Back to top

Óriási tévedés azt gondolni, hogy Magyarországot nem fenyegeti vízhiány

A klímaváltozás okozta extrém vízhiány már nem csak az afrikai és közel-keleti, hanem az európai országokat is fenyegeti – derül ki a World Resources Institute nevű amerikai kutatóintézet legújabb tanulmányából. Az InfoRádiónak nyilatkozó klímakutató szerint pár évtizeden belül Magyarországon is kialakulhat vízhiány.

A vízhiány számos jelenséggel kapcsolódik össze - írja az InfoRádió. Azokon a területeken például, ahol az éghajlatváltozás miatt már beindult egyfajta elsivatagosodás, öntözéssel próbálkoznak, miközben ott amúgy is nagy a küzdelem a meglévő édesvízkészletekért.

A mezőgazdaság, az ipar és a lakosság megnövekedett vízigénye pedig együttesen okozzák az extrém vízhiányt,

amit felerősít az is, hogy nem mindig a legügyesebben gazdálkodunk a vízkészleteinkkel, hívta fel a figyelmet Ürge-Vorsatz Diána klímakutató.

A szakértő nem tartja kizártnak, annak ellenére, hogy Magyarország köztudottan gazdag vízkészletekben, hogy egy-két évtizeden belül, még hogyha időlegesen, és csak bizonyos területeken, de feszültség léphet föl azzal kapcsolatban, hogy ki használhatja föl a helyileg elérhető édesvízkészletet.

Hiszen Magyarországon is, a World Resources Institute jelentése is kimondja Közép-Európára, növekedik az aszályos időszakok hossza és gyakorisága.

Az aszályosodás és a melegedés hatására gyorsabban párolog a talajból a víz, tehát egyre nagyobb lesz az igény az öntözésre,

lásd a tavalyi burgonyakrízis, mutatott rá a klímakutató, aki szerint fontos lenne arra is odafigyelni, hogy milyen vizet használunk öntözésre, hogyha lehet, ne azokat a készleteket, amikre a lakosságnak, esetleg a gazdasági szférának is szüksége lehet.

Ugyan nagyon nehezen számszerűsíthető, és a migráció, az emberek mobilitása nagyon összetett, ennek ellenére a tanulmány is megjegyzi:

valószínűleg egyre nagyobb tömegek kényszerülnek elhagyni szülőföldjüket a vízhiány miatt.

Már jelenleg is 500 millió ember él olyan területen, ami az elsivatagosodás áldozata. Ahhoz pedig, hogy ezeket a folyamatok vissza lehessen fordítani, már most és nagyon ügyesen kellene változtatni például a mezőgazdasági, vízgazdálkodási, élelmiszertermelési, élelmiszerelosztási gyakorlatokon, hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diána.

Forrás: 
Inforádió

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Már várhatóak a talajmenti fagyok

A hét második felében megérkezhetnek az első őszi fagyok a kedden-szerdán érkező hideg léghullámok hatására. Nagyobb csapadék nem várható, mely a betakarításra, a talajmunkákra, az érésre kedvező, és a repce számára is még elegendő nedvesség áll a rendelkezésre a talajban az ország nagyobb részén. Ugyanakkor különösen északkeleten a talaj nagyon száraz, errefelé nagy szükség lenne az esőre.

Kihívásokkal teli évet zárnak a német gyümölcs- és zöldségtermesztők

2019 ismét egy nehéz év volt a német zöldség- és gyümölcstermesztők számára, mert sok kihívással szembesültek, és extrém időjárási körülmények között kellett helyt állniuk – vont mérleget a Német Gazdaszövetség (DBV).

Elültették a főváros tízezredik fáját

Elültették a mintegy három éve indult fővárosi fatelepítési program tízezredik és az országfásítási program első fáját pénteken a Margitszigeten. A fákat jelképesen Tarlós István főpolgármester és Nagy István agrárminiszter ültette el.

Lassan jönnek rá, hogy ez a növény jelenti a jövőt

Jó tulajdonságai és olcsó termeszthetősége ellenére egyelőre lassan terjed a cirok az állati takarmányozásban, ugyanis a konzervatív tenyésztők nehezen váltanak – hangzott el egy olaszországi szakmai eseményen. A kukoricával jól konkuráló cirok előtt ugyanakkor nagy jövő állhat.

Áttörést jelentő génfelfedezés az árpában

Az edinburgh-i Heriot-Watt Egyetem kutatói egy, a szárazságtűrésért felelős gént fedeztek fel az árpában, amely a tudósok reményei szerint segíthet majd ellenállóvá tenni a növényeket az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben.

Az üledékből felszabadult foszfor az oka az algásodásnak a Balatonban?

Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának készített összefoglalójában.

Sikeres a SMART Szaktanácsadási Pont

A Bábolnai Gazdanapokra érkezők közül igen sokan tesznek fel kérdéseket a SMART Szaktanácsadási Pontnál, mely érdekes és hasznos színfoltja a rendezvénynek. A négy nap alatt különböző szakterületeken gyakorlatban dolgozó szakemberei várják az ideérkezőket.

A klímaharc legnagyobb kihívása a termőtalaj minőségének megóvása

Az agrárium az éghajlatváltozásnak leginkább kitett ágazat, ezért az Agrárminisztérium (AM) igyekszik felkészülten reagálni a klímaváltozás negatív hatásaira - jelentette ki az agrárminiszter az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában csütörtökön Nyíregyházán.

Kiszáradt talajok várják a hétvégi esőt

A hét elején átvonult hidegfront országszerte mintegy tíz fokkal csökkentette a hőmérsékletet, azonban az Alföldön és a Dél-Dunántúlon nem hozta meg a várt csapadékot a repcetermesztők számára. A hétvégén és a jövő hét elején már komolyabb esély mutatkozik jelentősebb esőre, amire főként a Tiszántúlon van igen nagy szüksége a kiszáradt talajoknak.

Szántóföldi növények ökológiai és piaci kockázatai

A kukorica-, a napraforgó- és a szójatermesztés kockázatait elemezték a Debreceni Egyetem agrárkarán a Növénytudományi Intézet szeptember 4-ei tanácskozásán. A térség gazdálkodói az ökológiai tényezők hatásait nemcsak elméletben, a gyakorlatban is megismerhették.