Back to top

Bizakodóak a magyar mezőgazdasági vállalkozások

Alapvetően bizakodó hangulat jellemzi a magyar mezőgazdasági vállalkozásokat: a cégek idén a vásárlói kereslet növekedésére számítanak, ugyanakkor kevesebben, de nagyobb volumenben terveznek beruházásokat – derül ki a Budapest Bank Agrár Gazdasági Indexéből.

A Budapest Bank honlapján megjelent közlemény szerint a főindex értéke a tavalyival megegyező, +6-os átlagos értékkel bizakodó hangulatra és pozitív várakozásra utal. A gazdálkodás típusa szerint kisebb eltérések tapasztalhatók, a csak állattenyésztők optimistábbak +14 pontos átlaggal, míg a csak növénytermesztéssel foglalkozók és a vegyesen gazdálkodók átlagindexe egyaránt +5 pont.

Az életkorok alapján is eltéréseket láthatunk, a fiatalabbak optimistábbak, mint az idősebb vállalkozók.

A 18-49 évesek átlagpontja +13, az 50-59-es korosztályé valamivel kevesebb, +8, míg a 60-79 évesek kissé pesszimisták -1 ponttal.

Az emelkedő keresleti várakozást alátámasztja, hogy a kereslet részindex -1-ről +6-ra erősödött. Továbbra is erős a beruházási szándék részindex értéke: +16, ami kis csökkenést mutat a tavalyi +20-as eredményhez képest. A siker részindex ugyancsak enyhén lefelé mutat: -1-ről -5-re változott. Az összességében pozitív várakozások mögött főként a növekvő kereslet és a beruházási kedv húzódik meg.

„Magyarországon több tízezer vállalkozás áll a generációváltás küszöbén, ami jelentős kihívás elé állítja a cégvezetőket. Az utódlás sürgető kérdésében az agrárium az egyik leginkább érintett szektor, hiszen hazánkban ebben az ágazatban a legmagasabb az első számú vezetők átlagéletkora.

A fiatalabbak optimizmusa azonban jó hatással lehet a fejlesztési beruházásokra, ami hosszú távon a szektor versenyképességének javulását eredményezné” –

idézi a közlemény Mata Erikát, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetőjét.

Növekvő keresletre, de stagnáló bevételekre számítanak a gazdák

A mezőgazdasági cégek vezetőinek 77 százaléka úgy gondolja, hogy az emberek többet költenek majd idén élelmiszerre, mint tavaly.

Bár a válaszadók 92 százaléka az alapanyagárak emelkedésére számít, a profit tekintetében mégis többen prognosztizálnak növekedést az előző évhez képest (16 helyett 18 százalék). Ennek hátterében vélhetően a keresletben várt jelentős növekedés áll. Továbbá a megkérdezett gazdaságok 77 százaléka kizárólag belföldre értékesít, az exportpiacokra még nem sikerült betörnie.

Egyre fontosabbak a banki hitelek

A saját forrás után a második legnépszerűbb finanszírozási mód a banki hitel az általános működés finanszírozásakor, amelyet a válaszadó cégvezetők 41 százaléka igényel,

meglévő hitelállományának növelését pedig 24 százalék tervezi. Emellett a megkérdezettek 32 százaléka normatív állami támogatással, 23-23 százaléka pedig európai uniós támogatással, illetve integrátorral egészíti ki finanszírozási keretét. A Növekedési Hitelprogram (NHP) fixről az agrárvezetők háromnegyede hallott már, 40 százalék igénybe is vette a lehetőséget. Az NHP fix konstrukció keretei között átlagosan 72 millió forintot vettek fel a cégek, amelyet a nagy többség gépek és egyéb termelőeszközök vásárlására, valamint telephely és ingatlan korszerűsítésre fordítottak.

Kevesebben, de nagyobb volumenben terveznek beruházásokat

A megkérdezett agrárcégvezetők 81 százaléka tervez valamilyen beruházást 2019-ben, ami enyhe csökkenés a tavalyi év 86 százalékához képest. Míg kapacitásbővítést a tavalyihoz hasonlóan csak az agrárvállalkozások 22 százaléka tervez, technológiai fejlesztéseket, gépesítést továbbra is jóval többen, a megkérdezettek 57 százaléka, viszont ez is 7 százalékkal alacsonyabb, mint a tavaly mért arány.

A beruházások finanszírozásához 66 százalék saját forrást is használna, a beruházási összeg több mint felét (56 százalékát) ez teszi majd ki. Bankhitellel és pénzügyi lízinggel a beruházási költségek 17, illetve 12 százalékát finanszíroznák az agrárvállalkozások.

