Back to top

ASP: a piac megremegett, de nem dőlt be

Az InterPIG és az AgriBenchmark Pig Network, a két sertéságazati szakértőket tömörítő nemzetközi szervezet közös éves találkozójára július 1–4. között került sor Pekingben. A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet negyedik éve tagja e két csoportnak. A rendezvény fókuszában a vendéglátó Kína sertéságazatának fejlődése és az afrikaisertéspestis-járvány regionális, illetve globális piaci hatásai álltak.

A legfontosabb következtetés, hogy a piaci fundametumok által is alátámasztott árrobbanás a világ sertéshúspiacán inkább 2020-ban valószínűsíthető, ami azonban nem húzódik évekig, egyrészt a fogyasztói szokások változása, másrészt Kína sertéságazatának szerkezeti átalakulása miatt.

Kína sertéshústermelése 54,04 millió tonna körül alakult 2018-ban, 0,9 százalékkal volt kevesebb, mint 1 évvel korábban, illetve 7,2 százalékkal maradt el a 2014. évi csúcstól. Az ázsiai ország részaránya így is 47,8 százalékos a világ sertéshústermelésében. Sertésállománya 2018. decemberében 428,07 milliót számlált, 13,52 millióval kevesebbet, mint 2017. decemberében. A visszaesés oka egyrészt a 2018. januárjában bevezetett környezetvédelmi adó, amely a nagy méretkategóriába sorolt sertéstartó gazdaságokat (átlagosan legalább 500 egyed évente) sújtja, másrészt a tavaly nyáron kitört afrikaisertéspestis-járvány (ASP).

Kínában 2018. augusztus 3. és 2019. július 3. között összesen 143 ASP-előfordulást jegyeztek fel (ebből 21 esetet közepes vagy nagyméretű gazdaságban) az ország összesen 31 tartományában, illetve 94 város közigazgatási területén.

A 143 előfordulás közül csupán három esetben mutatták ki a fertőzést vaddisznóban, illetve két esetben vágóhídi vizsgálat során. Hivatalos források szerint 2019. június közepéig 1,02 millió sertést kellett levágni. A biztonsági okokból felszámolt állomány ennél nyilván nagyobb, de 40,2 millió háztáji sertéstartó gazdaság mellett csak becsülni lehet, hogy valójában mekkora. Hivatalos közlés szerint 2019. májusában a kocaállomány 24 százalékkal, a hízóállomány 23 százalékkal volt kisebb, mint 1 évvel korábban. A Kínában működő mintegy 7 ezer takarmánygyártó cég jelentései alapján 2019. január-május között 23,6 százalékkal csökkent a kocatápok és 15,2 százalékkal a hízótápok előállítása – ezt sokan megbízhatóbb indikátornak vélik.

Csökkenő fogyasztás és bőséges tartalék

Pekingi sertéshúspiaci kínálat
Pekingi sertéshúspiaci kínálat
A sertések vágása 2019. január-április között 8 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest, áprilisban összesen 18,4 millió sertés került vágóhídra, 13 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A Kínai Hússzövetség a sertéshústermelés 8–10 millió tonna közötti csökkenésével számol az idén. Noha akár történelmi csúcsot is dönthet a behozatal sertéshúsból (2019. január-június között a külpiacról beszerzett volumen 819 ezer tonnára rúgott, ami 21,7 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, és ebből csak május-júniusban

348 ezer tonnát hajóztak be, 62,7 százalékkal többet, mint 2018 május-júniusában), a kiesés nem pótolható pusztán importból.

A sertéshús elsődleges helyettesítője – minden kétséget kizáróan – a baromfihús (lesz). Erre utal, hogy Kína baromfihús-termelése 2019. január-május között 16,1 százalékkal nőtt (az üresen álló sertésólakba is baromfit telepítenek), miközben a fagyasztott csirkehús behozatala 30,8 százalékkal megugrott.

