Back to top

Burgonya: még a jó ár sem motivál

A korábbi évekkel ellentétben – és más hazai burgonyabemutatókkal szemben – Gyulatanyán ezúttal óriási volt az érdeklődés. Legalább háromszázan vettek részt a tanácskozáson és a hozzá kapcsolódó szakmai mustrán.

Július végén országos burgonyakonferenciát tartottak Gyulatanyán. A rendezvényen részt vett Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, Vinnai Győző, a térség országgyűlési képviselője és Jávor András, a Debreceni Egyetem rektori főmegbízottja, az egyetem agrárkabinetjének elnöke is.

Ezt megelőzően akkor regisztrálhattak hasonló érdeklődést, amikor ezt az eseményt még Nyírtelken, az ottani polgármesteri hivatallal közösen szervezték meg. Az ország szinte minden részéből érkező vendégek mellett ezúttal is megjelent Piskoltról Szabó Béla, a 84 éves agrármérnök, aki arról nevezetes, hogy 18 éven keresztül összesen 36-szor termesztett burgonyát, ugyanazon a területen, kiemelkedő eredménnyel.

A gyulatanyai fajtakísérleti állomás speciális helyzetben van. Vezetője, Augusztinyi András, aki vállalkozóként, 1980 óta látja el ezt a feladatot. Az ő számára a mostani volt a 30. burgonyabemutató, és 1993 óta, minden más növényt is beleszámítva, a 150. bemutatónak volt házigazdája.

Az állomáson jelenleg 50 burgonyafajtát vizsgálnak összehasonlító kísérletben, három különböző öntözési feltétel mellett. A burgonyán kívül értékelnek még gabonaféléket, napraforgót, kukoricát, repcét. Ezekből 5 ezer hektáron állítottak be kísérleteket mikroparcellákon.

Augusztinyi András üdvözlő beszédében emlékeztetett rá, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének ez a része korábban meghatározó burgonyatermelő vidéknek számított. Különösen nevezetes volt eb­ben Timár és Gávavencsellő, ám napjainkra szinte teljesen megszűnt a burgonya-előállítás az országnak ezen a részén is. Ennek a klímaváltozás az első számú oka, de azon kívül a burgonyatermesztés rendkívüli költségigénye a másik fő magyarázata. Új jelenség, hogy aki mégis foglalkozik burgonyatermesztéssel, az az öntözés feltételeit is kialakította a területén, hogy ezzel próbálja ellensúlyozni a túl nagy költségeket, a klímaváltozásból adódó mennyiségi és minőségi gondokat. Mindemellett egyre inkább probléma, hogy a mezőgazdaság nem tartozik az emberek kedvenc foglalatosságai közé.

A felsőoktatásba jelentkezőknek jelenleg mindössze 4 százaléka pályázik valamilyen agrárképzésre,

ami messze nem felel meg az igényeknek és elvárásoknak. Jelenleg azt tartják a legfontosabb célnak az ágazat szereplői, hogy az Európai Unió jövőre kezdődő KAP-ciklusában a támogatások érdemben ne csökkenjenek, ne kapjanak a mostaninál kevesebb pénzt a gazdák.

Az idei tanácskozáson is részt vett Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés alelnöke, aki most arra hívta fel a figyelmet, hogy minden lehetséges eszközzel növelnünk kell a burgonya hazai termőterületét és átlagtermését, mert a növény iránt változatlanul nagy a kereslet. Igaz, már nem annyira, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor

az 1 főre jutó burgonyafogyasztásunk még 80 kilogramm volt, napjainkra a fejadag megfeleződött, csupán 40 kilogramm körül van.

