Back to top

Egyre gyakoribb a spárga - így védjük meg a kártevőktől!

A spárga igen ízletes, változatosan elkészíthető zöldségfajunk. Keresett exportcikk is, mégis viszonylag kis területen termesztik hazánkban. Az utóbbi időben fellendülés tapasztalható, elsősorban a szeged környéki homokos területeken, ezért indokoltnak tartjuk, hogy kevés számú betegségét és kártevőjét ismertessük.

Nem fertőző betegségek

A spárga nem fertőző betegségei közül a spárgasípok üregessége hideg, hó nélküli teleket követő tavasszal észlelhető. Jellemző tünete, hogy a sípok belső szövete üveges, laza szerkezetű. Tavasszal a tövek kihajtanak, de a szárak elsárgulnak, majd elpusztulnak. Kiváltó oka a jóval 0 oC alatti hőmérséklet.

A spárgasípok csúcselhalása a kora tavaszi fagyok hatására következik be. A fiatal hajtások fagyérzékenyek, ezért a bakhát felső szintjében tavasszal károsodhatnak. Ilyenkor a sípok csúcsi része elbarnul és befűződik.

Spárgasípok vörösfoltossága
Spárgasípok vörösfoltossága
A spárgasípok vörösfoltossága esetén a sípok felületén elszórtan vörhenyes elszíneződés, vagy szabálytalan alakú vörösesbarna foltok jelennek meg. A vörhenyes elszíneződés előidézője a magas vastartalmú, nedves, nagy humusztartalmú talaj.

A vörösbarna foltok kiváltó oka felszedés előtt a száraz, meleg talaj, felszedés után a sípokat érő fény és meleg.

Ezért a leszedett spárgát óvjuk a fénytől és hűvös helyen tároljuk!

Gombás betegségek

Egyetlen gombás betegsége a spárgarozsda (Puccinia asparagi) rendszeresen előfordul. Tünetei a száron és a fillokládiumon (levélszerű képződmény) jelentkeznek. A szár alsó részén 2-3 mm átmérőjű narancsvörös termőtestek (spermogóniumok és ecidiumok) figyelhetők meg, csoportokba rendeződve. Később a száron kerek vagy ovális, sárgászöld foltok alakulnak ki, amelyeken először fahéjbarna (uredo-), majd fekete színű (teleuto-) spóratelepek jelennek meg, elszórtan vagy körökbe rendeződve.

Spárgarozsda
Spárgarozsda
A fillokládiumokon a telepek mindig elszórtan, egyesével képződnek. A beteg növények talaj feletti részei elszáradnak. A talajban lévő növényrészeken a betegség tünetei nem fejlődnek ki.

Fertőzési forrásai a talaj feletti növényrészek, amelyeken a kórokozó spórái áttelelnek. Tavasszal újabb spórák képződnek, amelyeket a szél és az esőcseppek a zsenge szárakra juttatnak.

A kórokozó mindig újabb telepeket hoz létre, a belőlük kiszabaduló spórák egész nyáron át „biztosítják” az újabb fertőzést.

Ennek ellenére kellő figyelemmel megvédhető az állomány. Alapvető szabály, hogy a szaporítóanyagot előállító telepeket a termő telepektől távol kell elhelyezni. Ősszel a talaj feletti növényrészeket vágjuk le, semmisítsük meg, a visszamaradt részeket áztatásszerűen permetezzük le. Tavasszal a magról vetett fiatal állományt áprilistól, a termőtelepeket a sípok leszedése után, legkésőbb június közepétől folyamatosan permetezni kell.

Rovarkártevők

Spárgalégy
Spárgalégy
A rovarok közül a spárga legnagyobb ellensége a spárgalégy (Platyparea poeciloptera), amelynek kártétele az első-második évben a legjelentősebb, de később sem elhanyagolható. A fiatal telepítések gyorsan kiritkulnak, az idősebbek terméshozama csökken. A jellegzetes keresztsávokkal díszített szárnymintázatú legyek április közepén, május elején észlelhetők, de rajzásuk június közepéig is elhúzódhat. Egy nőstény 60-80 tojást rak a hajtásokba. A 2-4 nap múlva kelő lárvák a hajtások belsejében lefelé menő járatot rágnak a hajtás tövéig, ott visszafordulnak és felfelé haladnak.

A fertőzött hajtások hullámossá válnak, vagy sétabotszerűen meggörbülnek, később elszáradnak, egy részük ki is dől.

Spárgalégy petével fertőzött hajtások
Spárgalégy petével fertőzött hajtások
A lárvák 2-3 hetes fejlődés után bebábozódnak, és a szárban áttelelnek. Ha a szárak elrothadnak, akkor a bábok a talajba kerülnek.

