Back to top

Egyre gyakoribb a spárga - így védjük meg a kártevőktől!

A spárga igen ízletes, változatosan elkészíthető zöldségfajunk. Keresett exportcikk is, mégis viszonylag kis területen termesztik hazánkban. Az utóbbi időben fellendülés tapasztalható, elsősorban a szeged környéki homokos területeken, ezért indokoltnak tartjuk, hogy kevés számú betegségét és kártevőjét ismertessük.

Nem fertőző betegségek

A spárga nem fertőző betegségei közül a spárgasípok üregessége hideg, hó nélküli teleket követő tavasszal észlelhető. Jellemző tünete, hogy a sípok belső szövete üveges, laza szerkezetű. Tavasszal a tövek kihajtanak, de a szárak elsárgulnak, majd elpusztulnak. Kiváltó oka a jóval 0 oC alatti hőmérséklet.

A spárgasípok csúcselhalása a kora tavaszi fagyok hatására következik be. A fiatal hajtások fagyérzékenyek, ezért a bakhát felső szintjében tavasszal károsodhatnak. Ilyenkor a sípok csúcsi része elbarnul és befűződik.

Spárgasípok vörösfoltossága
Spárgasípok vörösfoltossága
A spárgasípok vörösfoltossága esetén a sípok felületén elszórtan vörhenyes elszíneződés, vagy szabálytalan alakú vörösesbarna foltok jelennek meg. A vörhenyes elszíneződés előidézője a magas vastartalmú, nedves, nagy humusztartalmú talaj.

A vörösbarna foltok kiváltó oka felszedés előtt a száraz, meleg talaj, felszedés után a sípokat érő fény és meleg.

Ezért a leszedett spárgát óvjuk a fénytől és hűvös helyen tároljuk!

Gombás betegségek

Egyetlen gombás betegsége a spárgarozsda (Puccinia asparagi) rendszeresen előfordul. Tünetei a száron és a fillokládiumon (levélszerű képződmény) jelentkeznek. A szár alsó részén 2-3 mm átmérőjű narancsvörös termőtestek (spermogóniumok és ecidiumok) figyelhetők meg, csoportokba rendeződve. Később a száron kerek vagy ovális, sárgászöld foltok alakulnak ki, amelyeken először fahéjbarna (uredo-), majd fekete színű (teleuto-) spóratelepek jelennek meg, elszórtan vagy körökbe rendeződve.

Spárgarozsda
Spárgarozsda
A fillokládiumokon a telepek mindig elszórtan, egyesével képződnek. A beteg növények talaj feletti részei elszáradnak. A talajban lévő növényrészeken a betegség tünetei nem fejlődnek ki.

Fertőzési forrásai a talaj feletti növényrészek, amelyeken a kórokozó spórái áttelelnek. Tavasszal újabb spórák képződnek, amelyeket a szél és az esőcseppek a zsenge szárakra juttatnak.

A kórokozó mindig újabb telepeket hoz létre, a belőlük kiszabaduló spórák egész nyáron át „biztosítják” az újabb fertőzést.

Ennek ellenére kellő figyelemmel megvédhető az állomány. Alapvető szabály, hogy a szaporítóanyagot előállító telepeket a termő telepektől távol kell elhelyezni. Ősszel a talaj feletti növényrészeket vágjuk le, semmisítsük meg, a visszamaradt részeket áztatásszerűen permetezzük le. Tavasszal a magról vetett fiatal állományt áprilistól, a termőtelepeket a sípok leszedése után, legkésőbb június közepétől folyamatosan permetezni kell.

Rovarkártevők

Spárgalégy
Spárgalégy
A rovarok közül a spárga legnagyobb ellensége a spárgalégy (Platyparea poeciloptera), amelynek kártétele az első-második évben a legjelentősebb, de később sem elhanyagolható. A fiatal telepítések gyorsan kiritkulnak, az idősebbek terméshozama csökken. A jellegzetes keresztsávokkal díszített szárnymintázatú legyek április közepén, május elején észlelhetők, de rajzásuk június közepéig is elhúzódhat. Egy nőstény 60-80 tojást rak a hajtásokba. A 2-4 nap múlva kelő lárvák a hajtások belsejében lefelé menő járatot rágnak a hajtás tövéig, ott visszafordulnak és felfelé haladnak.

A fertőzött hajtások hullámossá válnak, vagy sétabotszerűen meggörbülnek, később elszáradnak, egy részük ki is dől.

Spárgalégy petével fertőzött hajtások
Spárgalégy petével fertőzött hajtások
A lárvák 2-3 hetes fejlődés után bebábozódnak, és a szárban áttelelnek. Ha a szárak elrothadnak, akkor a bábok a talajba kerülnek.

Évente egy nemzedéke fejlődik. A spárgasípok rendszeres szedésével és a fertőzöttek megsemmisítésével a kártevő visszaszorítható. A kémiai védelmet a legyek megjelenésekor azonnal meg kell kezdeni, és június 20-ig többször megismételni. Tovább viszont nem érdemes folytatni, mert addigra befejeződik a tojások lerakása.

