatja azokat a megoldásokat, amelyek révén nehéz körülmények közepette is sikeres lehet a gazdálkodás, hangzott el a vállalat hagyományos szezonnyitó rendezvénysorozatán, amelyet hét városban rendeztek az elmúlt hetekben.

Változások a növényvédőszer-engedélyezésben

Az Európai Unióban továbbra is folytatódik a növényvédőszer-hatóanyagok felülvizsgálata, és változnak az előírások, eljárások. Két év alatt összesen 31 növényvédő hatóanyag esett ki a palettáról, jócskán megnehezítve a termesztők, növényorvosok életét. Ugyanezen idő alatt 9 új kapott engedélyt, de többségük nem szintetikus molekula, ami összhangban van az unió környezetvédelmi törekvéseivel.