Back to top

Bizakodóak a magyar mezőgazdasági vállalkozások

Alapvetően bizakodó hangulat jellemzi a magyar mezőgazdasági vállalkozásokat: a cégek idén a vásárlói kereslet növekedésére számítanak, ugyanakkor kevesebben, de nagyobb volumenben terveznek beruházásokat – derül ki a Budapest Bank Agrár Gazdasági Indexéből.

A Budapest Bank honlapján megjelent közlemény szerint a főindex értéke a tavalyival megegyező, +6-os átlagos értékkel bizakodó hangulatra és pozitív várakozásra utal. A gazdálkodás típusa szerint kisebb eltérések tapasztalhatók, a csak állattenyésztők optimistábbak +14 pontos átlaggal, míg a csak növénytermesztéssel foglalkozók és a vegyesen gazdálkodók átlagindexe egyaránt +5 pont.

Az életkorok alapján is eltéréseket láthatunk, a fiatalabbak optimistábbak, mint az idősebb vállalkozók.

A 18-49 évesek átlagpontja +13, az 50-59-es korosztályé valamivel kevesebb, +8, míg a 60-79 évesek kissé pesszimisták -1 ponttal.

Az emelkedő keresleti várakozást alátámasztja, hogy a kereslet részindex -1-ről +6-ra erősödött. Továbbra is erős a beruházási szándék részindex értéke: +16, ami kis csökkenést mutat a tavalyi +20-as eredményhez képest. A siker részindex ugyancsak enyhén lefelé mutat: -1-ről -5-re változott. Az összességében pozitív várakozások mögött főként a növekvő kereslet és a beruházási kedv húzódik meg.

„Magyarországon több tízezer vállalkozás áll a generációváltás küszöbén, ami jelentős kihívás elé állítja a cégvezetőket. Az utódlás sürgető kérdésében az agrárium az egyik leginkább érintett szektor, hiszen hazánkban ebben az ágazatban a legmagasabb az első számú vezetők átlagéletkora.

A fiatalabbak optimizmusa azonban jó hatással lehet a fejlesztési beruházásokra, ami hosszú távon a szektor versenyképességének javulását eredményezné” –

idézi a közlemény Mata Erikát, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetőjét.

Növekvő keresletre, de stagnáló bevételekre számítanak a gazdák

A mezőgazdasági cégek vezetőinek 77 százaléka úgy gondolja, hogy az emberek többet költenek majd idén élelmiszerre, mint tavaly.

Bár a válaszadók 92 százaléka az alapanyagárak emelkedésére számít, a profit tekintetében mégis többen prognosztizálnak növekedést az előző évhez képest (16 helyett 18 százalék). Ennek hátterében vélhetően a keresletben várt jelentős növekedés áll. Továbbá a megkérdezett gazdaságok 77 százaléka kizárólag belföldre értékesít, az exportpiacokra még nem sikerült betörnie.

Egyre fontosabbak a banki hitelek

A saját forrás után a második legnépszerűbb finanszírozási mód a banki hitel az általános működés finanszírozásakor, amelyet a válaszadó cégvezetők 41 százaléka igényel,

meglévő hitelállományának növelését pedig 24 százalék tervezi. Emellett a megkérdezettek 32 százaléka normatív állami támogatással, 23-23 százaléka pedig európai uniós támogatással, illetve integrátorral egészíti ki finanszírozási keretét. A Növekedési Hitelprogram (NHP) fixről az agrárvezetők háromnegyede hallott már, 40 százalék igénybe is vette a lehetőséget. Az NHP fix konstrukció keretei között átlagosan 72 millió forintot vettek fel a cégek, amelyet a nagy többség gépek és egyéb termelőeszközök vásárlására, valamint telephely és ingatlan korszerűsítésre fordítottak.

Kevesebben, de nagyobb volumenben terveznek beruházásokat

A megkérdezett agrárcégvezetők 81 százaléka tervez valamilyen beruházást 2019-ben, ami enyhe csökkenés a tavalyi év 86 százalékához képest. Míg kapacitásbővítést a tavalyihoz hasonlóan csak az agrárvállalkozások 22 százaléka tervez, technológiai fejlesztéseket, gépesítést továbbra is jóval többen, a megkérdezettek 57 százaléka, viszont ez is 7 százalékkal alacsonyabb, mint a tavaly mért arány.

