Back to top

Bizakodóak a magyar mezőgazdasági vállalkozások

Alapvetően bizakodó hangulat jellemzi a magyar mezőgazdasági vállalkozásokat: a cégek idén a vásárlói kereslet növekedésére számítanak, ugyanakkor kevesebben, de nagyobb volumenben terveznek beruházásokat – derül ki a Budapest Bank Agrár Gazdasági Indexéből.

A Budapest Bank honlapján megjelent közlemény szerint a főindex értéke a tavalyival megegyező, +6-os átlagos értékkel bizakodó hangulatra és pozitív várakozásra utal. A gazdálkodás típusa szerint kisebb eltérések tapasztalhatók, a csak állattenyésztők optimistábbak +14 pontos átlaggal, míg a csak növénytermesztéssel foglalkozók és a vegyesen gazdálkodók átlagindexe egyaránt +5 pont.

Az életkorok alapján is eltéréseket láthatunk, a fiatalabbak optimistábbak, mint az idősebb vállalkozók.

A 18-49 évesek átlagpontja +13, az 50-59-es korosztályé valamivel kevesebb, +8, míg a 60-79 évesek kissé pesszimisták -1 ponttal.

Az emelkedő keresleti várakozást alátámasztja, hogy a kereslet részindex -1-ről +6-ra erősödött. Továbbra is erős a beruházási szándék részindex értéke: +16, ami kis csökkenést mutat a tavalyi +20-as eredményhez képest. A siker részindex ugyancsak enyhén lefelé mutat: -1-ről -5-re változott. Az összességében pozitív várakozások mögött főként a növekvő kereslet és a beruházási kedv húzódik meg.

„Magyarországon több tízezer vállalkozás áll a generációváltás küszöbén, ami jelentős kihívás elé állítja a cégvezetőket. Az utódlás sürgető kérdésében az agrárium az egyik leginkább érintett szektor, hiszen hazánkban ebben az ágazatban a legmagasabb az első számú vezetők átlagéletkora.

A fiatalabbak optimizmusa azonban jó hatással lehet a fejlesztési beruházásokra, ami hosszú távon a szektor versenyképességének javulását eredményezné” –

idézi a közlemény Mata Erikát, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetőjét.

Növekvő keresletre, de stagnáló bevételekre számítanak a gazdák

A mezőgazdasági cégek vezetőinek 77 százaléka úgy gondolja, hogy az emberek többet költenek majd idén élelmiszerre, mint tavaly.

Bár a válaszadók 92 százaléka az alapanyagárak emelkedésére számít, a profit tekintetében mégis többen prognosztizálnak növekedést az előző évhez képest (16 helyett 18 százalék). Ennek hátterében vélhetően a keresletben várt jelentős növekedés áll. Továbbá a megkérdezett gazdaságok 77 százaléka kizárólag belföldre értékesít, az exportpiacokra még nem sikerült betörnie.

Egyre fontosabbak a banki hitelek

A saját forrás után a második legnépszerűbb finanszírozási mód a banki hitel az általános működés finanszírozásakor, amelyet a válaszadó cégvezetők 41 százaléka igényel,

meglévő hitelállományának növelését pedig 24 százalék tervezi. Emellett a megkérdezettek 32 százaléka normatív állami támogatással, 23-23 százaléka pedig európai uniós támogatással, illetve integrátorral egészíti ki finanszírozási keretét. A Növekedési Hitelprogram (NHP) fixről az agrárvezetők háromnegyede hallott már, 40 százalék igénybe is vette a lehetőséget. Az NHP fix konstrukció keretei között átlagosan 72 millió forintot vettek fel a cégek, amelyet a nagy többség gépek és egyéb termelőeszközök vásárlására, valamint telephely és ingatlan korszerűsítésre fordítottak.

Kevesebben, de nagyobb volumenben terveznek beruházásokat

A megkérdezett agrárcégvezetők 81 százaléka tervez valamilyen beruházást 2019-ben, ami enyhe csökkenés a tavalyi év 86 százalékához képest. Míg kapacitásbővítést a tavalyihoz hasonlóan csak az agrárvállalkozások 22 százaléka tervez, technológiai fejlesztéseket, gépesítést továbbra is jóval többen, a megkérdezettek 57 százaléka, viszont ez is 7 százalékkal alacsonyabb, mint a tavaly mért arány.

A beruházások finanszírozásához 66 százalék saját forrást is használna, a beruházási összeg több mint felét (56 százalékát) ez teszi majd ki. Bankhitellel és pénzügyi lízinggel a beruházási költségek 17, illetve 12 százalékát finanszíroznák az agrárvállalkozások.