Kritikus a munkaerőhiány

Egy agrárcég átlagosan 19 főt foglalkoztat, de a fő tevékenységként állattartással foglalkozók munkaerőigénye magasabb, ők átlagosan 33 főt alkalmaznak.

A megfelelő végzettségű munkaerő hiányát az agrárcégek 90 százaléka érzi a piacon, ez 4 százalékpontos növekedés a tavalyi évhez képest.

Mindegyik végzettségi kategóriában nőtt az agrárcégek által érzékelt munkaerőhiány, legnagyobb mértékben azonban a betanított munkások hiányoznak a mezőgazdaságban. A problémát a megkérdezettek 51 százaléka diákmunkával próbálja orvosolni.

Fotó: Forrás. Budapest Bank

Forrás: 
Budapest Bank

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felvették a kesztyűt az esztelen pazarlás ellen

Törvényt hoztak az élelmiszerpazarlás ellen Lengyelországban, amelyet a napokban írt alá a köztársasági elnök. Aki megszegi, komoly pénzbüntetésre számíthat az elpazarolt élelmiszer mennyiségének függvényében.

Egyre hosszabbak lesznek a hőhullámok

Egyre hosszabbra nyúlnak a nyári hőhullámok és velük együtt az extrém szárazság által sújtott időszakok is egyre hosszabbak lesznek, ami az emberi egészség mellett a mezőgazdaságra is negatívan hat majd – állapították meg kutatók a Berlini Humboldt Egyetem és az ugyancsak a német fővárosban található Éghajlatelemző Központ közös tanulmányában.

Akár egy nap alatt felpörgethetik fejlesztéseiket az agrár-startupok

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Design Terminal 2019. szeptember 22-ig várja azoknak a startupoknak a jelentkezését, akik rapid tanácsadással egy nap alatt akár tucatnyi agrár-, üzletfejlesztési vagy befektetési szakember bevonásával állítanák növekedési pályára vállalkozásukat.

Közelebb kerültek a sertéspestis elleni oltóanyag előállításához

Az afrikai sertéspestis (ASP) megállításán dolgoznak a kutatók világszerte. Nagy lépést tettek ennek érdekében az USA-ban, ahol a kormány megállapodást kötött egy oltóanyaggyártó céggel. Noha a vakcina még nem készült el, a tudósok közelebb kerültek a megoldáshoz.

"Védőoltás" méhbetegségek ellen - egy felfedezés lehetőségei

A méhek egymás etetése során ismerik meg a lehetséges korokozók génjeit, melyek ellen aztán küzdeni is képesek. A kérdés, hogy ennek alapján "oltóanyagok" is létrehozhatóak-e a méhek egészségének védelmében.

A munkaerő-kölcsönzés a megoldás?

Magyaror­szá­gon a kölcsönzött munkavállalók aránya eléri az összfoglal­koz­tatottak 4,2–4,4 százalékát – közölték a Világgazdasággal munkaerőpiaci szakértők. Szerintük egyre több hazai cég – jellemzően iparvállalat – kedveli meg e foglalkoztatási formát.

Évközi változások az őstermelők adókötelezettségeiben

Az őstermelőkre vonatkozó, a szociális hozzájárulási adót érintő változásokról adott tájékoztatást a NAV.

Vírusokkal a Xylella ellen

A hollandiai Wageningen Egyetem és Kutatóközpont diákjai korunk legveszélyesebb növénykórokozója, a Xylella fastidiosa baktérium elleni szintetikus biológiai védekezés lehetőségét keresik. A témával nemzetközi kutatói versenyen is részt vesznek.

Veszélyben a dohányültetvények

Megjelent a dohányültetvényeken a TMV, azaz a dohánymozaik vírus Lengyelországban, amely a növények széles skáláját képes megfertőzni. A fertőzés során jellegzetes mozaikos elszíneződések jelennek meg a leveleken. Vegyszeres kezelési módszer nincs ellene. Az ország déli vidékein egyre nagyobb területeket veszélyeztet a vírus.

A fölmelegedéssel új kártevők jelentek meg

Az idén a mezőgazdaságban az időjárási károk minden fajtáját megéltük, szeszélyes váltakozásban. Nem csoda, hogy a debreceni FarmerExpo kertészeti tanácskozása az éghajlatváltozásról és annak következményeiről szólt. Előrejelzések szerint a hőmérséklet biztosan emelkedni fog, a csapadékmennyiség kevésbé változik, de a rövid, intenzív esők közt hosszabb száraz időszakok várhatók.