A beruházások finanszírozásához 66 százalék saját forrást is használna, a beruházási összeg több mint felét (56 százalékát) ez teszi majd ki. Bankhitellel és pénzügyi lízinggel a beruházási költségek 17, illetve 12 százalékát finanszíroznák az agrárvállalkozások.

Kritikus a munkaerőhiány

Egy agrárcég átlagosan 19 főt foglalkoztat, de a fő tevékenységként állattartással foglalkozók munkaerőigénye magasabb, ők átlagosan 33 főt alkalmaznak.

A megfelelő végzettségű munkaerő hiányát az agrárcégek 90 százaléka érzi a piacon, ez 4 százalékpontos növekedés a tavalyi évhez képest.

Mindegyik végzettségi kategóriában nőtt az agrárcégek által érzékelt munkaerőhiány, legnagyobb mértékben azonban a betanított munkások hiányoznak a mezőgazdaságban. A problémát a megkérdezettek 51 százaléka diákmunkával próbálja orvosolni.

Fotó: Forrás. Budapest Bank

Forrás: 
Budapest Bank

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felrobban a bio növényvédő szerek piaca – évi 21,3 százalékos növekedést jósolnak

A támogató szabályozás, az ökológiai élelmiszerek iránti fokozott fogyasztói igény és a következő generációs DNS-szekvenálás új növekedési lehetőségeket biztosít - 21,3 éves növekedési ráta várható.

Világszerte súlyosbodik az édesvízi tavakat érintő nyári algavirágzás

Az elmúlt három évtizedben világszerte súlyosbodott az édesvízi nagy tavakat érintő nyári algavirágzás - állapították meg a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) munkatársai a témában készített eddigi leghosszabb távú, globális tanulmány keretében.

Többet dolgoztak idén az alkalmi munkaerőként felvettek, mint a korábbi években

Sokkal többet dolgoztak idén az alkalmi munkaerőként felvettek, mint a korábbi években - írta keddi számában a Magyar Nemzet a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) származó adatsorra hivatkozva.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

Eszközhasználó disznók

A kutatók egy kritikusan veszélyeztetett disznófajtát, a Cebu szigeti disznót figyelték meg egy párizsi állatkertben, amikor észrevették, hogy a kondából több állat is fadarabok segítségével próbálta túrni a földet, hogy fészket építsen magának.

Elpusztult az első klónozott tehén

Szép kort élt meg a világ első klónozott tehene, Kaga, aki 21 évesen pusztult el Japán Ishikawa prefektúrájának állattenyésztési központjában – adta hírül a Kyodo News japán hírügynökség.

Graffitik a Lila-hegyi-kilátóban

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. 2018. április végén avatta fel és adta át a nagyközönségnek a Nyúl és Győrújbarát községek határában álló Lilahegyi-kilátót. Akkor még csak a tervek, álmok között szerepelt, hogy az építmény még szebb külsőt kaphasson, és a kilátók között egyedül álló módon, éjszaka is látogatható legyen.

Támogatás az őszi munkák elvégzéséhez

Megkezdődik az agrártámogatások előlegfizetése október 16-án, mely a Magyar Államkincstáron keresztül kerül folyósításra a mezőgazdasági termelők részére, amely idén összesen 240 milliárd forintot tesz ki.

Fekete lepellel takarták le standjaikat a zöldség- és gyümölcsárusok

A baden-würtenbergi Freiburgban (október elején), a gyümölcs- és zöldségárusok 5 percig fekete lepellel takarták le áruikat. Tüntetésükkel arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a jelenleg bajor mintára zajló „Fajok sokfélesége- Mentsétek meg a méheket” elnevezésű népi kezdeményezés kizárólag a (helyi) termelőkre hárítja a felelősséget és rendkívül hátrányos helyzetbe hozza őket.

Rajtaütés a szüreten

Szervezett bűnözői bandát buktatott le a rendőrség, akik a gyanú szerint több mint 160 illegális szedőmunkást „közvetítettek ki” a francia szőlőbirtokokra, számol be az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol). A rendőrség 167 illegális vendégmunkást azonosított négy Lyon-környéki szőlőgazdaságban az Europol által koordinált bolgár-francia közös razzia keretében.