Back to top

Bizakodóak a magyar mezőgazdasági vállalkozások

Alapvetően bizakodó hangulat jellemzi a magyar mezőgazdasági vállalkozásokat: a cégek idén a vásárlói kereslet növekedésére számítanak, ugyanakkor kevesebben, de nagyobb volumenben terveznek beruházásokat – derül ki a Budapest Bank Agrár Gazdasági Indexéből.

A Budapest Bank honlapján megjelent közlemény szerint a főindex értéke a tavalyival megegyező, +6-os átlagos értékkel bizakodó hangulatra és pozitív várakozásra utal. A gazdálkodás típusa szerint kisebb eltérések tapasztalhatók, a csak állattenyésztők optimistábbak +14 pontos átlaggal, míg a csak növénytermesztéssel foglalkozók és a vegyesen gazdálkodók átlagindexe egyaránt +5 pont.

Az életkorok alapján is eltéréseket láthatunk, a fiatalabbak optimistábbak, mint az idősebb vállalkozók.

A 18-49 évesek átlagpontja +13, az 50-59-es korosztályé valamivel kevesebb, +8, míg a 60-79 évesek kissé pesszimisták -1 ponttal.

Az emelkedő keresleti várakozást alátámasztja, hogy a kereslet részindex -1-ről +6-ra erősödött. Továbbra is erős a beruházási szándék részindex értéke: +16, ami kis csökkenést mutat a tavalyi +20-as eredményhez képest. A siker részindex ugyancsak enyhén lefelé mutat: -1-ről -5-re változott. Az összességében pozitív várakozások mögött főként a növekvő kereslet és a beruházási kedv húzódik meg.

„Magyarországon több tízezer vállalkozás áll a generációváltás küszöbén, ami jelentős kihívás elé állítja a cégvezetőket. Az utódlás sürgető kérdésében az agrárium az egyik leginkább érintett szektor, hiszen hazánkban ebben az ágazatban a legmagasabb az első számú vezetők átlagéletkora.

A fiatalabbak optimizmusa azonban jó hatással lehet a fejlesztési beruházásokra, ami hosszú távon a szektor versenyképességének javulását eredményezné” –

idézi a közlemény Mata Erikát, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetőjét.

Növekvő keresletre, de stagnáló bevételekre számítanak a gazdák

A mezőgazdasági cégek vezetőinek 77 százaléka úgy gondolja, hogy az emberek többet költenek majd idén élelmiszerre, mint tavaly.

Bár a válaszadók 92 százaléka az alapanyagárak emelkedésére számít, a profit tekintetében mégis többen prognosztizálnak növekedést az előző évhez képest (16 helyett 18 százalék). Ennek hátterében vélhetően a keresletben várt jelentős növekedés áll. Továbbá a megkérdezett gazdaságok 77 százaléka kizárólag belföldre értékesít, az exportpiacokra még nem sikerült betörnie.

Egyre fontosabbak a banki hitelek

A saját forrás után a második legnépszerűbb finanszírozási mód a banki hitel az általános működés finanszírozásakor, amelyet a válaszadó cégvezetők 41 százaléka igényel,

meglévő hitelállományának növelését pedig 24 százalék tervezi. Emellett a megkérdezettek 32 százaléka normatív állami támogatással, 23-23 százaléka pedig európai uniós támogatással, illetve integrátorral egészíti ki finanszírozási keretét. A Növekedési Hitelprogram (NHP) fixről az agrárvezetők háromnegyede hallott már, 40 százalék igénybe is vette a lehetőséget. Az NHP fix konstrukció keretei között átlagosan 72 millió forintot vettek fel a cégek, amelyet a nagy többség gépek és egyéb termelőeszközök vásárlására, valamint telephely és ingatlan korszerűsítésre fordítottak.

Kevesebben, de nagyobb volumenben terveznek beruházásokat

A megkérdezett agrárcégvezetők 81 százaléka tervez valamilyen beruházást 2019-ben, ami enyhe csökkenés a tavalyi év 86 százalékához képest. Míg kapacitásbővítést a tavalyihoz hasonlóan csak az agrárvállalkozások 22 százaléka tervez, technológiai fejlesztéseket, gépesítést továbbra is jóval többen, a megkérdezettek 57 százaléka, viszont ez is 7 százalékkal alacsonyabb, mint a tavaly mért arány.

A beruházások finanszírozásához 66 százalék saját forrást is használna, a beruházási összeg több mint felét (56 százalékát) ez teszi majd ki. Bankhitellel és pénzügyi lízinggel a beruházási költségek 17, illetve 12 százalékát finanszíroznák az agrárvállalkozások.

Kritikus a munkaerőhiány

Egy agrárcég átlagosan 19 főt foglalkoztat, de a fő tevékenységként állattartással foglalkozók munkaerőigénye magasabb, ők átlagosan 33 főt alkalmaznak.