A spárga gyakori kártevői még a spárgabogarak is, amelyeknek négy faja, a tizenkétpettyes (Crioceris duodecimpunctata), a tizennégypettyes (Crioceris quatuordecimpunctata), az ötpettyes (Crioceris quinquepunctata) és a közönséges spárgabogár (Crioceris asparagi) fordul elő nálunk.

Közönséges spárgabogár
Közönséges spárgabogár

Legjelentősebb a közönséges spárgabogár, amelyet kékes- vagy zöldesfekete színéről, vörös nyakpajzsáról és a szárnyain levő szögletes, sárgásfehér foltokról könnyen felismerhetünk.

A többi faj narancsszínű, szárnyukon fekete pontokkal. A kifejlett bogarak a levél lerágásával, a sípok és hajtások hámozgatásával okozzák kártételüket, a lárvák a levelekkel és virágokkal táplálkoznak. Jelenlétükre a levelekre merőlegesen elhelyezett tojások és a sok ürülék hívja föl a figyelmet. Évente 3 nemzedéke fejlődik, a bogarak telelnek a talajban, ahonnan április közepén jönnek elő. A második nemzedék június elején, a harmadik augusztus végén rajzik. A védekezést a bogarak megjelenésekor és a lárvák kelésekor mindhárom nemzedék ellen ismételten el kell végezni.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felhördültek a gazdák a 9,35 eurós minimál-órabér hallatán

A megélhetésüket látják veszélyben az idén 9,19 eurós, jövőre 9,35 euróra emelendő minimál-órabér miatt a Rajna-menti termesztőkörzetek gazdái. Németországban sokan sikertörténetnek értékelik a minimálbér bevezetését, a kertészeti kultúrák tulajdonosai azonban korántsem, számol be róla az Agra-Europe hírügynökség nyomán a fruchthandel.de.

Csak egy határig kedvez a paradicsomnak a meleg

A hőmérséklet emelkedése gyorsítja a hajtatott paradicsom növekedését és a bogyók fejlődését. Az erős besugárzás és az abból eredő nagy meleg azonban már károsan hat, gyengíti a növényeket és nem javítja a hozamot. A nyári körülményekre már az ültetéstől készülni kell.

Nagyobb a görbe uborka rajongótábora, mint gondolták

A legtöbb hollandnak semmi baja nincs az esztétikai hibás zöldséggel és gyümölccsel, derült ki egy friss felmérésből. Érdekes, hogy az áruházak eladási adatai eközben nem ezt támasztják alá.

Mi igaz a „banángeddonból”?

Évek óta tudott, hogy baj van banánügyben, de eddig sikerült elhessegetni a gondolatot azzal, hogy „másvalaki problémája”. Most viszont bizonyítottan felbukkant a komplett ültetvényeket kipusztító gombabetegség abban a térségben is, ahonnan gyakorlatilag egész Európát ellátják banánnal. Mennyire súlyos a helyzet? A német zöldség-gyümölcs kereskedők szövetsége azon felbuzdulva tett közzé egy banánpusztulás-kisokost, hogy már a helyi bulvármédia is felkapta a témát.

Vírusokkal a Xylella ellen

A hollandiai Wageningen Egyetem és Kutatóközpont diákjai korunk legveszélyesebb növénykórokozója, a Xylella fastidiosa baktérium elleni szintetikus biológiai védekezés lehetőségét keresik. A témával nemzetközi kutatói versenyen is részt vesznek.

Ezzel az applikációval növelhető az alma terméshozama

Milyen jó lenne tudni, mikor jött el a megfelelő időpont az alma öntözésére, trágyázásra és permetezésére. A termelőknek nem kell már ilyen kérdéseken rágódniuk. Szerbiában kifejlesztettek egy mezőgazdasági alkalmazást, kifejezetten almatermelők részére.

Veszélyben a dohányültetvények

Megjelent a dohányültetvényeken a TMV, azaz a dohánymozaik vírus Lengyelországban, amely a növények széles skáláját képes megfertőzni. A fertőzés során jellegzetes mozaikos elszíneződések jelennek meg a leveleken. Vegyszeres kezelési módszer nincs ellene. Az ország déli vidékein egyre nagyobb területeket veszélyeztet a vírus.

A magasfeszültségű gyomirtótól a permeteződrónokig

Augusztus 29-30-án hét év után újra az észak-németországi Pinneberg térségében gyűlnek össze a faiskolai gépek, berendezések, eszközök gyártói és forgalmazói, hogy megmutassák a szakmai közönségnek legújabb fejlesztéseiket. Az eseményre mintegy hatezer látogatót várnak, akik közel 300 cég választékát, szolgáltatását tekinthetik meg.

A fölmelegedéssel új kártevők jelentek meg

Az idén a mezőgazdaságban az időjárási károk minden fajtáját megéltük, szeszélyes váltakozásban. Nem csoda, hogy a debreceni FarmerExpo kertészeti tanácskozása az éghajlatváltozásról és annak következményeiről szólt. Előrejelzések szerint a hőmérséklet biztosan emelkedni fog, a csapadékmennyiség kevésbé változik, de a rövid, intenzív esők közt hosszabb száraz időszakok várhatók.

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.