Back to top

Óriási tévedés azt gondolni, hogy Magyarországot nem fenyegeti vízhiány

A klímaváltozás okozta extrém vízhiány már nem csak az afrikai és közel-keleti, hanem az európai országokat is fenyegeti – derül ki a World Resources Institute nevű amerikai kutatóintézet legújabb tanulmányából. Az InfoRádiónak nyilatkozó klímakutató szerint pár évtizeden belül Magyarországon is kialakulhat vízhiány.

A vízhiány számos jelenséggel kapcsolódik össze - írja az InfoRádió. Azokon a területeken például, ahol az éghajlatváltozás miatt már beindult egyfajta elsivatagosodás, öntözéssel próbálkoznak, miközben ott amúgy is nagy a küzdelem a meglévő édesvízkészletekért.

A mezőgazdaság, az ipar és a lakosság megnövekedett vízigénye pedig együttesen okozzák az extrém vízhiányt,

amit felerősít az is, hogy nem mindig a legügyesebben gazdálkodunk a vízkészleteinkkel, hívta fel a figyelmet Ürge-Vorsatz Diána klímakutató.

A szakértő nem tartja kizártnak, annak ellenére, hogy Magyarország köztudottan gazdag vízkészletekben, hogy egy-két évtizeden belül, még hogyha időlegesen, és csak bizonyos területeken, de feszültség léphet föl azzal kapcsolatban, hogy ki használhatja föl a helyileg elérhető édesvízkészletet.

Hiszen Magyarországon is, a World Resources Institute jelentése is kimondja Közép-Európára, növekedik az aszályos időszakok hossza és gyakorisága.

Az aszályosodás és a melegedés hatására gyorsabban párolog a talajból a víz, tehát egyre nagyobb lesz az igény az öntözésre,

lásd a tavalyi burgonyakrízis, mutatott rá a klímakutató, aki szerint fontos lenne arra is odafigyelni, hogy milyen vizet használunk öntözésre, hogyha lehet, ne azokat a készleteket, amikre a lakosságnak, esetleg a gazdasági szférának is szüksége lehet.

Ugyan nagyon nehezen számszerűsíthető, és a migráció, az emberek mobilitása nagyon összetett, ennek ellenére a tanulmány is megjegyzi:

valószínűleg egyre nagyobb tömegek kényszerülnek elhagyni szülőföldjüket a vízhiány miatt.

Már jelenleg is 500 millió ember él olyan területen, ami az elsivatagosodás áldozata. Ahhoz pedig, hogy ezeket a folyamatok vissza lehessen fordítani, már most és nagyon ügyesen kellene változtatni például a mezőgazdasági, vízgazdálkodási, élelmiszertermelési, élelmiszerelosztási gyakorlatokon, hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diána.

Forrás: 
Inforádió

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A baktériumokból készült fehérje jobb a környezetnek

Kutatók talajlakó baktériumokból új fehérjét állítottak elő, ami állításaik szerint sokkal inkább klímabarát, mint a hús.

Több lehet a mikroműanyag a természetben, mint gondoltuk

Egy most záruló K+F projekt során olyan mintavételi módszert fejlesztett ki egy független laboratórium, amellyel sokkal pontosabb és megbízhatóbb eredményeket kaphatunk a mikroműanyagok kutatása során: az eddig mért adatoknál akár 3-5-ször is nagyobb lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció.

Összefogtak a hazai hagymatermesztők, hogy folyamatosan legyen magyar hagyma a piacon

A rendszerváltozás óta jelentősen visszaesett a magyar hagymatermesztés, a termelők – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai segítségével – közösen dolgoznak azon, hogy a mostani 50-60 százalék helyett nagyobb részben tudják ellátni hazai hagymával a fogyasztókat. Az éves hagymafogyasztás hazánkban 10-12 kg/fő; a magyar hagyma gyorsan elfogy, több hónapig csak import van a piacon.

Folytatódik a vidék megerősítése - Vidékfejlesztés és az agrárium

Folytatódik a vidékfejlesztés és az agrárium megerősítése 2020-ban, a gazdák kiszámíthatóságra és stabilitásra számíthatnak a támogatáspolitikában – mondta Nagy István agrárminiszter nemrégiben a szaktárca évindító sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Megugrott a cukor ára

A fehér cukor ára a tőzsdén három év legmagasabb szintjére emelkedett, utoljára 2017. júliusában voltak ilyen magasak. A londoni tőzsdén az árfolyamok meghaladták a 400 USD/tonna összeget. New Yorkban is ugyanolyan gyors az emelkedés, mint Európában.

Olvad a jég a Himaláján: a növények meg egyre jobban benépesítik a Mount Everest térségét

Egy új jelentés szerint a Mount Everest körüli területek újabb részein kezdett el nőni a növényzet, mivel a hőmérséklet növekedése megolvasztja a jeget a Himaláján.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Az őszi vetések jól telelnek, de a csapadékra még várni kell

Nagyrészt ködös, párás, eseménytelen időjárású hét áll mögöttünk, csak magasabb hegységeinkben és helyenként a Dunántúlon sütött ki a nap hosszabb időszakokra. Az igazi téli idő komolyabb fagyokkal, hótakaróval továbbra is várat magára.