Back to top

Egyre gyakoribb a spárga - így védjük meg a kártevőktől!

A spárga igen ízletes, változatosan elkészíthető zöldségfajunk. Keresett exportcikk is, mégis viszonylag kis területen termesztik hazánkban. Az utóbbi időben fellendülés tapasztalható, elsősorban a szeged környéki homokos területeken, ezért indokoltnak tartjuk, hogy kevés számú betegségét és kártevőjét ismertessük.

Nem fertőző betegségek

A spárga nem fertőző betegségei közül a spárgasípok üregessége hideg, hó nélküli teleket követő tavasszal észlelhető. Jellemző tünete, hogy a sípok belső szövete üveges, laza szerkezetű. Tavasszal a tövek kihajtanak, de a szárak elsárgulnak, majd elpusztulnak. Kiváltó oka a jóval 0 oC alatti hőmérséklet.

A spárgasípok csúcselhalása a kora tavaszi fagyok hatására következik be. A fiatal hajtások fagyérzékenyek, ezért a bakhát felső szintjében tavasszal károsodhatnak. Ilyenkor a sípok csúcsi része elbarnul és befűződik.

Spárgasípok vörösfoltossága
Spárgasípok vörösfoltossága
A spárgasípok vörösfoltossága esetén a sípok felületén elszórtan vörhenyes elszíneződés, vagy szabálytalan alakú vörösesbarna foltok jelennek meg. A vörhenyes elszíneződés előidézője a magas vastartalmú, nedves, nagy humusztartalmú talaj.

A vörösbarna foltok kiváltó oka felszedés előtt a száraz, meleg talaj, felszedés után a sípokat érő fény és meleg.

Ezért a leszedett spárgát óvjuk a fénytől és hűvös helyen tároljuk!

Gombás betegségek

Egyetlen gombás betegsége a spárgarozsda (Puccinia asparagi) rendszeresen előfordul. Tünetei a száron és a fillokládiumon (levélszerű képződmény) jelentkeznek. A szár alsó részén 2-3 mm átmérőjű narancsvörös termőtestek (spermogóniumok és ecidiumok) figyelhetők meg, csoportokba rendeződve. Később a száron kerek vagy ovális, sárgászöld foltok alakulnak ki, amelyeken először fahéjbarna (uredo-), majd fekete színű (teleuto-) spóratelepek jelennek meg, elszórtan vagy körökbe rendeződve.

Spárgarozsda
Spárgarozsda
A fillokládiumokon a telepek mindig elszórtan, egyesével képződnek. A beteg növények talaj feletti részei elszáradnak. A talajban lévő növényrészeken a betegség tünetei nem fejlődnek ki.

Fertőzési forrásai a talaj feletti növényrészek, amelyeken a kórokozó spórái áttelelnek. Tavasszal újabb spórák képződnek, amelyeket a szél és az esőcseppek a zsenge szárakra juttatnak.

A kórokozó mindig újabb telepeket hoz létre, a belőlük kiszabaduló spórák egész nyáron át „biztosítják” az újabb fertőzést.

Ennek ellenére kellő figyelemmel megvédhető az állomány. Alapvető szabály, hogy a szaporítóanyagot előállító telepeket a termő telepektől távol kell elhelyezni. Ősszel a talaj feletti növényrészeket vágjuk le, semmisítsük meg, a visszamaradt részeket áztatásszerűen permetezzük le. Tavasszal a magról vetett fiatal állományt áprilistól, a termőtelepeket a sípok leszedése után, legkésőbb június közepétől folyamatosan permetezni kell.

Rovarkártevők

Spárgalégy
Spárgalégy
A rovarok közül a spárga legnagyobb ellensége a spárgalégy (Platyparea poeciloptera), amelynek kártétele az első-második évben a legjelentősebb, de később sem elhanyagolható. A fiatal telepítések gyorsan kiritkulnak, az idősebbek terméshozama csökken. A jellegzetes keresztsávokkal díszített szárnymintázatú legyek április közepén, május elején észlelhetők, de rajzásuk június közepéig is elhúzódhat. Egy nőstény 60-80 tojást rak a hajtásokba. A 2-4 nap múlva kelő lárvák a hajtások belsejében lefelé menő járatot rágnak a hajtás tövéig, ott visszafordulnak és felfelé haladnak.

A fertőzött hajtások hullámossá válnak, vagy sétabotszerűen meggörbülnek, később elszáradnak, egy részük ki is dől.

Spárgalégy petével fertőzött hajtások
Spárgalégy petével fertőzött hajtások
A lárvák 2-3 hetes fejlődés után bebábozódnak, és a szárban áttelelnek. Ha a szárak elrothadnak, akkor a bábok a talajba kerülnek.

Évente egy nemzedéke fejlődik. A spárgasípok rendszeres szedésével és a fertőzöttek megsemmisítésével a kártevő visszaszorítható. A kémiai védelmet a legyek megjelenésekor azonnal meg kell kezdeni, és június 20-ig többször megismételni. Tovább viszont nem érdemes folytatni, mert addigra befejeződik a tojások lerakása.