Kínai elemzők ez év második felében nem számolnak ellátási problémákkal, ugyanis egyrészt lesz elegendő alternatív fehérjeforrás (a baromfihús mellett ideértve a többi között a marhahúst és a tojást is), másrészt sertéshúsból bőségesen van tartalék. Például a világ legnagyobb sertéshústermelője, az amerikai Smithfiel­det is felvásárló Shuanghui (WH Group) cégcsoport fagyasztott sertéshúsból 360 ezer tonnás készlettel rendelkezett június végén, ami Kína 2018. évi sertéshúsimportjának 30 százalékával volt egyenlő.

A sertéshúsimport drasztikus növekedését fékezi egyebek között, hogy az ASP kitörése óta a sertéshús fogyasztása becslések szerint 15 százalékkal, 2019. január-május között 12,5 százalékkal csökkent. Az arányok érzékeltetése végett:

a sertéshús 2013-ban 67,3 százalékos, míg 2017-ben 62,4 százalékos részarányt képviselt az összes húsfogyasztásból, és ez a mutatószám a várakozások szerint 2020-ban 60 százalék alá esik. A sertéshús egy főre vetített fogyasztása 2017-ben 20,1 kilogramm, ezzel szemben a baromfihúsé csupán 8,9 kilogramm volt,

utóbbi esetében tehát még van hová fejlődni. Hosszabb távon a gazdasági növekedés lassulása, valamint a társadalom gyorsuló elöregedése is korlátot szab a sertéshús keresletének: 2018 végén Kína lakosságának 17,9 százaléka 60 év feletti volt.

Kínában a vágósertések (az átlagos vágósúly 124–125 kilogramm) felvásárlási ára csak május végén kezdett emelkedni, júniusban – tartománytól függően (ASP-sújtotta vagy attól mentes, sertéstartó vagy -fogyasztói központ) – 16,5–18 jüan/élősúlykilogramm (693–756 forint/élő­súlykilogramm) között alakult, ami körülbelül a 2017. márciusi szintnek felelt meg. A felvásárlási ár többek szerint történelmi csúcsra futhat – de csak 2020-ban. A malacok ára júniusban – megint csak tartománytól függően – 25–45 jüan/kilogramm (1050–1890 forint/kilogramm) között alakult, március óta nő.

ASP Vietnamban

Vietnam sertésállománya 2018 végén elérte a 28,2 milliót. A sertéságazat mintegy 60 százalékos részarányt képvisel az állattenyésztési főágazat összes kibocsátásából. Az országban

2,4 millió sertéstartó gazdaság működik, ezek közül 14,5 ezer a sertéstarásra szakosodott, és 6,4 ezer a vegyes árutermelő gazdaság, amelyek együttesen a termelés több mint felét adják. Az ASP első kitörése 2019. február 1-jére datálódik, június végéig összesen 29 előfordulást jegyeztek fel és 2,6 millió sertés került kényszervágásra. Nagygazdaságból március 20-án jelentették az első fertőzést, itt 4500 fertőzött sertést semmisítettek meg.

A vietnami sertéshúsexport 90 százaléka Hongkongba irányult, ahová február óta semmit nem szállíthatnak.

A vietnami vágóhidak egyre kevesebbet fizetnek a vágósertésekért, egyrészt mert a belföldi fogyasztók kezdenek elfordulni a hazai termelésű sertéshústól, másrészt mert mind több gazdaság hagy fel a sertéstartással, és küldi vágóra az állatokat. Az import sertéshús ára eközben folyamatosan nő.

A vietnami kormány eddig 51,5 mil­lió USD-t bocsájtott a tartományok rendelkezésére a járvány terjedésének megelőzésére, illetve a károk enyhítésére.

