Back to top

Egyre gyakoribb a spárga - így védjük meg a kártevőktől!

A spárga igen ízletes, változatosan elkészíthető zöldségfajunk. Keresett exportcikk is, mégis viszonylag kis területen termesztik hazánkban. Az utóbbi időben fellendülés tapasztalható, elsősorban a szeged környéki homokos területeken, ezért indokoltnak tartjuk, hogy kevés számú betegségét és kártevőjét ismertessük.

Nem fertőző betegségek

A spárga nem fertőző betegségei közül a spárgasípok üregessége hideg, hó nélküli teleket követő tavasszal észlelhető. Jellemző tünete, hogy a sípok belső szövete üveges, laza szerkezetű. Tavasszal a tövek kihajtanak, de a szárak elsárgulnak, majd elpusztulnak. Kiváltó oka a jóval 0 oC alatti hőmérséklet.

A spárgasípok csúcselhalása a kora tavaszi fagyok hatására következik be. A fiatal hajtások fagyérzékenyek, ezért a bakhát felső szintjében tavasszal károsodhatnak. Ilyenkor a sípok csúcsi része elbarnul és befűződik.

Spárgasípok vörösfoltossága
Spárgasípok vörösfoltossága
A spárgasípok vörösfoltossága esetén a sípok felületén elszórtan vörhenyes elszíneződés, vagy szabálytalan alakú vörösesbarna foltok jelennek meg. A vörhenyes elszíneződés előidézője a magas vastartalmú, nedves, nagy humusztartalmú talaj.

A vörösbarna foltok kiváltó oka felszedés előtt a száraz, meleg talaj, felszedés után a sípokat érő fény és meleg.

Ezért a leszedett spárgát óvjuk a fénytől és hűvös helyen tároljuk!

Gombás betegségek

Egyetlen gombás betegsége a spárgarozsda (Puccinia asparagi) rendszeresen előfordul. Tünetei a száron és a fillokládiumon (levélszerű képződmény) jelentkeznek. A szár alsó részén 2-3 mm átmérőjű narancsvörös termőtestek (spermogóniumok és ecidiumok) figyelhetők meg, csoportokba rendeződve. Később a száron kerek vagy ovális, sárgászöld foltok alakulnak ki, amelyeken először fahéjbarna (uredo-), majd fekete színű (teleuto-) spóratelepek jelennek meg, elszórtan vagy körökbe rendeződve.

Spárgarozsda
Spárgarozsda
A fillokládiumokon a telepek mindig elszórtan, egyesével képződnek. A beteg növények talaj feletti részei elszáradnak. A talajban lévő növényrészeken a betegség tünetei nem fejlődnek ki.

Fertőzési forrásai a talaj feletti növényrészek, amelyeken a kórokozó spórái áttelelnek. Tavasszal újabb spórák képződnek, amelyeket a szél és az esőcseppek a zsenge szárakra juttatnak.

A kórokozó mindig újabb telepeket hoz létre, a belőlük kiszabaduló spórák egész nyáron át „biztosítják” az újabb fertőzést.

Ennek ellenére kellő figyelemmel megvédhető az állomány. Alapvető szabály, hogy a szaporítóanyagot előállító telepeket a termő telepektől távol kell elhelyezni. Ősszel a talaj feletti növényrészeket vágjuk le, semmisítsük meg, a visszamaradt részeket áztatásszerűen permetezzük le. Tavasszal a magról vetett fiatal állományt áprilistól, a termőtelepeket a sípok leszedése után, legkésőbb június közepétől folyamatosan permetezni kell.

Rovarkártevők

Spárgalégy
Spárgalégy
A rovarok közül a spárga legnagyobb ellensége a spárgalégy (Platyparea poeciloptera), amelynek kártétele az első-második évben a legjelentősebb, de később sem elhanyagolható. A fiatal telepítések gyorsan kiritkulnak, az idősebbek terméshozama csökken. A jellegzetes keresztsávokkal díszített szárnymintázatú legyek április közepén, május elején észlelhetők, de rajzásuk június közepéig is elhúzódhat. Egy nőstény 60-80 tojást rak a hajtásokba. A 2-4 nap múlva kelő lárvák a hajtások belsejében lefelé menő járatot rágnak a hajtás tövéig, ott visszafordulnak és felfelé haladnak.

A fertőzött hajtások hullámossá válnak, vagy sétabotszerűen meggörbülnek, később elszáradnak, egy részük ki is dől.

Spárgalégy petével fertőzött hajtások
Spárgalégy petével fertőzött hajtások
A lárvák 2-3 hetes fejlődés után bebábozódnak, és a szárban áttelelnek. Ha a szárak elrothadnak, akkor a bábok a talajba kerülnek.

Évente egy nemzedéke fejlődik. A spárgasípok rendszeres szedésével és a fertőzöttek megsemmisítésével a kártevő visszaszorítható. A kémiai védelmet a legyek megjelenésekor azonnal meg kell kezdeni, és június 20-ig többször megismételni. Tovább viszont nem érdemes folytatni, mert addigra befejeződik a tojások lerakása.

A spárga gyakori kártevői még a spárgabogarak is, amelyeknek négy faja, a tizenkétpettyes (Crioceris duodecimpunctata), a tizennégypettyes (Crioceris quatuordecimpunctata), az ötpettyes (Crioceris quinquepunctata) és a közönséges spárgabogár (Crioceris asparagi) fordul elő nálunk.

