Back to top

Óriási tévedés azt gondolni, hogy Magyarországot nem fenyegeti vízhiány

A klímaváltozás okozta extrém vízhiány már nem csak az afrikai és közel-keleti, hanem az európai országokat is fenyegeti – derül ki a World Resources Institute nevű amerikai kutatóintézet legújabb tanulmányából. Az InfoRádiónak nyilatkozó klímakutató szerint pár évtizeden belül Magyarországon is kialakulhat vízhiány.

A vízhiány számos jelenséggel kapcsolódik össze - írja az InfoRádió. Azokon a területeken például, ahol az éghajlatváltozás miatt már beindult egyfajta elsivatagosodás, öntözéssel próbálkoznak, miközben ott amúgy is nagy a küzdelem a meglévő édesvízkészletekért.

A mezőgazdaság, az ipar és a lakosság megnövekedett vízigénye pedig együttesen okozzák az extrém vízhiányt,

amit felerősít az is, hogy nem mindig a legügyesebben gazdálkodunk a vízkészleteinkkel, hívta fel a figyelmet Ürge-Vorsatz Diána klímakutató.

A szakértő nem tartja kizártnak, annak ellenére, hogy Magyarország köztudottan gazdag vízkészletekben, hogy egy-két évtizeden belül, még hogyha időlegesen, és csak bizonyos területeken, de feszültség léphet föl azzal kapcsolatban, hogy ki használhatja föl a helyileg elérhető édesvízkészletet.

Hiszen Magyarországon is, a World Resources Institute jelentése is kimondja Közép-Európára, növekedik az aszályos időszakok hossza és gyakorisága.

Az aszályosodás és a melegedés hatására gyorsabban párolog a talajból a víz, tehát egyre nagyobb lesz az igény az öntözésre,

lásd a tavalyi burgonyakrízis, mutatott rá a klímakutató, aki szerint fontos lenne arra is odafigyelni, hogy milyen vizet használunk öntözésre, hogyha lehet, ne azokat a készleteket, amikre a lakosságnak, esetleg a gazdasági szférának is szüksége lehet.

Ugyan nagyon nehezen számszerűsíthető, és a migráció, az emberek mobilitása nagyon összetett, ennek ellenére a tanulmány is megjegyzi:

valószínűleg egyre nagyobb tömegek kényszerülnek elhagyni szülőföldjüket a vízhiány miatt.

Már jelenleg is 500 millió ember él olyan területen, ami az elsivatagosodás áldozata. Ahhoz pedig, hogy ezeket a folyamatok vissza lehessen fordítani, már most és nagyon ügyesen kellene változtatni például a mezőgazdasági, vízgazdálkodási, élelmiszertermelési, élelmiszerelosztási gyakorlatokon, hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diána.

Forrás: 
Inforádió

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hetek óta ég az amazonasi esőerdő. Hogyan segíthetünk?

Hetek óta ég a Föld tüdeje. Az esőerdő kiirtása, és annak következményei közvetetten bennünket is érintenek. Fontos tudnunk, mivel és hogyan segíthetünk a hétköznapokban.

Háromszor annyian vagyunk ugyanannyi vízre

A Föld lakossága drasztikus mértékben nő, miközben a bolygó keletkezése óta ugyanabból a vízmennyiségből gazdálkodunk; a takarékos vízhasználat mellett ezért legalább annyira fontos, hogy ne szennyezzük meglévő vízkészleteinket - hívta fel a figyelmet a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának vezetője az MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében.

A horgászat jó hatással van a halfogyasztásra és a turizmusra is

Hazánk legnagyobb civil társadalmi szervezete a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ). Az agrártárca 2015 és 2018 között, évente átlagosan 200 millió forinttal támogatta a MOHOSZ munkáját és működését. Az ágazat fejlesztése idén is folytatódik, mivel a horgászat a turizmus révén jelentős szerepet játszik a vidék gazdasági életében.

Ritkán kap lángra az esőerdő természetes okokból

Általában gyújtogatás miatt vannak tüzek az amazóniai esőerdőben, természetes tűz kevésszer keletkezik - közölte a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának erdőökológusa kedden az M1 aktuális csatornán.

A repce vetéséhez esőre lenne szükség

Hosszú idő után a Kisalföldre jelentősebb csapadék érkezett a hét végén. Ez azonban a kukorica és a napraforgó számára már későn jött, a repce vetéséhez azonban ideális viszonyokat teremt. A héten várható meleg idő az érési folyamatoknak országszerte kedvezni fog, a vetéshez, a talaj-előkészítéshez azonban az ország nagyobb részén jelentős csapadékra lenne szükség.

Nem vitték el a gólyák a nyarat

A néphagyomány úgy tartja, a gólyákkal érkezik a tavasz, és amikor útra kelnek elviszik magukkal a nyarat. Ám az idén úgy tűnik, a nyár még legalább egy hónapig marad. Ez jó hír az aratásra készülőknek, a borászoknak, az utószezonban nyaralóknak, ám ellentmond a több száz éves megfigyeléseknek. Kezdhetünk hozzászokni, hogy az időjárást figyelve nem jön be az évszázados forgatókönyv?

Egyre hosszabbak lesznek a hőhullámok

Egyre hosszabbra nyúlnak a nyári hőhullámok és velük együtt az extrém szárazság által sújtott időszakok is egyre hosszabbak lesznek, ami az emberi egészség mellett a mezőgazdaságra is negatívan hat majd – állapították meg kutatók a Berlini Humboldt Egyetem és az ugyancsak a német fővárosban található Éghajlatelemző Központ közös tanulmányában.

"Érlelő" időjárás jő

A napraforgó, a kukorica és a gyümölcsök érési folyamatainak kedvezni fog a következő napokban várható meleg, nagyrészt száraz időjárás. A repce vetésének talaj-előkészítéséhez az ország nagyobb részén ideális a talaj fölső rétegének nedvességtartalma.

Oroszországi erdőtüzek: miért veszélyes a meggyulladt tőzegláp?

Előfordulhat, hogy az Oroszországban égő tőzeglápok maguktól nem alszanak ki, ez azért veszélyes, mert akár 100-szor több széndioxid kerül a levegőbe, mint az erdőtüzek miatt.

Magyartarkákkal tartják fenn a Böddi-szék szikes vízi élőhelyeit

Magyartarka üsző gulya érkezett a Böddi-székre, ahol a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság legelőterületeit vehették birtokba. Az állatok legelésükkel hozzájárulnak a szikes élőhelyek természetességének javulásához, a szikes tavakra jellemző változatos élővilág megőrzéséhez.