Kritikus a munkaerőhiány

Egy agrárcég átlagosan 19 főt foglalkoztat, de a fő tevékenységként állattartással foglalkozók munkaerőigénye magasabb, ők átlagosan 33 főt alkalmaznak.

A megfelelő végzettségű munkaerő hiányát az agrárcégek 90 százaléka érzi a piacon, ez 4 százalékpontos növekedés a tavalyi évhez képest.

Mindegyik végzettségi kategóriában nőtt az agrárcégek által érzékelt munkaerőhiány, legnagyobb mértékben azonban a betanított munkások hiányoznak a mezőgazdaságban. A problémát a megkérdezettek 51 százaléka diákmunkával próbálja orvosolni.

Fotó: Forrás. Budapest Bank

Forrás: 
Budapest Bank

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Húsmentes csirkeszárnyakkal kísérletezik a KFC

A Yum! Brands étteremhálózat bejelentette, hogy növényi alapú hústermékeket tesztel, melyekből csirke nuggets-et és csirkeszárnyakat készítenek majd.

A gabonák vad rokonai jelenthetik a megoldást a klímaváltozásra

Élelmiszernövényeink vadon termő rokonai óriási genetikai változatosságot hordoznak magukban. Ezek között a gének között pedig megoldást találhatunk arra, miképp tudjuk "klímaállóvá" tenni kultúrnövényeinket is.

Bálázók új generációja

Tömörebb bálák, nagyobb hatékonyság: a francia- svájci KUHN piacra dobta a nagy szögletes bálázók új generációját.

Mi történik? Tömegesen jelölik meg zöld keresztekkel a földeket

A német gazdák tömegesen jelölik meg zöldre festett keresztekkel a földjeiket, hogy így hívják fel a figyelmet a kormány által szeptember elején elfogadott agrárkörnyezetvédelmi törvénycsomag lehetséges negatív következményeire – számol be az Agrarheute és a Die Welt.

Megújult a kunszentmiklósi falugazdász-iroda

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felavatta a megújult kunszentmiklósi falugazdász-irodáját, ami a térség közel nyolcszáz gazdálkodójának tevékenységét segíti. A kamara falugazdászai számos szakterületen támogatják az országosan mintegy 400 ezer fős tagság munkáját, például 2014 óta több mint 1000 milliárd forint támogatás megszerzésében segítették a gazdálkodókat.

Változóban a svájci mezőgazdaság

A svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint az országban jelenleg 50 852 mezőgazdasági üzem 1,04 millió hektáron gazdálkodik. A legutóbbi felméréshez képest a gazdaságok száma 1,5 százalékkal csökkent.

A földek emberei

A munka öröméből, hogy hasznot hajtunk, hogy szép, amit csinálunk, eleinte semmit sem vettem észre. Minden ridegnek látszott, koszos volt, szúrt és fájt. A deréktáj igazi veszélyzóna. Életem első igazi paprikaszedésén, amikor alig tízévesen megkaptam a felnőtteknek járó duplasort és az ezzel járó felelősséget (egy szem nem sok, annyi nem maradhatott száron), apám, beavatásul, gúnyt űzött belőlem.

Négy milliárd forintból fejlődött a sütőipari cég

A magyar élelmiszergazdaság az idén az első hét hónapban 10 százalékkal növelte termelési értékét, meghaladva ezzel a 2000 milliárd forintot, vagyis kifejezetten versenyképes - jelentette ki Szijjártó Péter hétfőn Zalaegerszegen.

Benedek Elek, a gazda

Idén ünnepeljük Benedek Elek (1859. szeptember 30–1929. augusztus 17.) születésének 160. évfordulóját. Kevesen tudják, hogy az elsősorban meseíróként számon tartott író a föld gyermeke, aki szülőfalujában mintagazdaságot hozott létre, több ezer fát ültetett, és a Madarak és fák napjának lelkes támogatója, terjesztője volt.

Az emlékezés mellett a mai termelőkről sem szabad megfeledkezni

Az Országgyűlés tavaly döntött arról, hogy Nagyatádi Szabó István egykori földművelésügyi miniszter születésnapját, szeptember 17-ét a földművesek emléknapjává nyilvánítja. Az erről szóló országgyűlési határozat indoklása szerint ezen a napon „arról a földműves-társadalomról emlékezünk meg, amely jó- és balsorsában egyaránt készen áll a haza szolgálatára”.