Back to top

Álarcos banditák fosztogatják Németországot

De nem csak Németországban, hanem Hollandiában, Belgiumban, Ausztriában és hazánkban is portyáznak. Brit lapok arról is cikkeztek már, hogy ezek az invazív sötét maszkosok lerohanják egész Németországot és Európát – aminek aztán végül meg is lett a valóságalapja. Az itthoni viszonyok alapján megszállásról korántsem beszélhetünk, de elvétve mindig akad egy-két bandita, aki elvéti a lépést.

1934. áprilisában Hermann Göring birodalmi főerdészként és fővadászként úgy gondolta, hogy színesíteni kívánja a birodalom vadfaunáját, így hát az Észak-Amerikában őshonos mosómedvének négy példányát eresztette szélnek a Kassel és az Eder-tavi gát közelében. Ez után, továbbfokozva a mosómedvék elterjedését, 1945-ben Berlin bombázásakor egy bomba eltalált egy mosómedve-tenyészetet, így a szőrmének szánt alapanyagok eliszkoltak.

A „mosómacik” szaporodásnak indultak, ami olyan nagy bulira sikerült, hogy 2017-ben becsült állománya elérte az 1 millió példányt. A védekezés ellene csak intenzív vadászattal lehetséges, de ez is kevés populációdinamikájának megfékezéséhez.

Számszerűsítve: amíg 2001-ben 8 ezer példányt hoztak terítékre a német jágerek, addig 2012-ben 67 ezret – mondanom sem kell, hogy még közel se beszélhetünk jelentős állományapasztásról.

A mosómedve mindenevőként komoly károkat képes okozni az énekesmadarak fészkeiben, de a gazdák gyümölcsöseit is szívesen megdézsmálják. Emellett veszettség és pestis hordozói is lehetnek, amelyek emberre és állatra egyaránt veszélyesek.

Nem riad meg az ember közelségétől, rendszeres vendége a településeknek, ahol előszeretettel kukázik. Alapvetőn éjszaka aktív, a nappalt inkább a fákon, pihenve tölti. Hallása kiváló, még a talajban mozgó földigiliszta neszezését is meghallja. Két első mancsa kifinomult tapintórendszerrel rendelkezik. Evés előtt a megszerzett élelmét két első mancsa segítségével a vízben „megmossa”, a víz hatására mancsának felső rétege megpuhul, ezáltal érzékennyé válik, így tapintással képes meggyőződni a zsákmány fogyaszthatóságáról és az ehetetlen részekről.

Felmérések alapján a természetben a faj általában 5 évet él, de jó körülmények között akár a 16-21 évet is elérik. Nagyon sok kölyök nem éri meg a második életévét a vadászat és a táplálékhiány miatt, valamint számos ragadozó (sasok, baglyok, kígyók stb.) étlapján is szerepelnek. Ettől függetlenül a mosómedvék állománya a XX. század elejétől folyamatosan növekedést mutat, köszönhetően a faj rendkívüli alkalmazkodóképességének.

Miután az 1920-as években divatba jött a mosómedvebunda, prémjéért intenzíven vadászták, azonban az ideologizált állatvédelem világa már tűzzel-vassal nekimegy az effajta viseletnek, ami szintén nem segít a mosómedve gyérítésének.

Több kísérlet történt a faj háziasítására, ám kis kedvencnek – folyamatos kártételei miatt – nem igazán alkalmas.

Európai állományának tartós terjeszkedése veszélyes lehet a helyi társulásokra, ezért több országban is, köztük hazánkban is egész évben vadászható.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár kimutatásai szerint 2016-ban 2, míg 2017-ben 8 példány került terítékre. Nem őshonos faj révén, a magyar vadfaunába nem való, ezért elejtése – a kíméletesség kizárásával – rendkívül lényeges. Még a végén nehogy német barátaink sorsára jussunk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megvédjük a növényvédelmet?

