Back to top

ASP: a piac megremegett, de nem dőlt be

Az InterPIG és az AgriBenchmark Pig Network, a két sertéságazati szakértőket tömörítő nemzetközi szervezet közös éves találkozójára július 1–4. között került sor Pekingben. A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet negyedik éve tagja e két csoportnak. A rendezvény fókuszában a vendéglátó Kína sertéságazatának fejlődése és az afrikaisertéspestis-járvány regionális, illetve globális piaci hatásai álltak.

A legfontosabb következtetés, hogy a piaci fundametumok által is alátámasztott árrobbanás a világ sertéshúspiacán inkább 2020-ban valószínűsíthető, ami azonban nem húzódik évekig, egyrészt a fogyasztói szokások változása, másrészt Kína sertéságazatának szerkezeti átalakulása miatt.

Kína sertéshústermelése 54,04 millió tonna körül alakult 2018-ban, 0,9 százalékkal volt kevesebb, mint 1 évvel korábban, illetve 7,2 százalékkal maradt el a 2014. évi csúcstól. Az ázsiai ország részaránya így is 47,8 százalékos a világ sertéshústermelésében. Sertésállománya 2018. decemberében 428,07 milliót számlált, 13,52 millióval kevesebbet, mint 2017. decemberében. A visszaesés oka egyrészt a 2018. januárjában bevezetett környezetvédelmi adó, amely a nagy méretkategóriába sorolt sertéstartó gazdaságokat (átlagosan legalább 500 egyed évente) sújtja, másrészt a tavaly nyáron kitört afrikaisertéspestis-járvány (ASP).

Kínában 2018. augusztus 3. és 2019. július 3. között összesen 143 ASP-előfordulást jegyeztek fel (ebből 21 esetet közepes vagy nagyméretű gazdaságban) az ország összesen 31 tartományában, illetve 94 város közigazgatási területén.

A 143 előfordulás közül csupán három esetben mutatták ki a fertőzést vaddisznóban, illetve két esetben vágóhídi vizsgálat során. Hivatalos források szerint 2019. június közepéig 1,02 millió sertést kellett levágni. A biztonsági okokból felszámolt állomány ennél nyilván nagyobb, de 40,2 millió háztáji sertéstartó gazdaság mellett csak becsülni lehet, hogy valójában mekkora. Hivatalos közlés szerint 2019. májusában a kocaállomány 24 százalékkal, a hízóállomány 23 százalékkal volt kisebb, mint 1 évvel korábban. A Kínában működő mintegy 7 ezer takarmánygyártó cég jelentései alapján 2019. január-május között 23,6 százalékkal csökkent a kocatápok és 15,2 százalékkal a hízótápok előállítása – ezt sokan megbízhatóbb indikátornak vélik.

Csökkenő fogyasztás és bőséges tartalék

Pekingi sertéshúspiaci kínálat
Pekingi sertéshúspiaci kínálat
A sertések vágása 2019. január-április között 8 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest, áprilisban összesen 18,4 millió sertés került vágóhídra, 13 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A Kínai Hússzövetség a sertéshústermelés 8–10 millió tonna közötti csökkenésével számol az idén. Noha akár történelmi csúcsot is dönthet a behozatal sertéshúsból (2019. január-június között a külpiacról beszerzett volumen 819 ezer tonnára rúgott, ami 21,7 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, és ebből csak május-júniusban

348 ezer tonnát hajóztak be, 62,7 százalékkal többet, mint 2018 május-júniusában), a kiesés nem pótolható pusztán importból.

A sertéshús elsődleges helyettesítője – minden kétséget kizáróan – a baromfihús (lesz). Erre utal, hogy Kína baromfihús-termelése 2019. január-május között 16,1 százalékkal nőtt (az üresen álló sertésólakba is baromfit telepítenek), miközben a fagyasztott csirkehús behozatala 30,8 százalékkal megugrott.