A megfelelő végzettségű munkaerő hiányát az agrárcégek 90 százaléka érzi a piacon, ez 4 százalékpontos növekedés a tavalyi évhez képest.

Mindegyik végzettségi kategóriában nőtt az agrárcégek által érzékelt munkaerőhiány, legnagyobb mértékben azonban a betanított munkások hiányoznak a mezőgazdaságban. A problémát a megkérdezettek 51 százaléka diákmunkával próbálja orvosolni.

Fotó: Forrás. Budapest Bank

Forrás: 
Budapest Bank

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Munkaerőhiány a gyümölcsösökben

A szélsőséges idei időjárás Szlovákiában is nagymértékben befolyásolta a gyümölcstermés alakulását. A hosszan tartó, könyörtelen szárazság, a hűvös kora tavaszi nappalok és éjszakák, majd a váratlanul nagy mennyiségű májusi csapadék egyrészt megtizedelte a gyümölcsösök termését, másrészt sokat rontott a gyümölcsök minőségén.

Vízválasztóhoz ért a magyar juhágazat

A következő 5 év vízválasztó lesz a magyar juhtenyésztésben, hiszen évtizedek óta alig, sőt visszafejlődő ágazatról beszélünk, amely nagyon távol esik az élvonalat képviselő országok juhtartóinak teljesítményétől. Ha most nem lépünk gyorsan és határozottan, akkor néhány éven belül nem lesz számottevő a magyar ágazat.

Milyen Magyarország Legszebb Birtoka?

Gyümölcsös konténerekből összeállított, traktor húzta „kisvasúttal” jártuk be a Derecske határában található, madárcsicsergéstől hangos okoskertet, a Hajdú-bihari Bold Agro Kft. 110 hektáros alma- és 80 hektáros meggyültetvényét, amely az idén elnyerte a Magyarország Legszebb Birtoka címet.

Díjátadó az Országházban

Az Országház Felsőházi termében a Gazdaság Ünnepén átadták az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat kitüntetéseit. A szeptember 10-ei rendezvényen 60 pályázó 67 pályázata érdemelte ki az Érték és Minőség Nagydíj kitüntető címet. A díjazottak között kis- és középvállalkozók, valamint nagyvállalkozások is megtalálhatóak, de szabadalmakkal rendelkező egyéni vállalkozó is kitüntetést kapott.

Álomberuházás Derecskén: termálvízzel fűtött palántanevelő

Tizenkét hajós, termálvízzel fűtött, korszerű növényházzal bővült a KITE Zrt. derecskei kertészeti telephelye. Gazdasági és környezetvédelmi célok is indokolták a fejlesztést, a beruházással teljesültek a célok, kiváló minőségű, egyöntetű palántákkal szolgálhatják ki megrendelőiket, hatékonyabb energia- és kevesebb munkaerő-fölhasználással, és a palántavelési időszak is meghosszabbítható.

Félmilliárdos vidékfejlesztési támogatásból épült tejfeldolgozó üzem Mágocson

A vidékfejlesztési politika stratégiai célja az agrárgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének fejlesztése, egyúttal a vidéki munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés a mezőgazdaságban. Emiatt főként a munkaerő-igényes ágazatok, mint például az állattenyésztés, a kertészet, illetve az élelmiszer-feldolgozás támogatásai kerültek előtérbe - hangsúlyozta Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Zilda tejfeldolgozó üzem avatásán.

Áttörést jelentő génfelfedezés az árpában

Az edinburgh-i Heriot-Watt Egyetem kutatói egy, a szárazságtűrésért felelős gént fedeztek fel az árpában, amely a tudósok reményei szerint segíthet majd ellenállóvá tenni a növényeket az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben.

Éttermekké és lakásokká alakítják az egykori gazdasági üzemet

A Kelet-angliai Worlaby nevű faluban áll az az 1800-as években épült gazdaság, amely igencsak megragadta egy brit tervezőcsapat fantáziáját: az eredeti funkcióját jó ideje elvesztett, jobbára csak raktározásra használt épületegyüttest egy nagy, üzletekből és lakásokból álló létesítménnyé tervezik átalakítani, igazodva a környék kerékpárosainak igényeihez.

Az üledékből felszabadult foszfor az oka az algásodásnak a Balatonban?

Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának készített összefoglalójában.

Erste: 100 milliárd forint felett az agrárhitel-állomány

Az Erste Banknál az agrárhitelek állománya idén augusztus végén elérte a 107 milliárd forintot, ami 38 százalékos növekedés éves szinten, míg 2015 végéhez képest 87 százalékos bővülést jelent - közölte a bank a Magyar Mezőgazdaság érdeklődésére.