Elméleti számítások szerint a növényvédelem elhagyásával évente akár 400-500 ezer ember is éhenhal hatna. Nem véletlen, hogy sokan aggódva tekintenek az uniónak a kémiai védekezést szinte ellehetetlenítő nyilatkozataira. A radikális rendelkezések helyett inkább az ésszerű, kontrollált növényvédelemre kellene fókuszálni. Ezek a gondolatok is előkerültek az Agrya Tiszadobon tartott tanácskozásán.

A rezisztenciagéneket kutatják

Alap- és alkalmazott kutatásokat is végeznek Gödöllőn, a NAIK Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet Genetikai Főosztályán. A Növénygenomikai és Növény-Mikroba Interakció Csoport egyik kiemelt kutatási területe a súlyos gazdasági károkat okozó károsítók ellen védelmet nyújtó rezisztenciák, illetve az előnyös fajtatulajdoságokat meghatározó gének azonosítása.

Tengerentúli veszedelem a homokterületeken

A Magyar Mezőgazdaság hetilap novemberi Zöld Mező rovatában számos érdekes cikkel készülünk. A többi közt foglalkozunk az észak-amerikai homoki prérifűvel is, amely évekkel ezelőtt gyökeret vert hazánkban is, azóta pedig agresszív módon, rendkívül gyors ütemben hódít egyre nagyobb teret magának.

Egyetlen ország sem védett az afrikai sertéspestis terjedésével szemben

Az afrikai sertéspestis tovább terjed Ázsia egész területén pusztítva az állatállományt, és egyetlen ország sem védett a halálos állati vírussal szemben – jelentette ki az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vezetője egy interjúban.

"Vészkiáltást" adnak le a növények, ha megtámadják őket

Ugyan a növényeknek az állatokkal ellentétben nincsenek izmaik és reflexeik, ez nem jelenti azt, hogy passzívan „üldögélnek”, amikor valami elkezdi dézsmálni őket. A Cornell Egyetem új kutatása szerint nagyon is védekeznek, amikor támadás fenyegeti őket.

A méhek réme tovább nyomul Európában

Októberben ázsiai lódarazsat (Vespa velutina) észlelt egy dél-hesseni méhész. Az invazív faj a védett darazsakra és a méhekre is egyaránt veszélyt jelent.

Szigorú környezetvédelmi és fogyasztói elvárások szorításában a gyökérzöldségek

Még a Vajdaságból is érkeztek Makóra a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gyökérzöldséges szakmai napjára. Mint ismert, a növényvédelem a zöldségtermesztésnek is sarkalatos pontja és a szakmai rendezvények rendszerint legnagyobb érdeklődésre számot tartó témája.

Megmaradt hírmondónak - még lehet rá vadászni

A barátréce, kerceréce, fütyülőréce, böjti réce, csörgő réce védetté nyilvánítása után a tőkés réce maradt meg, mint egyedüli vadászható récefajunk. Az élőhelyi változások, a vizes területek felszámolása, -szennyezése következtében hazánkban előforduló récefajaink állománya, valamint vonulásdinamikája megcsappant, így kényszerűvé vált ezen fajok védetté nyilvánítása.

Új, invazív meztelencsigák: hogyan védjük kertjeinket?

Amint arról a közelmúltban beszámoltunk, két új meztelencsiga-faj is megjelent hazánkban. Nemzetközi irodalom alapján mutatjuk be őket és a védekezés kiskerti, természetbarát lehetőségeit.

2500 kutató egybehangzóan állítja: az intenzív mezőgazdálkodás káros a természetet

A KAP teljes és azonnali reformját szorgalmazzák európai tudományos műhelyek, melyek kutatói nyílt levélben szólítják fel az Európai Unió vezetőit a természeti értékek pusztításának megállítására. A riasztó mértékű csökkenés mára a teljes agrár-életközösséget fenyegeti: tetten érhető a madár- és emlősfajok állományaiban, a kétéltű- és hüllőfajok, valamint az ízeltlábúak különböző csoportjaiban.