Kínai elemzők ez év második felében nem számolnak ellátási problémákkal, ugyanis egyrészt lesz elegendő alternatív fehérjeforrás (a baromfihús mellett ideértve a többi között a marhahúst és a tojást is), másrészt sertéshúsból bőségesen van tartalék. Például a világ legnagyobb sertéshústermelője, az amerikai Smithfiel­det is felvásárló Shuanghui (WH Group) cégcsoport fagyasztott sertéshúsból 360 ezer tonnás készlettel rendelkezett június végén, ami Kína 2018. évi sertéshúsimportjának 30 százalékával volt egyenlő.

A sertéshúsimport drasztikus növekedését fékezi egyebek között, hogy az ASP kitörése óta a sertéshús fogyasztása becslések szerint 15 százalékkal, 2019. január-május között 12,5 százalékkal csökkent. Az arányok érzékeltetése végett:

a sertéshús 2013-ban 67,3 százalékos, míg 2017-ben 62,4 százalékos részarányt képviselt az összes húsfogyasztásból, és ez a mutatószám a várakozások szerint 2020-ban 60 százalék alá esik. A sertéshús egy főre vetített fogyasztása 2017-ben 20,1 kilogramm, ezzel szemben a baromfihúsé csupán 8,9 kilogramm volt,

utóbbi esetében tehát még van hová fejlődni. Hosszabb távon a gazdasági növekedés lassulása, valamint a társadalom gyorsuló elöregedése is korlátot szab a sertéshús keresletének: 2018 végén Kína lakosságának 17,9 százaléka 60 év feletti volt.

Kínában a vágósertések (az átlagos vágósúly 124–125 kilogramm) felvásárlási ára csak május végén kezdett emelkedni, júniusban – tartománytól függően (ASP-sújtotta vagy attól mentes, sertéstartó vagy -fogyasztói központ) – 16,5–18 jüan/élősúlykilogramm (693–756 forint/élő­súlykilogramm) között alakult, ami körülbelül a 2017. márciusi szintnek felelt meg. A felvásárlási ár többek szerint történelmi csúcsra futhat – de csak 2020-ban. A malacok ára júniusban – megint csak tartománytól függően – 25–45 jüan/kilogramm (1050–1890 forint/kilogramm) között alakult, március óta nő.

ASP Vietnamban

Vietnam sertésállománya 2018 végén elérte a 28,2 milliót. A sertéságazat mintegy 60 százalékos részarányt képvisel az állattenyésztési főágazat összes kibocsátásából. Az országban

2,4 millió sertéstartó gazdaság működik, ezek közül 14,5 ezer a sertéstarásra szakosodott, és 6,4 ezer a vegyes árutermelő gazdaság, amelyek együttesen a termelés több mint felét adják. Az ASP első kitörése 2019. február 1-jére datálódik, június végéig összesen 29 előfordulást jegyeztek fel és 2,6 millió sertés került kényszervágásra. Nagygazdaságból március 20-án jelentették az első fertőzést, itt 4500 fertőzött sertést semmisítettek meg.

A vietnami sertéshúsexport 90 százaléka Hongkongba irányult, ahová február óta semmit nem szállíthatnak.

A vietnami vágóhidak egyre kevesebbet fizetnek a vágósertésekért, egyrészt mert a belföldi fogyasztók kezdenek elfordulni a hazai termelésű sertéshústól, másrészt mert mind több gazdaság hagy fel a sertéstartással, és küldi vágóra az állatokat. Az import sertéshús ára eközben folyamatosan nő.

A vietnami kormány eddig 51,5 mil­lió USD-t bocsájtott a tartományok rendelkezésére a járvány terjedésének megelőzésére, illetve a károk enyhítésére.