Jávor András rektori főmegbízottként az intézményében éppen előző nap meghúzott felvételi ponthatárokat ismertette. A Debreceni Egyetem 14 karán jelenleg 31 ezer hallgató tanul, akik közül 7 ezer külföldi. Agrárterületen náluk is nehéz a beiskolázás, ám a szeptemberben kezdődő szemeszterre 425 elsőéves hallgatót vettek fel a Debreceni Egyetem két agrár­karára, ami az előző évhez képest 8 százalékos növekedést jelent. A Debreceni Egyetem helyzete azért is speciális hazánkban, mert az egyetlen olyan oktatási intézmény, amelyik klaszterekben valósítja meg a fejlesztéseket és az innovációkat. Van olyan élelmiszeripari klaszter, amelynek száznál is több tagja van.

A Debreceni Egyetem három agrárkutató intézetet működtet. Nyíregyházán homoki körülmények között, Karcagon szikes feltételek mellett, Debrecenben pedig löszháti területen.

Állandó és jó kapcsolatot tartanak fenn a gyulatanyai kísérleti állomással, amely jó példa arra, hogyan lehet igényesen összhangot teremteni az állami és a magánérdekek között ezen a területen.

Juhász Anikó: az agrárágazatban a káresemények 43 százalékát aszály okozza
Juhász Anikó: az agrárágazatban a káresemények 43 százalékát aszály okozza
Fotó: Fekete István
Juhász Anikó helyettes államtitkár nem köntörfalazott, amikor a mezőgazdaság helyzetéről szólt. „A világ az agrárium gyalázásával foglalkozik, ezzel van elfoglalva észak és nyugat.” Sokan vitatják az ágazatnak a fenntarthatóságban játszott szerepét, és általában olyanok a hangadók, akiknek a minimálisnál is kevesebb fogalma van róla. Idehaza nem ennyire kritikus a helyzet, mert a mezőgazdasági kibocsátás az elmúlt évtizedben 33 százalékkal növekedett, ami összegszerűen 2700 milliárd forintos növekedést jelent. Az ágazat szereplői számára kedvező, hogy az agrárgazdálkodás a többi ágazatnál válságállóbbnak mutatkozott az elmúlt évtizedben. A hazai mezőgazdaság export­egyenlege 5,6 milliárd euró, ez is számottevő növekedést jelent. Újabb adat, hogy

az ágazat 215 ezer embernek ad munkát és megélhetést, ez 2010-hez viszonyítva 24 százalékos a bővülés.

Javult az ágazat termelékenysége, legalább 75 százalékosra teszik az arányt. Bár a mezőgazdasági termelést nagyrészt az EU finanszírozza, azt is látnunk kell, hogy tavaly a nemzeti támogatások elérték a 100 milliárd forintot, és ezek jövedelempótló pénzként jelennek meg az agráriumban.

Az agrárvállalkozó abban különbözik az összes többi szakterület specialistáitól, hogy annyira sok mindenhez ért, a világ talán egyik legsokoldalúbb, legfelkészültebb embere. A mezőgazdasági termelés nagy tudást és hozzáértést igénylő feladat, nehéz szakma. Sajnálatos módon az ágazat megítélésében erről ritkán esik szó, ugyanilyen sajnálatos, hogy mi magunk is elhallgatjuk ezt a tényt.

Idén 168 950 igénylést nyújtottak be Magyarországon mezőgazdasági támogatásra, amelyek 4,97 millió hektárt fednek le.

A SAPS támogatás keretében az 1 hektárra jutó összeg 45 700 forint, a zöldítés átlagos támogatottsága 25 950 forint, és a fiatal gazdáknak még külön támogatás jut, ami 21 ezer forint hektáronként. Burgonyára ebben az évben 3634 fő nyújtott be támogatási kérelmet, a pályázók összvetésterülete 7740 hektár.

Egyre jobban kirajzolódik, hogy 2020 után milyen támogatáshoz juthatnak a gazdák a KAP-on keresztül. Most úgy látszik, hogy a KAP I. és II. pillérének keretében átlagosan 20 százalékkal csök­kenhet a támogatás, azon belül a közvetlen támogatásokat 16, a vidékfejlesztési kifizetéseket 26,6 százalékkal akarják mérsékelni. Nem végleges adatokról van szó, már csak azért sem, mert a közelmúltban alakult meg az új parlament és az új bizottság, és még nem tudni, hogy milyen irányelvek mentén működnek majd. Elképzelhető, hogy a „zöldebbek” hangja érvényesül jobban, de biztató számunkra, hogy mezőgazdasági téren számíthatunk a francia mezőgazdasági miniszterre, mint szövetségesre.