Évente egy nemzedéke fejlődik. A spárgasípok rendszeres szedésével és a fertőzöttek megsemmisítésével a kártevő visszaszorítható. A kémiai védelmet a legyek megjelenésekor azonnal meg kell kezdeni, és június 20-ig többször megismételni. Tovább viszont nem érdemes folytatni, mert addigra befejeződik a tojások lerakása.

A spárga gyakori kártevői még a spárgabogarak is, amelyeknek négy faja, a tizenkétpettyes (Crioceris duodecimpunctata), a tizennégypettyes (Crioceris quatuordecimpunctata), az ötpettyes (Crioceris quinquepunctata) és a közönséges spárgabogár (Crioceris asparagi) fordul elő nálunk.

Közönséges spárgabogár
Közönséges spárgabogár

Legjelentősebb a közönséges spárgabogár, amelyet kékes- vagy zöldesfekete színéről, vörös nyakpajzsáról és a szárnyain levő szögletes, sárgásfehér foltokról könnyen felismerhetünk.

A többi faj narancsszínű, szárnyukon fekete pontokkal. A kifejlett bogarak a levél lerágásával, a sípok és hajtások hámozgatásával okozzák kártételüket, a lárvák a levelekkel és virágokkal táplálkoznak. Jelenlétükre a levelekre merőlegesen elhelyezett tojások és a sok ürülék hívja föl a figyelmet. Évente 3 nemzedéke fejlődik, a bogarak telelnek a talajban, ahonnan április közepén jönnek elő. A második nemzedék június elején, a harmadik augusztus végén rajzik. A védekezést a bogarak megjelenésekor és a lárvák kelésekor mindhárom nemzedék ellen ismételten el kell végezni.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Gyorsabb, egyszerűbb metszés: a szőlőültetvények előmetszése

A szőlőültetvények metszése alapvető termesztéstechnológiai művelet, melyet kézzel vagy gépesítve, de minden ültetvényben elvégzünk. Az előmetszéssel megkönnyíthetjük a metszést végzők munkáját és lerövidíthetjük az erre fordított időt.

Inváziós bambusz

Mind több gondot okoz Nagy-Britanniában a sok kertbe ültetett, igen dekoratív, gyorsan növő, örökzöld, kiváló térhatároló, de rendkívül erősen sarjadó, már-már invazív növénnyé váló botnád, illetve bambusz (egyelőre még nem sorolták az üldözendő és irtandó idegenhonos inváziós fajok közé).

Tüntetnek a méhészek Európa-szerte

Brüsszelben, Párizsban és Amszterdamban is tüntetést tartanak európai méhészek januárban, a demonstrációkat a Magyarországon bejegyzett Egyesület az Európai Méhekért szervezi. Ha megszűnnek a méhészetek, méhek sem lesznek, amelyek beporozzák a növényeket.

Az éghajlatváltozás lesz a Grüne Woche 2020 fő témája

A fenntarthatóság, a természeti erőforrások megőrzése és a környezetbarát termelési módszerek lesznek a leginkább terítéken a világ vezető mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti vásárán. Még meg sem nyílt a kiállítás, máris rekordok születtek: 72 országból több mint 1800 kiállító mutatja be termékeit. A partnerország idén Horvátország, amely „A mezőgazdaság kultúráját” viszi el Berlinbe.

Lisztharmat, varasodás, és a többi klasszikus almabetegség – mire számíthatunk az idén?

Almatermésű gyümölcsféléinket 2019-ben sem kímélték a betegségek, és talán nem lep meg senkit, ha kijelentjük, hogy az idén is lesz velük növényvédelmi tennivaló. De lássuk részletesebben, milyen következtetések vonhatók le az egyes károsítók tavalyi aktivitásából.

Francia ötletek - mi is használhatjuk

A francia vasúti dolgozók hetekig elhúzódó sztrájkja ellenére sokakat vonz a 34. SIVAL nemzetközi kertészeti kiállítás Angers-ban. A korábbi évekhez képest 4000 négyzetméterrel nagyobb területen mintegy 700 cég vonultatja föl termékeit, szolgáltatásait. Nem meglepően, ezen a kiállításon is az innováció van a középpontban, a kapcsolódó fórumokon pedig központi téma a klímaváltozás.

Brutális sertéshúsdrágulással ért véget 2019

Decemberben az élelmiszerek ára 5,9 százalékkal volt magasabb, mint 2018 utolsó hónapjában, ezen belül a sertéshúsé 23,7 százalékkal nőtt.

Már csak néhány napig lehet jelentkezni a gyümölcs-zöldségfeldolgozó képzésekre

A Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kara óriási sikerként könyveli el a 2019. februárban elindított Gyümölcs-zöldségfeldolgozó szakmérnök/szaktanácsadó/tanfolyam képzéseit, melyeket 2020 februárjától újra meghirdetnek a szektorban dolgozók számára.