Back to top

Megszűnik a hőség és csapadék is öntözi a talajokat

Az utóbbi napok forró, száraz időjárása megviseli a szántóföldeken és a gyümölcsösökben dolgozókat, de a hőségben az állatok és növények is fokozott gondoskodást igényelnek.

Sokat veszített nedvességtartalmából a talajok felszín közeli rétege, ugyanakkor gombás kórokozók kissé visszaszorultak - írja a met.hu.

A kánikula hétfőn tetőzik, kedden északnyugat felől egy hullámzó frontrendszer éri el térségünket, mely csapadékot is hoz, és szerdától országszerte jelentősen visszaesik a hőmérséklet.

A múlt hét második felében csak csütörtökön hullott némi csapadék a Dunántúlon és az Alföld déli felén, de csak kevés helyen érte el az 5 mm-t. Azóta országszerte száraz az idő. Augusztus első dekádjának csapadékösszege, ami jellemzően 10 és 30 mm között alakult, többnyire még a hónap első három napján esett.

A talajok felszín közeli része sokat száradt az elmúlt napokban. A felső 50 cm-es réteget tekintve a Dunántúl délnyugati felén, a Tiszántúl nagy részén és az Északi-középhegységben még kielégítőek a nedvességviszonyok, északnyugaton és az Alföldön azonban egyre nagyobb foltokban csökken 40% alá a talajnedvesség, ami már kritikusan száraznak számít.

Tartós szárazság a Kisalföldet, főként a Győr környéki területeket sújtja, ott május vége óta az átlagos csapadékösszegnek csak mintegy harmada esett. 

Az átlaghőmérséklet a múlt hét közepe óta jellemzően több fokkal meghaladja a sokéves átlagot, csak csütörtökön alakultak átmenetileg 30 fok alatt a maximum értékek, a hétvégén azonban már országszerte 32 fok fölött volt a legmelegebb órák hőmérséklete.

A napraforgó jellemzően a magképződés, a kukorica pedig már sokfelé a szemképződés fenológiai fázisában jár. A hőösszeg eloszlásnak megfelelően a keleti országrészben kissé előrébb járnak a növények a Dunántúlhoz képest. A július végi, augusztus eleji csapadékos időszaknak köszönhetően a legtöbb helyen szépen fejlettek az állományok, száraz, szinte kisült táblák Győr térségében figyelhetők meg. Az elmúlt egy hét szárazabb időjárása a gombás megbetegedéseket is visszaszorította. A korai szőlőfajtáknál már megkezdődött a szüret.

Mi vár ránk?

A következő napok enyhülést hoznak a hőségben. Kedden hajnalban északnyugat felől egy hullámzó frontrendszer éri el a Kárpát-medencét, melynek hatására kedden az ország nagy részén már több lesz a felhő, és eleinte csak nyugaton, majd a nap második felétől egyre többfelé lehet záporokra, zivatarokra is számítani.

Ezzel együtt a hőmérséklet is több fokkal visszaesik, a 30 fok fölötti maximumok már csak a Tiszántúlon lesznek jellemzőek, ott csak szerdától érezteti hatását a front.

Szerdán eleinte országszerte borult, csapadékos időre van kilátás, majd nyugat felől megkezdődik a felhőzet csökkenése. A csapadék is nyugatról kelet felé helyeződik majd, a keleti országrészben szerdán estig várható eső, zápor. Jellemzően 10 és 30 mm közötti mennyiség valószínű, de főként a középső országrészben helyenként ennél több is várható. A talajok felszín közeli rétegei feltöltődnek nedvességgel, amire az elmúlt napok forró, száraz időjárása után nagy szükség van. A hét második felében, csütörtöktől szárazabbá válik időjárásunk, csak elszórtan fordulhat elő egy-egy zápor, zivatar pénteken és szombaton. A front átvonulásával kedden és szerdán többfelé megerősödik az északira, északnyugatira forduló szél. Szerdán és csütörtökön a legtöbb helyen 25 fok alatt alakul a legmelegebb órák hőmérséklete, majd péntektől ismét melegedés kezdődik, és vasárnap már 30 fok körüli maximumokra van kilátás.

A hajnali minimum értékek is 10, 15 fokra esnek vissza, ami főként a hét második felében jelentős napi hőingást eredményez majd.