A háztáji sertéstartók a fertőzött sertések aktuális piaci értékének 80 százalékáig, a társas gazdaságok a fertőzés miatt kivágott sertések aktuális piaci értékének 30 százalékáig részesülhetnek kártérítésben. Emellett fertőtlenítő szerekkel segítik a termelőket, továbbá tilalmat hirdettek az élő sertések és sertéshús ajándékozására, kötelezővé tették az elhullott állatok szakszerű megsemmisítését, valamint kampányt indítottak az üresen álló sertésólak újbóli betelepítésének késleltetésére. A vietnami kormány hosszú távú tervei között szerepel a biológiai biztonság követelményeinek megfelelő, nagyméretű sertéstartó gazdaságok előtérbe helyezése, továbbá a baromfi- és marhahústermelés felkarolása.

Átalakulóban a termelési szerkezet

Kínai elemzők ez év második felében nem számolnak ellátási problémákkal
Kínai elemzők ez év második felében nem számolnak ellátási problémákkal
Az ASP előfordulása az elmúlt hónapokban csökkenő tendenciát mutatott. A háztáji sertéstartók azonban nem feltétlenül tesznek bejelentést, annak ellenére sem, hogy az ASP miatt elhullott, illetve kényszervágott állatok után az állam 1200 jüan/egyed (mintegy 50 400 forint/egyed) kompenzációt fizet, ezért a statisztikák fenntartással kezelendők. Ráadásul a bejelentés elmulasztása megnehezíti a hatékony védekezést. A vezető ágazati szereplők szerint azonban minden krízis hordoz magában lehetőségeket: jelen esetben a sertéságazat szerkezeti átalakítását gyorsabban lehet végrehajtani.

A közepes méretkategóriába (50–499 egyed/év átlaglétszám) sorolt sertéstartó gazdaságok, amelyek működését környezetvédelmi szabályok nem nehezítik, a jövőben minden bizonnyal tovább nőnek.

Éppen ezért a kínai hatóságok ezek biológiai biztonsági megfeleltetésére összpontosítanak. Amire szükség is van, ugyanis a keveréktakarmány-gyártók szerint a sertéstartókat még most sem a biológiai biztonság érdekli elsősorban, hanem az, hogy milyen gyógyszerek alkalmazhatók az ASP ellen, ami jelzi, hogy a járvány természetére vonatkozó ismereteik erősen hiányosak.

A járvány kitörése óta tilos a sertésfehérje takarmányba adagolása. Háztáji gazdaságokban a kezeletlen moslék etetése szintén tilos, ennek betartását a hatóságok igyekeznek ellenőrizni – ami persze nyilván megoldhatatlan feladat.

A mintegy 10 ezer működő vágóhídnak minden beszállított állatot be kell vizsgálnia, a hatóságok fokozott ellenőrzéseket végeznek náluk.

Korábban a fertőzött telepek körül 3 kilométeres körzetben minden sertést kivágtak, de ma már a megfelelő biológiai biztonságú telepeken e rádiuszon belül nem rendelik el az állományok felszámolását. További könnyítés, hogy a fertőzött tartományokból a tenyészkocák és a malacok kiszállítása negatív teszteredmények birtokában ismét engedélyezett. Ennek ellenére nem minden tartományi önkormányzat engedélyezi ezek beszállítását.

Kínában a közepes méretkategóriába sorolt sertéstartó gazdaságok jelenleg az összes sertéstartó gazdaság 8,3 százalékát képviselik, míg a kisméretű (1–49 egyed/év átlaglétszám) sertéstartók a 91,1 százalékát. A 40,2 millió háztáji sertéstartó mellett összesen 3,7 millió árutermelő sertéstartó gazdaság működik. A háztáji sertéstartók részesedése a sertés­állományból nem éri el a 30 százalékot; és ezek a gazdaságok Kína délnyugati vidékein összpontosulnak. A háztáji sertéstartás betiltása a helyi önkormányzatok hatásköre (a tapasztalatok szerint az ASP terjedését a legtöbb esetben szállítóeszközök segítették elő, azonban mivel a háztáji gazdaságok többsége nem használ idegen szállítóeszközt, ők elszigeteltek a fertőzött gazdaságoktól).