Juhász Anikó ismertette az elmúlt 7 év káreseményeiből levont tapasztalatokat. Kiderült, hogy az összes káresemény 43 százalékát aszály okozta, és hogy 4 százalékát a belvíz. Az agrárkárenyhítési rendszernek jelenleg 74 ezer termelő tagja van, akik összesen 3,68 millió hektáron gazdálkodnak.

Tavaly 7,6 milliárd forint kárenyhítést fizettek ki az alapból, amiből 3,86 milliárd forintot az aszály ellensúlyozására kellett adni.

Ide tartozik, hogy Magyarország támogatja a mezőgazdasági biztosítások díját is. Ennek keretét 2018-ban 1 milliárd forinttal megemelte az Agrárminisztérium, 4 milliárdról 5 milliárd forintra. Ennek a rendszernek 15 ezer termelő a tagja.

A helyettes államtitkár külön szólt a klímaváltozás következményeiről és a hazai öntözés lehetőségeiről. A termelés modernizációjának támogatása kereté­ben több forrásra lehet pályázni, de min­den bizonnyal az öntözés területén a legnagyobbak a lehetőségek. A vízjogi engedélyt az eddigi 5 év helyett 20 évre adják ki a hatóságok. Intézkedéseket hoztak az öntözési idény meghosszabbítására, és arra is, hogy tartós vízhiány esetén kedvezményes feltételek mellett juthassanak öntözővízhez a gazdák, továbbá 2020-ban kormányzati program kezdődik az állami öntöző főművek fejlesztésére.

A burgonyavetőmag-előállítás továbbra is csökkenő tendenciát mutat
A burgonyavetőmag-előállítás továbbra is csökkenő tendenciát mutat

Jövő évtől 10 éven keresztül 17 milliárd forintot szánnak arra évente, hogy öntözővizet lehessen juttatni a felhasználási helyekre.

Azonkívül az összes létező, öntözéssel kapcsolatos engedély kiadását egyszerűsítik, és külön támogatás jár azoknak, akik az öntözés fejlesztése érdekében összefognak. Kiemelt elbírálás alá esnek a különböző ültetvények és a szántóföldi növénykultúrák. Végezetül egy olyan ágazati fejlesztésre hívta fel a figyelmet Juhász Anikó, amivel egyre gyakrabban találkozhatunk: a jól ismert, kedvelt és versenyképes magyar fajtákra, amelyek vetőmagjához ennek ellenére is csak a legritkább esetben lehet hozzájutni.

Zsigmond Richárd (NÉBIH) a magyar burgonyatermesztés feltételeit vizsgálta. Mint elmondta, gondok vannak vele, főleg amikor nappal a 21 °C-fokot, éjjel pedig a 19 °C-fokot meghaladja a bakhát hőmérséklete, mert ilyenkor felborul a gumóképződés rendje. Ez nem csak feltételezés, mert ezen a nyáron is megtörtént, hogy a bakhátak hőmérséklete 29–30 °C-fokot mutatott, és éjjel sem ment 25 °C-fok alá. A jelenséget német kutatók külön is vizsgálták, ezek az eredmények tőlük származnak.

Ha nagyon felmelegszik a bakhát, felborul a gumóképződés rendje
Ha nagyon felmelegszik a bakhát, felborul a gumóképződés rendje
Fotó: MMG archív

Ebben az évben 15 fajtakísérleti állomáson, 1047 hektáron állítottak be kisparcellás kísérleteket, köztük burgonyára.

A burgonyavetőanyag-előállítás továbbra is csökkenő tendenciát mutat: 2000-ben még 450 hektáron foglalkoztunk vetőgumó-előállítással, és bár tavaly már csupán 161 hektáron, ebben az évben még tovább mérséklődött a terület.