Közönséges spárgabogár
Közönséges spárgabogár

Legjelentősebb a közönséges spárgabogár, amelyet kékes- vagy zöldesfekete színéről, vörös nyakpajzsáról és a szárnyain levő szögletes, sárgásfehér foltokról könnyen felismerhetünk.

A többi faj narancsszínű, szárnyukon fekete pontokkal. A kifejlett bogarak a levél lerágásával, a sípok és hajtások hámozgatásával okozzák kártételüket, a lárvák a levelekkel és virágokkal táplálkoznak. Jelenlétükre a levelekre merőlegesen elhelyezett tojások és a sok ürülék hívja föl a figyelmet. Évente 3 nemzedéke fejlődik, a bogarak telelnek a talajban, ahonnan április közepén jönnek elő. A második nemzedék június elején, a harmadik augusztus végén rajzik. A védekezést a bogarak megjelenésekor és a lárvák kelésekor mindhárom nemzedék ellen ismételten el kell végezni.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Poloska ellen még mindig a hagyományos módszer a legjobb?

Egész Olaszországban gondot okoz az ázsiai márványospoloska megjelenése a kertészeti kultúrákban. A telelőre vonuló rovarok ellen hagyományos védekezési módszert is javasolnak. Szerte a világon próbálkoznak ennek az ellenálló és szapora kártevőnek a leküzdésével, a természetes ellenségek bevetésétől kezdve a különböző rovarölő szerekig mindent bevetnek, hogy megvédjék a termést.

Kártevőroham már nem lesz - Növényvédelmi előrejelzés

Akár már az őszi lemosó permetezésen is gondolkozhatunk, ahol lehullott a lomb körülbelül fele. A „klasszikus” kártevőkből már nem kell rohamra számítani – legföljebb a meztelen csigákat érdemes gyéríteni –, azonban meglehetősen aktívak még a poloskák és a harlekinkaticák.

A hobbi virágvetőmagokat vizsgált a Nébih

Számos hibát feltárt a Nébih tavaszi hobbi virágvetőmag ellenőrzés-sorozata. Az 50 megvizsgált vetőmagtétel közül 11-gyel volt probléma, többek között 6 tétel csírázóképességével, egynek pedig a tisztaságával voltak gondok. A nem megfelelő csírázóképesség miatt két kis- és középvállalkozással szemben figyelmeztetést, míg két áruházlánc esetében minőségvédelmi bírságot szabott ki a hatóság.

Még több marokkói paradicsom

Az Euroestacom (Icex-Eurostat) statisztikai szolgálat adatai szerint az elmúlt nyolc évet figyelembe véve Hollandia és Spanyolország is kevesebb paradicsomot értékesített az EU-n belül, ugyanakkor a marokkói import folyamatosan nőtt.

A természet utat mutat

A természet utat mutat, megadja az utasításokat, és ezekkel élni kell, méghozzá szabadon, erőlködés nélkül – fogalmazott Páli Barna, akivel párja, Lampert Mária társaságában találkoztunk Alsópáhokon, annak is festői vasboldogasszonyfai részében, ahová letelepedett családjával. Állatokat tartanak, egy különleges gyümölcsöst művelnek, ottjártunkkor éppen jurtát építettek, és kertet is terveznek.

Kevesebb szőlő, alacsony árak Szlovákiában

Szlovákiában az idén nagyjából két héttel később kezdődött a szőlőszüret, mint például 1 évvel ezelőtt. Az előzetes becslések szerint 15 százalékkal gyengébb termés várható.

Veszélyben a banán

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO vészhelyzeti intézkedéseket vezetett be, hogy segítse a latin-amerikai és karibi országok termelőit megküzdeni a banánültetvényeket pusztító fuzáriumos betegséggel. A köznapi néven Panama-betegségnek hívott kórt augusztus elején azonosították Kolumbiában, ahol a banántermelés sok millió ember egyetlen megélhetési forrása.

Mi terem a szőlő alatt?

Ha mókásan akarnánk megválaszolni a kérdést, mit is találhatunk a szőlő alatt, mondhatnánk, hogy ott lehetnek a számunkra legfontosabbak: családunk, hűsölő háziállataink, autónk... Viccet félretéve, a szőlő közvetlen környezetéről, vagyis a tőkék alatti tér kihasználásáról szeretnék bővebben szólni.

Körbeutazza Európát egy üvegház

Európában biztonságosan, fenntarthatóan, a környezetet tiszteletben tartva, és nyomon követhetően termesztik a zöldséget – így szól az üzenet, és bár nem folytatódik azzal, hogy „nem úgy, mint…”, mégis mintha benne lenne a mondatban, hogy mindenki gondolja tovább tetszése szerint.

Fekete lepellel takarták le standjaikat a zöldség- és gyümölcsárusok

A baden-würtenbergi Freiburgban (október elején), a gyümölcs- és zöldségárusok 5 percig fekete lepellel takarták le áruikat. Tüntetésükkel arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a jelenleg bajor mintára zajló „Fajok sokfélesége- Mentsétek meg a méheket” elnevezésű népi kezdeményezés kizárólag a (helyi) termelőkre hárítja a felelősséget és rendkívül hátrányos helyzetbe hozza őket.