Back to top

Jelképes búzaösszeöntés – valós nemzeti összefogás a Magyarok Kenyere

Várhatóan rekordot dönt a 15 millió búzaszem - Magyarok Kenyere programba felajánlott búza mennyisége, így meghaladhatja a múlt évi 605 tonnás eredményt, amely 80 ezer rászoruló gyermek egy évi kenyér és pékáru szükségletét biztosította.

Fotó: Beregi Nagy Edit
Az idén a Veszprém-megyei Nemeshanyban öntötték össze azt a 19 megyéből és 12 határon túli régióból érkezett búzát, amelyet a Kárpát-medencében élő gazdák ajánlottak fel jótékony célra.

A 10 éves program sikertörténet, az összefogás kimagasló példája a magyar agrárgazdaságban, és kifejezi, a világban élő magyarság egységét és jövőbe vetett hitét, hangsúlyozta az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a szombati ünnepségen. Farkas Sándor ismertette, hogy

Fotó: Beregi Nagy Edit

a magyar gazdák 2019-ben már 1 millió hektárról 5 millió tonna őszi búzát takarítottak be, amely azt jelenti, hogy bőven megvan a magyar emberek kenyere, sőt még exportra is fog jutni.

Fotó: Beregi Nagy Edit
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke Jakab István ismertette, hogy a Magosz és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett Magyarok Kenyere program, 2018-ban Magyar Örökség Díjban részesült. Jövőre a Magyarok Kenyere Alapítvánnyal közösen a nyugati, tengerentúli szórvány magyarságot is szeretnék bevonni az adományozásba.

Győrffy Balázs, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elmondta, míg az induláskor mindössze néhány száz gazda vett részt a Magyarok Kenyere programban, addig múlt évben

már több mint 5 ezer – 2800 anyaországban élő és 2200 határon túli - gazda csatlakozott a programhoz,

amelyben magyarok nyújtják a magyaroknak azt, ami a legfontosabb, legszentebb alapélelmiszerünk. Győrffy Balázs kiemelte, Szent István napjára elkészül a Nemzet Kenyere – amelyben az egész magyarság erőfeszítése ölt majd testet –, amely a magyar gazdák gabonájából, a délvidék kovászából, Erdély sójából és a Tisza vizéből áll majd össze.

Az ünnepségen a beszédeket és a búzaáldást követően jelképesen összeöntötték a felajánlott búzát, majd lisztté őrölték a nemeshanyi ősi malomban.

Az eseményről készült fotógalériát megtekintheti ide kattintva.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tej. Szívvel-lélekkel!

Útjára indult a tej- és tejtermékfogyasztást ösztönző kampány, amely az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács együttes közreműködésével jött létre. A június 18-ig tartó promóció a fogyasztói tudatosság ösztönzését, a fogyasztói edukációt, valamint minőségi hazai tejtermékek megismertetését hivatott elősegíteni.

Újabb 80 milliárd forint jut az állattenyésztés és kertészet támogatására

Új mezőgazdasági beruházási pályázati csomagot hirdet az Agrárminisztérium (AM) 80 milliárd forint értékben a nyáron a nagy hozzáadott értéket jelentő állattenyésztés és a kertészeti ágazat számára, a koronavírus-járvány agrárgazdasági hatásainak mérséklése és a versenyképesség növelése érdekében - közölte Nagy István agrárminiszter.

Sok vállalkozás visszafogta a termelést

A koronavírus-járvány, a forint-euró árfolyam és a madárinfluenza mellett lassan a csökkenő termelés is kezdi kifejteni hatását a baromfipiacon.

Így ültettünk el tízezer fát

A 10 000 új fát Budapestre! faültetési program 2016 októberében indult és 2019 szeptemberében fejeződött be. Az első egyed a Városligeti fasor részeként került a földbe, az utolsót pedig a Margit-szigeten ültették el, az lett egyúttal az Országfásítási Program első fája. Zakar Andrást, a Főkert Zrt. vezérigazgatóját a faültetés tapasztalatairól és a további fásítási tervekről kérdeztük.

Hazai szőlő- és gyümölcsfajták: a bizalomra és az innovációra épülhet a jövő

A szőlő- és gyümölcsfajták esetében a koronavírus-válság után is fontos lesz a jogszerű fajta­használat, mert az ágazat jövőjét csak a bizalomra és az innovációra lehet építeni. Az utóbbi hónapok rendkívüli nehézségeket hoztak a faiskolák számára, de a telepítők, a felhasználók igényeihez igazított, korszerű fajtakínálat a továbbélés és a válság utáni kibontakozás fontos tényezője lesz.

Franciaország: helyi és funkcionális, a járványhelyzet hívószavai

A COVID-19 világjárvány fokozta a helyi termékek iránti keresletet Franciaországban, és pozitív hatást gyakorolhat a funkcionális élelmiszerek piacára – derül ki a Mintel piackutató tanulmányából.

Érzékelhetően emelkedtek az agrárárak

Az első negyedévben nagyobb mértékben nőttek a mezőgazdasági termelői­ árak, mint a ráfordítások – derül ki a KSH adataiból. Az elemző szerint az emelkedés a következő hónapokban mérséklődik, majd árcsökkenés jön.

Csak egy átlagos évet szeretnének

Egy nemrég megjelent tanulmány szerint, ha a jelenleg használt és fenntarthatóan öntözhető területeken valóban öntöznének, akkor újabb területek művelésbe vonása nélkül is 800 millióval több embert lehetne élelmiszerrel ellátni, mint a világ jelenlegi népessége. Hogy a tanulmánynak mennyire igaza van, arra a Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. is bizonyítékul szolgálhat.

A száműzött lóbab

Már a bibliai időkben is széles körben jelen volt a táplálkozásban, évszázadokkal ezelőtt kezdték termelni és fogyasztani a Földközi-tenger medencéjében, ahol ma is nagy népszerűségnek örvend, és az ázsiai konyhának is kedvence. Mi miért nem fogyasztjuk?

Vége a rendkívüli állapotnak Szerbiában

A járvány még tart, de a kijárási tilalom megszüntetésével már szabadon közlekedhetnek a mezőgazdasági termelők. A belgrádi parlament május 6-ai döntésével megszüntette a koronavírus-járvány miatt március 15-e óta tartó rendkívüli állapotot Szerbiában. Ezzel vége a szigorú kijárási tilalomnak is, ami 53 napon át akadályozta a mezőgazdasági termelők tevékenységét a nyugat-balkáni országban.