A környezetvédelmi szabályozás következtében a sertéstartás a sűrűbben lakott déli-délkeleti országrészekből előreláthatóan áttevődik az északnyugati országrészbe, ahol a kukorica egyébként olcsóbb.

A kormány által preferált gazdaságméret jelenleg évi 500 hízó, de elemzők úgy vélik, hogy a jövőben az évi 2000 hízósertést kibocsátó üzemek kerülhetnek fókuszba. Kínában is húsbavágó kérdés azonban, hogy vajon lesz-e még megfelelő minőségű munkaerő a vidéki térségekben a nagyobb gazdaságok kiszolgálására. A sertéshús-termékpálya koordinálásában a várakozások szerint nő a terménykereskedő és a keveréktakarmány-gyártó vállalatok szerepe, amelyek valószínűleg mind inkább bérhíz­lalást folytatnak majd.

USA-Kína kereskedelmi háború

Sertésfül a szupermarketben (kb. 3500 Ft/kg áron)
Sertésfül a szupermarketben (kb. 3500 Ft/kg áron)
Kínában az import sertéshúsra kivetett ad valorem vám 12 százalék, az USA esetében erre rá kell számolni további 2x25 százalék büntetővámot. Tudni kell azonban, hogy amennyiben maga a kínai állam a saját tulajdonában lévő cégeken keresztül folytat beszerzéseket az ország stratégiai készleteinek feltöltésére hivatkozva, akkor arra nem vonatkoznak a büntetővámok (így vitte be például a COFCO óriásvállalat 2018. decemberétől a szójababot az Amerikai Egyesült Államokból). Ezek a vállalatok időről időre fagyasztott sertéshúst is vásárolnak az amerikaiaktól.

Mindenesetre a büntetővám miatt Kína Európai Unióból származó sertéshús-behozatala 2019. január-május között 42,6 százalékkal nőtt, elérte a 813 ezer tonnát, miközben a „jenki” sertéshús importja mindössze 7,2 százalékkal emelkedett, 92 ezer tonna körül alakult.

(Persze a fejlett országokban egyáltalán nem keresett, úgynevezett „ötödik negyed” részeket még a büntetővámok mellet is megéri kivinni az Egyesült Államokból, ahol egyébként megsemmisítenék őket.)

Az USA-ban a sertésárak volatilitása az elmúlt tizenkét hónap során korábban nem tapasztalt mértékűvé vált. A pénzügyi befektetők az ASP kínai megjelenése miatt 2018. augusztus-október között felfelé rángatták a Chicago Mercantile Exchange (CME) élősertés-kontraktusainak jegyzését, majd a hevület csillapodásával komolyabb korrek­ció következett, ami­­nek nyomán az eredetileg exportra szánt értékes húsrészeket is a takarmányozásban használtak fel végül, hogy csökkentsék a készleteket.

Ezt követően újból megindultak a találgatások az import­igény növekedéséről, és a holland Rabobank Kínában 200 millió sertés kivágását vizionáló idén publikált, sokat hivatkozott és erősen bírált elemzése teljesen felforgatta a határ­idős piacot.

Végül május-június folyamán – mivel a kínai import növekedésének dinamikája ismét elmaradt a remélttől – ez a rali is lecsengett, és július elején a tavaly júliusi árszintre ereszkedett vissza a piac. Mindezek ellenére az USA sertéságazata az idén is bővül, a jelentős importigényt feltételező várakozásokból fakadóan. Egyes tavaly május-decemberi adatokra alapozott számítások egyébként azt mutatják, hogy az akkor még csak egyszer 25 százalékos büntetővám hízósertésenként átlagosan 9,08 dollár (kb. 2500 forint) jövedelemkiesést okozott az USA sertéstartóinak.