A háztáji sertéstartók a fertőzött sertések aktuális piaci értékének 80 százalékáig, a társas gazdaságok a fertőzés miatt kivágott sertések aktuális piaci értékének 30 százalékáig részesülhetnek kártérítésben. Emellett fertőtlenítő szerekkel segítik a termelőket, továbbá tilalmat hirdettek az élő sertések és sertéshús ajándékozására, kötelezővé tették az elhullott állatok szakszerű megsemmisítését, valamint kampányt indítottak az üresen álló sertésólak újbóli betelepítésének késleltetésére. A vietnami kormány hosszú távú tervei között szerepel a biológiai biztonság követelményeinek megfelelő, nagyméretű sertéstartó gazdaságok előtérbe helyezése, továbbá a baromfi- és marhahústermelés felkarolása.

Átalakulóban a termelési szerkezet

Kínai elemzők ez év második felében nem számolnak ellátási problémákkal
Kínai elemzők ez év második felében nem számolnak ellátási problémákkal
Az ASP előfordulása az elmúlt hónapokban csökkenő tendenciát mutatott. A háztáji sertéstartók azonban nem feltétlenül tesznek bejelentést, annak ellenére sem, hogy az ASP miatt elhullott, illetve kényszervágott állatok után az állam 1200 jüan/egyed (mintegy 50 400 forint/egyed) kompenzációt fizet, ezért a statisztikák fenntartással kezelendők. Ráadásul a bejelentés elmulasztása megnehezíti a hatékony védekezést. A vezető ágazati szereplők szerint azonban minden krízis hordoz magában lehetőségeket: jelen esetben a sertéságazat szerkezeti átalakítását gyorsabban lehet végrehajtani.

A közepes méretkategóriába (50–499 egyed/év átlaglétszám) sorolt sertéstartó gazdaságok, amelyek működését környezetvédelmi szabályok nem nehezítik, a jövőben minden bizonnyal tovább nőnek.

Éppen ezért a kínai hatóságok ezek biológiai biztonsági megfeleltetésére összpontosítanak. Amire szükség is van, ugyanis a keveréktakarmány-gyártók szerint a sertéstartókat még most sem a biológiai biztonság érdekli elsősorban, hanem az, hogy milyen gyógyszerek alkalmazhatók az ASP ellen, ami jelzi, hogy a járvány természetére vonatkozó ismereteik erősen hiányosak.

A járvány kitörése óta tilos a sertésfehérje takarmányba adagolása. Háztáji gazdaságokban a kezeletlen moslék etetése szintén tilos, ennek betartását a hatóságok igyekeznek ellenőrizni – ami persze nyilván megoldhatatlan feladat.

A mintegy 10 ezer működő vágóhídnak minden beszállított állatot be kell vizsgálnia, a hatóságok fokozott ellenőrzéseket végeznek náluk.

Korábban a fertőzött telepek körül 3 kilométeres körzetben minden sertést kivágtak, de ma már a megfelelő biológiai biztonságú telepeken e rádiuszon belül nem rendelik el az állományok felszámolását. További könnyítés, hogy a fertőzött tartományokból a tenyészkocák és a malacok kiszállítása negatív teszteredmények birtokában ismét engedélyezett. Ennek ellenére nem minden tartományi önkormányzat engedélyezi ezek beszállítását.

Kínában a közepes méretkategóriába sorolt sertéstartó gazdaságok jelenleg az összes sertéstartó gazdaság 8,3 százalékát képviselik, míg a kisméretű (1–49 egyed/év átlaglétszám) sertéstartók a 91,1 százalékát. A 40,2 millió háztáji sertéstartó mellett összesen 3,7 millió árutermelő sertéstartó gazdaság működik. A háztáji sertéstartók részesedése a sertés­állományból nem éri el a 30 százalékot; és ezek a gazdaságok Kína délnyugati vidékein összpontosulnak. A háztáji sertéstartás betiltása a helyi önkormányzatok hatásköre (a tapasztalatok szerint az ASP terjedését a legtöbb esetben szállítóeszközök segítették elő, azonban mivel a háztáji gazdaságok többsége nem használ idegen szállítóeszközt, ők elszigeteltek a fertőzött gazdaságoktól).