Az elmúlt napokban jellemző jelentős hőösszeg növekedés kissé megtorpan a hét közepén, a hét végére 1160 és 1260 foknap közötti értékek lesznek jellemzők.

Az időjárási adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat biztosítja.

Forrás: 
met.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Világszerte súlyosbodik az édesvízi tavakat érintő nyári algavirágzás

Az elmúlt három évtizedben világszerte súlyosbodott az édesvízi nagy tavakat érintő nyári algavirágzás - állapították meg a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) munkatársai a témában készített eddigi leghosszabb távú, globális tanulmány keretében.

Tartálykocsi internetkapcsolattal

Okostelefonos alkalmazáson keresztül kommunikáló, mobil vagy statikusan telepített módon is használható víztartályt hozott forgalomba a francia Beiser kereskedőcég, amihez a korábban már bemutatott, hasonló üzemanyagtartályuk szolgált mintául.

Nő a világ növényi olajtermelése

Az elmúlt öt évben évente átlagosan 6 millió tonnával nőtt a világ növényi olajtermelése. 2013-ban 160 millió tonna növényi olajat állítottak elő világszerte, 2018-ban pedig már 190 millió tonna volt a termelés, és az idén tovább növekszik majd a növényi olaj előállítása.

Nagy termés helyett jobb eredményt

Szeptember 24-én tartották a szokásos kukorica-, cirok- és napraforgófajta-, valamint technológiai bemutatót és tanácskozást Gyulatanyán. Mint a kísérleti telep gazdája, Augusztinyi András röviden utalt rá, ilyenfajta ismertetőre és szakmai konzultációra napjainkban is van igény, mert sokaknak ez a hely jelenti a lehetőséget, hogy valós információkhoz jussanak.

Sokat segíthet egy nitrogénérzékelő

A növények nitrogéntartalmának mérésére szolgáló érzékelők egyre fontosabb szerepet játszanak a modern mezőgazdaságban, mivel ezek a hagyományos módszereknél jóval pontosabb eredményt adnak, ezáltal pedig optimális műtrágyamennyiség kerül a földbe. Már a kisebb gazdaságok számára is elérhető egy a közelmúltban kifejlesztett érzékelő rendszer.

Az aktív termelési módozatoké a jövő

Az időjárási anomáliák, a mind meglepőbb kihívások ébresztik rá a gazdákat arra, hogy tudatosan és aktívan be kell avatkozniuk a jó terméseredmények érdekében – véli Éber Csaba. A Malagrow kereskedelmi vezetője szerint a változékony helyzetből kell kihozni a legtöbbet, ehhez pedig profi termékek és magabiztos szaktudás kell.

Veszélyben a vajdasági termőföldek!

Ötven év múlva pusztává válhat Szerbia éléskamrája. Riasztó mértékben csökken a Vajdaságban található mintegy 1,7 millió hektárnyi termőföld szervesanyag-tartalma. A szakértők figyelmeztetnek, a talaj humusztartalma már három százalék alá esett, ami az optimális határérték.

Sárgulnak a széncinegék, de nem az irigységtől

A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Viselkedésökológiai Csoportja együttműködésével lassan négy évtizede folynak ornitológiai kutatások egy erre kijelölt gyertyános-tölgyesben a Szentendrei Erdészethez tartozó Málnás-hegyen. A kutatók nemrégiben kimutatták, hogy a kísérleti terület augusztusi csapadékviszonyaival és hőmérsékleti jellegzetességeivel összefügg a cinegék színezete.

Vasszigorral ellenőrzik az idegen országokból érkező növényeket

Az európai uniós hatóságok decembertől vasszigorral ellenőrzik az idegen országokból érkező növényeket, azért, hogy megelőzzék a nem őshonos kártevők megjelenését és elszaporodását a közösség területén. Az Európai Unió rendelete nemcsak a kereskedelmi szállítmányokra vonatkozik, a hatóságok a turisták poggyászait is átvizsgálják - írta a Magyar Nemzet kedden.

Szélerózió-kutatás autonóm eszközökkel

Észak-Amerika nyugati részének hatalmas legelőterületein nem újdonság az erős szél. Az elmúlt évtizedek során azonban jelentősen súlyosbodtak az eróziós folyamatok, melyek összességében jelentősen rontják az itt jellemző legeltetéses marhatartás feltételeit. A szélerózió jobb megértésére robotizált eszközzel indultak kísérletek.