Back to top

A környezetvédelem foghatja vissza a hazai műanyaggyártást

A fogyasztói igényekhez igazodva dinamikusan bővül Magyarországon a PET feldolgozása, de a debreceni BMW és a 3D-nyomtatás is húzhatja a szektort. Az egyszer használatos termékek tilalma viszont lyukat üthet a termelésben.

Mintegy 1618 ezer tonna műanyag alapanyagot állítottak elő 2018-ban Magyarországon, közel 3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Mindez értékben 14,6 százalékos bővülést jelent – a Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) szaklapja, a Polimerek Magazin friss száma szerint - írja a Világgazdaság.

A 355 cég bevonásával készült éves jelentésből kiderül, hogy az elmúlt év a nagyobb, nemzetközi hátterű vállalatok,

főleg a csomagolóanyag- és az alkatrészgyártók számára erőteljes növekedést hozott,

de volt példa vállalkozások bezárására is. A bővülés hátterében a hulladékok újrahasznosítása is állhat.

Az elmúlt időszakban legdinamikusabban a fröccsöntött termékek, elsősorban a nagy értékű műszaki cikkek és az autóalkatrészek gyártása bővült, mégpedig 3,1 százalékkal, kicsit elmaradva a 2017-es növekedéstől.

Még így is erre a szegmensre jut az összes feldolgozás 31,5 százaléka.

Felemás képet mutat az üreges testek előállítása. A 2,5 literes palackok gyártása 1,7 százalékkal esett, az ennél nagyobbaké 12,3 százalékkal nőtt.

A fogyasztói igényekhez igazodva rendkívüli tempóban bővül a polietilén-tereftalát (PET) feldolgozása is, az év végére elérte a 110,8 ezer tonnát, ez 86,5 százalékos ugrás a 2010-es adathoz képest. A PET aránya a hazai összes felhasználásban 10,7 százalék volt, 1,4 százalékkal nagyobb a világátlagnál. A PET döntő többségéből Magyarországon üdítőital, ásványvíz, olaj, ecet, bor, sör, valamint gyógyszerek, étrend-kiegészítők és háztartási vegyszerek palackja készül. A PET-fólia gyártásába több cég is belevágott, tavalyi együttes termelésük 17,1 ezer tonna volt, míg az öt évvel ezelőtti csupán 1,3 ezer tonna.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kapcsolj le: digitális térben zajlik idén a Föld Órája

A Föld Óráján minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte lekapcsolják egy órára a világítást, és áramtalanítják az elektromos készülékeket. A Földnek szentelt 60 perc célja nemcsak az, hogy otthonainkban és városainkban szimbolikusan kialudjanak a fények, hanem hogy az emberiség tudatára ébredjen, a fenntartható jövő és bolygónk állapotának megóvása mindannyiunk felelőssége.

Kitiltott növények

Most, hogy a koronavírus-járvány miatt világszerte szigorú korlátozásokat vezettek be az emberi kapcsolattartásban, még érthetőbbé válik az EU új növényegészségügyi szigorítása, egyes növényfajok behozatalának teljes tiltása és a növényútlevél bevezetése. A cél ebben az esetben a vállalhatatlan gazdasági, környezeti vagy társadalmi kárt okozó idegenhonos károsítók behurcolásának a megelőzése.

Mi lenne, ha a napelem éjszaka is működne?

Mi lenne, ha a napelemek éjszaka működnének? Egy amerikai egyetem professzora és végzős hallgatója egy tanulmányban írja le az első hallásra mulatságos és ellentmondásos ötletet, mely lehet új távlatokat nyit a megújuló energiaforrások felhasználásának területén.

Mikroműanyagok: növekvő jelenlét már hazánk édesvizeiben is

A környezetre gyakorolt számos negatív hatás ellenére a globális műanyagtermelés jelenleg is nő. A világszerte előállított műanyagok mintegy 40 százaléka még a gyártás évében hulladékká válik. A hagyományos műanyaghulladékok jelentős része pedig bekerül a vizekbe. A Szent István Egyetem saját mintavételi és -előkészítési módszert fejlesztett ki a vizek vizsgálatához.

Majd’ elfeledett gyümölcsfajtáknak viszik hírét

Alighanem sokan vannak azok, akik számára feladná a leckét, ha ötnél több almafajtát kellene felsorolniuk, éppen ezért elgondolkodtató a tény: az Őrségben majd’ 200 található belőlük, ugyanakkor körte-, vagy éppen cseresznyefajból sincs híján a térség. Ezen hagyományos fajták megőrzése, népszerűsítése és szaporítása hosszú évek óta kiemelt feladata az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságnak.

Csirkelábból lábbeli a hulladék csökkentéséért

A csirkelábra általában úgy gondolunk, mint étel-alapanyagra, pedig lábbeli is készülhet belőle. A csirkelábból, pontosabban annak gyakran hulladékként végző bőréből készült cipő a legújabb divat Indonéziában. Az egyedi viselet ötlete mögött egy 25 éves vállalkozó, Nurman Farieka Ramdhany áll.

Elhelyezzük vagy hasznosítsuk a hígtrágyát?

Erre az alapvető kérdésre különféle válaszokat adtak a Bauer Hungária Kft. által rendezett szakmai napon. Természetesen mindenki a hasznosítás mellett tette le a voksát – minden józan gondolkodású ember így tenne. Az előadásokban a hígtrágya hasznosításának leginnovatívabb módjait mutatták be, a talaj tápanyagpótlásától a hulladékból közvetlenül előállított termékekig.

Biztonságossá teszik a gólyafészkeket, mielőtt visszatérnek a lakók

Az Agrárminisztérium támogatásával és az NKM Áramhálózat Kft. közreműködésével 60-nál is több helyszínen teszi biztonságosabbá a fehér gólyák fészkeit a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A munkák még februárban kezdődtek és egész márciusban folynak, jelenleg is.

A világ megáll, a környezet lélegzethez jut, de mi lesz utána?

Ökológiai szempontból sokféleképpen megváltoztathatja a szokásokat a koronavírus-járvány, lesznek nagyon pozitív hozadékai, de lehet, hogy a forráshiányok miatt visszalépések következnek be az energiatermelésben.

A papír lehet a megoldás a talaj javítására?

Speciális talajdúsító keveréket fejlesztenek ki, amelynek alapja a papírhulladék. Vajon hogyan képes a papír javítani a termőtalaj minőségét?