Már csak 150 hektáron termelünk vetőgumót. Ennek a területnek az 50 százaléka Somogyban található, a többi Szabolcs-Szatmár-Bereg, Veszprém, Pest, Zala, Tolna és Vas megyében. Néhol csupán néhány hektárról van szó. Amíg 2016-ban 32 burgonya szerepelt a nemzeti fajtajegyzékben, addig idén már csak 20 burgonyafajtát termesztünk. A legnagyobb területen termesztett fajták a Red Scarlett, a Hópehely és a Balatoni Rózsa, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a vetőgumó-előállításban az öko- és biogazdák.

A helyszínről szólva, tehát a gyulatanyai kísérleti állomást értékelve kijelentette, hogy az összes kísérleti hely között az élen szerepel, mert az innen kapott adatok megbízhatósága vitán felüli.

Aki jó étkezési burgonyát tud előállítani nálunk, az az idén biztosan jól jár
Aki jó étkezési burgonyát tud előállítani nálunk, az az idén biztosan jól jár
Fotó: MMG archív
A burgonya helyzetéről tartott értekezést Kecskés Gábor, a Burgonya Terméktanács elnöke. Mint elmondta, tavaly a burgonya számára is szélsőséges időjárás volt az EU-ban, emiatt igen hamar elfogyott az étkezési és az ipari burgonya.

Az EU burgonyatermésének 90 százalékát öt ország állítja elő. Ezekben az Atlanti-óceán hatása alatt fekvő országokban jó és rögmentes a talaj a burgonyatermesztéshez, és a klíma is kedvező.

Ebben a térségben a hektáronkénti átlagtermés 70–80 tonna burgonyából, és nem tapasztalható náluk gumóbabásodás vagy gumózöldülés. A tavalyi nagy aszályban viszont még ott is csupán 25 tonnányi termést tudtak betakarítani.

Nemcsak az étkezési és az ipari burgonya szenvedte meg a szárazságot, hanem a vetőgumó-előállítás is. Olyan hőhullám gyötörte tavaly a burgonyát, amilyenre eddig nem nagyon volt példa, és ennek következtében olyan burgonyabetegségek jelentek meg, amelyek eddig nem csak hogy nem károsítottak, hanem a megjelenésük is elképzelhetetlen volt ezekben az országokban.

Ezek után nincs mit csodálkozni azon, hogy nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte burgonyahiány alakult ki, és az értékesítési ár nagyot ugrott. Hazánkban nem csak vetőgumóból, hanem étkezési burgonyából is Hollandia számít a legnagyobb beszállítónak, de az utóbbi hónapokban egyetlen kilogramm burgonyát sem importáltunk onnan.

Az európai helyzet értékelésekor elsősorban arra kell figyelni, hogy mind a fogyasztók, mind a feldolgozók igénye változik.

Nyugat-Európában egyre inkább a feldolgozóipar számára termelnek bur­gonyát a gazdák, ebbe az irányba változtak a vásárlói szokások. Ugyanakkor a fogyasztói szokások is módosulnak.

A családok ma már egyre inkább feldolgozott, félig vagy teljesen kész burgonyatermékeket igényelnek. Ennek következtében módosult a termelt fajták szerkezete és a termőfelület nagysága is. A burgonyafogyasztás jelenleg növekszik, viszont a termelési feltételek egyre romlanak. Ezen a nyáron megint egész Európát forróság gyötri. Negyven Celsius-fok feletti hőséget mértek Németországban, Franciaországban, Hollandiában és Belgiumban – eső nélkül. Ez nagy gond, mert ezekben az országokban eddig öntözés nélkül is 80 tonnás átlagtermést értek el, mostanáig fel sem merült a burgonya öntözéses termesztésének ötlete. De újabban erre volna szükség, különösen, ha az időjárás mostanihoz hasonló marad a következő években.