A spárga gyakori kártevői még a spárgabogarak is, amelyeknek négy faja, a tizenkétpettyes (Crioceris duodecimpunctata), a tizennégypettyes (Crioceris quatuordecimpunctata), az ötpettyes (Crioceris quinquepunctata) és a közönséges spárgabogár (Crioceris asparagi) fordul elő nálunk.

Közönséges spárgabogár
Közönséges spárgabogár

Legjelentősebb a közönséges spárgabogár, amelyet kékes- vagy zöldesfekete színéről, vörös nyakpajzsáról és a szárnyain levő szögletes, sárgásfehér foltokról könnyen felismerhetünk.

A többi faj narancsszínű, szárnyukon fekete pontokkal. A kifejlett bogarak a levél lerágásával, a sípok és hajtások hámozgatásával okozzák kártételüket, a lárvák a levelekkel és virágokkal táplálkoznak. Jelenlétükre a levelekre merőlegesen elhelyezett tojások és a sok ürülék hívja föl a figyelmet. Évente 3 nemzedéke fejlődik, a bogarak telelnek a talajban, ahonnan április közepén jönnek elő. A második nemzedék június elején, a harmadik augusztus végén rajzik. A védekezést a bogarak megjelenésekor és a lárvák kelésekor mindhárom nemzedék ellen ismételten el kell végezni.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Paradicsom-tájfajták árpádföldi honfoglalása

Mi is az a tájfajta, és miért próbáljuk meg a kertünkben termeszteni? Ez egy olyan kérdés, amivel nem tudtam volna mit kezdeni kb. 4 évvel ezelőtt, amikor még csak a piros fürtössel, a nagy befőzővel és a pici, akár sárga vagy egyéb színű koktélparadicsommal találkoztam. Azóta már több mint 20 paradicsom-tájfajta nő árpádföldi kertemben, és nincs megállás a gyűjtemény bővítésében.

A Szentföld fái

A Bibliában elsőként megnevezett fák az Éden kertjében álltak, az „élet fája”, valamint a „jó és rossz tudásának fája”. Ezeknek a hírhedt szimbolikus fáknak a nevét nem közli a Szentírás, ír viszont sok egyéb, érdekes fás növényről.

Süssünk, főzzünk gyógynövénnyel

Kertünk gyógynövényeit érdemes megismerni az étkezéseinkben betöltött szerepük felől is, vannak ugyanis olyanok, amelyek fűszerek is egyben, ilyen a kakukkfű, a szurokfű, a fokhagyma. Néhány izgalmas és igen finom receptet ajánlunk most ahhoz, hogy a gyógynövények nagyobb teret kapjanak a konyhában is. Jó egészséget hozzá!

Díszkert zöldségfélékből I.

Egy ápolt konyhakert mindig szép látványt nyújt, tükrözi a gazdája szeretetét a kerti munkák iránt. A zöldségfélék nagy részéről elmondható, hogy nem csak hagyományos formában, a művelés, növényvédelem, szedés szempontjából praktikus, szabályos sorokba ültetve tudják gyönyörködtetni a szemet.

Munkaerőhiány a gyümölcsösökben

A szélsőséges idei időjárás Szlovákiában is nagymértékben befolyásolta a gyümölcstermés alakulását. A hosszan tartó, könyörtelen szárazság, a hűvös kora tavaszi nappalok és éjszakák, majd a váratlanul nagy mennyiségű májusi csapadék egyrészt megtizedelte a gyümölcsösök termését, másrészt sokat rontott a gyümölcsök minőségén.

Mit keres a vaddisznó a szőlőben?

Egymásnak feszülnek az indulatok a vadászok és a gazdák között vaddisznó ügyben. A szőlőtermelők és a belterületi kerttulajdonosok csak számolják a károkat, melyeket a vadak okoznak, miközben úgy érzik, nem kapnak megfelelő segítséget.

Természetes talajgyógyítás

Megvizsgáljuk, mit tehetünk annak érdekében, hogy talajunkban egészséges, virágzó növényeket nevelhessünk. Számos természetes talajjavító mód áll rendelkezésünkre.

Kertbarát rovarok

A leggyakrabban előforduló hasznos rovarok (katicabogarak, fátyolkák, fürkészdarazsak, fürkészlegyek) mellett a házikertekben sok más hasznos élő szervezet segítségére is számíthatunk. Csak örülhetünk, ha felbukkannak a kertünkben!

Gombaültetvénynek álcázott barlangi kannabisz-telep Budán

Budapesten a XXII. kerületben a 19. században mészkőbányászat során kivájt barlangrendszerből alakították ki jelenleg gombatermesztésre használt föld alatti helyiségeket. A gyanúsított a lakóháza mellett egy ilyen járatrészt bérelt a helyi önkormányzattól melynek elejében álcaként laskagombát, mélyebb termeiben kannabiszt termesztett.

Szoborral emlékeznek a szentesiek a bolgár kertészekre

A bolgár kertészeknek emléket állító szobrot avattak Szentesen. Máté István és Lantos Györgyi szobrászművészek alkotása azokra az időkre és történelmi viharokra emlékeztet, amikor a kertészettel foglalkozó bolgárok megélhetést, netán új hazát keresve 1870 és 1940 között letelepedtek Szegvár és Szentes környékén.