Potori Norbert
NAIK AKI

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/33 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tények, amiket tudnia kell az élelmiszer-veszteségről és az ételhulladékokról

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) és a Messe Düsseldorf közös kezdeményezése a SAVE FOOD. A cél, az élelmiszer-veszteség és ételhulladék globális csökkentése: az iparosodott országokban kevesebb élelmiszert értékesítsenek, és a fogyasztók tervezzék vásárlásaikat. Főként az élelmiszeripar figyelmét kívánják felhívni az élelmiszer-veszteségre, amely a jövő egyik fő prioritása.

Az Agrárminisztérium tevékeny részt vállal az élelmiszerpazarlás leküzdésében

Október 16-a az ENSZ Élelmezési Világnapja, melynek idei mottója: „Tetteink alakítják a jövőt – egészséges táplálkozás az éhezésmentes világért.” Ennek alkalmából az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az Agrárminisztérium és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közös eseményt tartott Budapesten.

Édes kiscicát mentettek, másnap kiderült: van "némi" gond

Az édes kiscicát a drávaszentesi állatmenhely vezetője találta, aki ideiglenes gazdihoz adta az állatot. A befogadó másnap jelezte, hogy valami „gond” van a macskával, nagyon vad, fújtat, nem házimacska módjára viselkedik.

Ha oroszokkal üzletelne, most megteheti

Február 10–14. között rendezik Oroszország legnagyobb élelmiszeripari kiállítását, akit érdekel az orosz piac, annak érdemes ott lennie. Az Agrármarketing Centrum segít a szervezésben, 2020-ban is megépíti a nemzeti standot, amelyen öt-hat kiállítónak tud helyet biztosítani.

Sertéságazat - Ami a gazdáknak öröm, a feldolgozóknak nehézség

A sertéstenyésztők az utóbbi hónapokban jó áron tudják eladni az élősertést a felvásárlási árak február óta tapasztalható jelentős emelkedésének köszönhetően, a húsipari szereplők azonban nehezített pályán mozognak. Éder Tamást, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökét kérdeztük a piaci helyzetről és az árakról.

Az agrárminiszter több ország vezetőjével tárgyalt, mely összesen 1,5 milliárdos piacot fedett le

Nagy István hivatalában fogadta a Török Köztársaság mezőgazdasági és erdészeti miniszterét, India vízügyi miniszterét, valamint az Iráni Iszlám Köztársaság nagykövetét. A keleti országok vezetőivel folytatott kétoldalú tárgyalások során érintették a kereskedelmi lehetőségek bővítését és az öntözés potenciális együttműködési területeit, valamint azok fejlesztésének lehetséges irányait.

Kitiltották a nőt az országból a bőröndjében találtak miatt

Az ázsiai térségben rohamos ütemben terjedő afrikai sertéspestis Ausztráliában is érezteti hatását: a szigorú biztonsági óvintézkedések okán megtagadták a belépést az országba egy nőtől, aki bőröndjében nyers sertéshússal érkezett a sidney-i repülőtérre.

Menő "Máltai Szeretetszolgálatos" táska a Spar-nál

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tiszaburai varrodájában készülő vászontáskákat értékesítenek mostantól az INTERSPAR hálózatában. Az eladások a hátrányos helyzetű település varróüzemében dolgozó lányokat és édesanyákat segítik, miközben környezetbarát alternatívát nyújtanak a bevásárlás során.

Három év óta a legnagyobb mértékben estek vissza a termelői árak Kínában szeptemberben

Három év óta a legnagyobb mértékben estek vissza a termelői árak Kínában szeptemberben, egyre szítva azokat az aggodalmakat, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi háború és a gyengülő belső kereslet hatásait nyögő feldolgozóipar lassulása tovább fékezi a világ második legnagyobb gazdaságának növekedését.

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” - A méhek színlátása

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” Talán ismert Albert Einstein eme állítólagos mondása, azonban e kinyilatkoztatás igazságtartalmával nehéz lenne vitába szállni, mivel tény, hogy a mezőgazdasági kultúrák legalább 90%-a valamilyen szinten függ a beporzó rovarok tevékenységétől –, legyen szó magányosan élő poszméhekről, vagy ipari mérvű megporzásról.