A magyarországi burgonya az idén eddig nagyon hamar elfogyott, és étkezési import alig érkezett. Idén Csongrádban korán jött be a korai burgonya, és az értékesítési ár május óta folyamatosan kedvező. Burgonyaigényünk 70–80 százalékát tudjuk hazai termelésből kielégíteni, ezért aki jó étkezési burgonyát tud előállítani nálunk, az az idén biztosan jól jár.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/32 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bor és turizmus: sikerre ítélve

„Bor és turizmus – a nyerő páros” címmel rendezett konferenciát Magyarország beregszászi konzulátusa, azzal a céllal, hogy a jó gyakorlat és pozitív példák bemutatásával ötleteket adjon az érintett szakmák itteni képviselőinek.

Háromezer forinttal nőtt a hektáronkénti területalapú támogatás

Október 16-tól fizethető többféle agrártámogatás előlege, például az egységes területalapú támogatás előlege 33 485 forint, amely közel ezer forinttal több a tavalyinál. A teljes összeg viszont 3 ezer forinttal emelkedett.

Magyarországgal együtt húsz tagállam agrárminisztere utasította el a KAP forrásainak csökkentését

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. október 14-i ülésén Magyarországgal együtt összesen húsz tagállam agrárminisztere támogatta azt a közös nyilatkozatot, amely a Közös Agrárpolitikára (KAP) fordítható források jelenlegi szinten történő megtartását szorgalmazza a következő uniós költségvetési ciklusban.

343 milliárd forint támogatást fizettek ki 2019 első félévében

A NAIK AKI közzétette az agár- és vidékfejlesztési támogatások 2019. első félévi összegzését. Az első félévben az agrárium és a vidék fejlesztését célzó támogatási összeg 84 -16 százalékban oszlott meg az uniós és a nemzeti forrás között.

Tartálykocsi internetkapcsolattal

Okostelefonos alkalmazáson keresztül kommunikáló, mobil vagy statikusan telepített módon is használható víztartályt hozott forgalomba a francia Beiser kereskedőcég, amihez a korábban már bemutatott, hasonló üzemanyagtartályuk szolgált mintául.

Nő a világ növényi olajtermelése

Az elmúlt öt évben évente átlagosan 6 millió tonnával nőtt a világ növényi olajtermelése. 2013-ban 160 millió tonna növényi olajat állítottak elő világszerte, 2018-ban pedig már 190 millió tonna volt a termelés, és az idén tovább növekszik majd a növényi olaj előállítása.

Támogatás az őszi munkák elvégzéséhez

Megkezdődik az agrártámogatások előlegfizetése október 16-án, mely a Magyar Államkincstáron keresztül kerül folyósításra a mezőgazdasági termelők részére, amely idén összesen 240 milliárd forintot tesz ki.

Nagy termés helyett jobb eredményt

Szeptember 24-én tartották a szokásos kukorica-, cirok- és napraforgófajta-, valamint technológiai bemutatót és tanácskozást Gyulatanyán. Mint a kísérleti telep gazdája, Augusztinyi András röviden utalt rá, ilyenfajta ismertetőre és szakmai konzultációra napjainkban is van igény, mert sokaknak ez a hely jelenti a lehetőséget, hogy valós információkhoz jussanak.

Növelte az erdőtelepítésre adható támogatás mértékét az Agrárminisztérium

Megjelent a Vidékfejlesztési Program „Erdősítés támogatása” című felhívásának módosítása, mely megemelt támogatással és további jelentős kedvezményekkel kívánja ösztönözni a gazdálkodók erdőtelepítési beruházásait.

Sokat segíthet egy nitrogénérzékelő

A növények nitrogéntartalmának mérésére szolgáló érzékelők egyre fontosabb szerepet játszanak a modern mezőgazdaságban, mivel ezek a hagyományos módszereknél jóval pontosabb eredményt adnak, ezáltal pedig optimális műtrágyamennyiség kerül a földbe. Már a kisebb gazdaságok számára is elérhető egy a közelmúltban kifejlesztett érzékelő rendszer.