A környezetvédelmi szabályozás következtében a sertéstartás a sűrűbben lakott déli-délkeleti országrészekből előreláthatóan áttevődik az északnyugati országrészbe, ahol a kukorica egyébként olcsóbb.

A kormány által preferált gazdaságméret jelenleg évi 500 hízó, de elemzők úgy vélik, hogy a jövőben az évi 2000 hízósertést kibocsátó üzemek kerülhetnek fókuszba. Kínában is húsbavágó kérdés azonban, hogy vajon lesz-e még megfelelő minőségű munkaerő a vidéki térségekben a nagyobb gazdaságok kiszolgálására. A sertéshús-termékpálya koordinálásában a várakozások szerint nő a terménykereskedő és a keveréktakarmány-gyártó vállalatok szerepe, amelyek valószínűleg mind inkább bérhíz­lalást folytatnak majd.

USA-Kína kereskedelmi háború

Sertésfül a szupermarketben (kb. 3500 Ft/kg áron)
Sertésfül a szupermarketben (kb. 3500 Ft/kg áron)
Kínában az import sertéshúsra kivetett ad valorem vám 12 százalék, az USA esetében erre rá kell számolni további 2x25 százalék büntetővámot. Tudni kell azonban, hogy amennyiben maga a kínai állam a saját tulajdonában lévő cégeken keresztül folytat beszerzéseket az ország stratégiai készleteinek feltöltésére hivatkozva, akkor arra nem vonatkoznak a büntetővámok (így vitte be például a COFCO óriásvállalat 2018. decemberétől a szójababot az Amerikai Egyesült Államokból). Ezek a vállalatok időről időre fagyasztott sertéshúst is vásárolnak az amerikaiaktól.

Mindenesetre a büntetővám miatt Kína Európai Unióból származó sertéshús-behozatala 2019. január-május között 42,6 százalékkal nőtt, elérte a 813 ezer tonnát, miközben a „jenki” sertéshús importja mindössze 7,2 százalékkal emelkedett, 92 ezer tonna körül alakult.

(Persze a fejlett országokban egyáltalán nem keresett, úgynevezett „ötödik negyed” részeket még a büntetővámok mellet is megéri kivinni az Egyesült Államokból, ahol egyébként megsemmisítenék őket.)

Az USA-ban a sertésárak volatilitása az elmúlt tizenkét hónap során korábban nem tapasztalt mértékűvé vált. A pénzügyi befektetők az ASP kínai megjelenése miatt 2018. augusztus-október között felfelé rángatták a Chicago Mercantile Exchange (CME) élősertés-kontraktusainak jegyzését, majd a hevület csillapodásával komolyabb korrek­ció következett, ami­­nek nyomán az eredetileg exportra szánt értékes húsrészeket is a takarmányozásban használtak fel végül, hogy csökkentsék a készleteket.

Ezt követően újból megindultak a találgatások az import­igény növekedéséről, és a holland Rabobank Kínában 200 millió sertés kivágását vizionáló idén publikált, sokat hivatkozott és erősen bírált elemzése teljesen felforgatta a határ­idős piacot.

Végül május-június folyamán – mivel a kínai import növekedésének dinamikája ismét elmaradt a remélttől – ez a rali is lecsengett, és július elején a tavaly júliusi árszintre ereszkedett vissza a piac. Mindezek ellenére az USA sertéságazata az idén is bővül, a jelentős importigényt feltételező várakozásokból fakadóan. Egyes tavaly május-decemberi adatokra alapozott számítások egyébként azt mutatják, hogy az akkor még csak egyszer 25 százalékos büntetővám hízósertésenként átlagosan 9,08 dollár (kb. 2500 forint) jövedelemkiesést okozott az USA sertéstartóinak.

Potori Norbert
NAIK AKI

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/33 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új agrártámogatási program

Akármikor indul a KAP, lesz mód a mezőgazdasági beruházások támogatására – ebben foglalható össze a kormány meghirdetett új támogatási konstrukciója, amelyet szeptember 16-án ismertetett Nagy István miniszter. Ugyancsak a tájékoztatón jelentette be Herczegh András, hogy a következő három évben is elérhető lesz a gazdák számára az európai uniós forrásra épülő COSME garanciaprogram.

Száműzik a műanyagpalackokat a a Pécsi Tudományegyetemről

Megszünteti a műanyag, PET-palackos vizek, illetve italok beszerzését a Pécsi Tudományegyetem (PTE) - közölte az intézmény hétfőn az MTI-vel.

Segíti a kormány a paprikatermesztőket

Számíthatnak a magyar kormány segítségére a kalocsai fűszerpaprika termelők, a feldolgozásban, az értékesítésben valamint paprika piaci szerepének javításában és növelésében is támogatják őket – mondta az agrárminiszter a XXX. Kalocsai Paprikafesztivál megnyitóján pénteken.

Magyarországon egyelőre nincs nyoma a Norvégiában pusztító kutya-betegségnek

A norvég élelmiszerlánc-biztonsági hatóság arról tájékoztatta az EU tagállamait, hogy az elmúlt hetekben Norvégiában súlyos bélrendszeri tünetekkel kezeltek jelentős számú kutyát. Magyarországon eddig nem észlelték a betegség megjelenését.

Németország: Aggasztóan magas a baromfihúsban található antibiotikumok aránya

A Német Szövetségi Kormány aggodalmát fejezte ki a baromfihúsban található antibiotikumok mennyisége miatt, miután egy jelentés kimutatta, hogy a csirkehúsban egyre több az antibiotikumnak ellenálló szuperbaktérium.

Paradicsom-tájfajták árpádföldi honfoglalása

Mi is az a tájfajta, és miért próbáljuk meg a kertünkben termeszteni? Ez egy olyan kérdés, amivel nem tudtam volna mit kezdeni kb. 4 évvel ezelőtt, amikor még csak a piros fürtössel, a nagy befőzővel és a pici, akár sárga vagy egyéb színű koktélparadicsommal találkoztam. Azóta már több mint 20 paradicsom-tájfajta nő árpádföldi kertemben, és nincs megállás a gyűjtemény bővítésében.

Süssünk, főzzünk gyógynövénnyel

Kertünk gyógynövényeit érdemes megismerni az étkezéseinkben betöltött szerepük felől is, vannak ugyanis olyanok, amelyek fűszerek is egyben, ilyen a kakukkfű, a szurokfű, a fokhagyma. Néhány izgalmas és igen finom receptet ajánlunk most ahhoz, hogy a gyógynövények nagyobb teret kapjanak a konyhában is. Jó egészséget hozzá!

Dél-Afrikában is hódít a jövő élelmiszere

A rovarokat a jövő élelmiszerének tartják. Már kapható a belőlük készült liszt, valamint sós és édes csemegék. Néhány étterem kínálatában szerepel pár rovar-ínyencség; Dél-Afrikában pedig megnyílt az első étterem, ahol csak rovarokat szolgálnak fel.

Kecskesajt és „kőműveskézkrém”

Izerné Kiss Helga és családja 2008-ban vágott bele a núbiai kecskék tartásába és tenyésztésébe: foglalkoznak gidák értékesítésével, illetve kecsketejből készítenek joghurtot, túrót, túrókrémet, különböző félkemény sajtokat. Zalaszentgrót Csáford városrészének szőlőhegyén található portájukon termékkóstolóval, vásárlási lehetőséggel várják vendégeiket, és a kecskék megtekintése is sokak számára vonzó program.

A Fülöp-szigeteken is megjelent az afrikai sertéspestis

Az első jelentések szerint 7500 sertést öltek le a szigetvilágban, miután először mutatták ki a rettegett vírust házisertés állományokból. A kényszervágásokat két farmon kellett végrehajtani, Manilától nem messze.