Back to top

Egyre gyakoribb a spárga - így védjük meg a kártevőktől!

A spárga igen ízletes, változatosan elkészíthető zöldségfajunk. Keresett exportcikk is, mégis viszonylag kis területen termesztik hazánkban. Az utóbbi időben fellendülés tapasztalható, elsősorban a szeged környéki homokos területeken, ezért indokoltnak tartjuk, hogy kevés számú betegségét és kártevőjét ismertessük.

Nem fertőző betegségek

A spárga nem fertőző betegségei közül a spárgasípok üregessége hideg, hó nélküli teleket követő tavasszal észlelhető. Jellemző tünete, hogy a sípok belső szövete üveges, laza szerkezetű. Tavasszal a tövek kihajtanak, de a szárak elsárgulnak, majd elpusztulnak. Kiváltó oka a jóval 0 oC alatti hőmérséklet.

A spárgasípok csúcselhalása a kora tavaszi fagyok hatására következik be. A fiatal hajtások fagyérzékenyek, ezért a bakhát felső szintjében tavasszal károsodhatnak. Ilyenkor a sípok csúcsi része elbarnul és befűződik.

Spárgasípok vörösfoltossága
Spárgasípok vörösfoltossága
A spárgasípok vörösfoltossága esetén a sípok felületén elszórtan vörhenyes elszíneződés, vagy szabálytalan alakú vörösesbarna foltok jelennek meg. A vörhenyes elszíneződés előidézője a magas vastartalmú, nedves, nagy humusztartalmú talaj.

A vörösbarna foltok kiváltó oka felszedés előtt a száraz, meleg talaj, felszedés után a sípokat érő fény és meleg.

Ezért a leszedett spárgát óvjuk a fénytől és hűvös helyen tároljuk!

Gombás betegségek

Egyetlen gombás betegsége a spárgarozsda (Puccinia asparagi) rendszeresen előfordul. Tünetei a száron és a fillokládiumon (levélszerű képződmény) jelentkeznek. A szár alsó részén 2-3 mm átmérőjű narancsvörös termőtestek (spermogóniumok és ecidiumok) figyelhetők meg, csoportokba rendeződve. Később a száron kerek vagy ovális, sárgászöld foltok alakulnak ki, amelyeken először fahéjbarna (uredo-), majd fekete színű (teleuto-) spóratelepek jelennek meg, elszórtan vagy körökbe rendeződve.

Spárgarozsda
Spárgarozsda
A fillokládiumokon a telepek mindig elszórtan, egyesével képződnek. A beteg növények talaj feletti részei elszáradnak. A talajban lévő növényrészeken a betegség tünetei nem fejlődnek ki.

Fertőzési forrásai a talaj feletti növényrészek, amelyeken a kórokozó spórái áttelelnek. Tavasszal újabb spórák képződnek, amelyeket a szél és az esőcseppek a zsenge szárakra juttatnak.

A kórokozó mindig újabb telepeket hoz létre, a belőlük kiszabaduló spórák egész nyáron át „biztosítják” az újabb fertőzést.

Ennek ellenére kellő figyelemmel megvédhető az állomány. Alapvető szabály, hogy a szaporítóanyagot előállító telepeket a termő telepektől távol kell elhelyezni. Ősszel a talaj feletti növényrészeket vágjuk le, semmisítsük meg, a visszamaradt részeket áztatásszerűen permetezzük le. Tavasszal a magról vetett fiatal állományt áprilistól, a termőtelepeket a sípok leszedése után, legkésőbb június közepétől folyamatosan permetezni kell.

Rovarkártevők

Spárgalégy
Spárgalégy
A rovarok közül a spárga legnagyobb ellensége a spárgalégy (Platyparea poeciloptera), amelynek kártétele az első-második évben a legjelentősebb, de később sem elhanyagolható. A fiatal telepítések gyorsan kiritkulnak, az idősebbek terméshozama csökken. A jellegzetes keresztsávokkal díszített szárnymintázatú legyek április közepén, május elején észlelhetők, de rajzásuk június közepéig is elhúzódhat. Egy nőstény 60-80 tojást rak a hajtásokba. A 2-4 nap múlva kelő lárvák a hajtások belsejében lefelé menő járatot rágnak a hajtás tövéig, ott visszafordulnak és felfelé haladnak.

A fertőzött hajtások hullámossá válnak, vagy sétabotszerűen meggörbülnek, később elszáradnak, egy részük ki is dől.

Spárgalégy petével fertőzött hajtások
Spárgalégy petével fertőzött hajtások
A lárvák 2-3 hetes fejlődés után bebábozódnak, és a szárban áttelelnek. Ha a szárak elrothadnak, akkor a bábok a talajba kerülnek.

Évente egy nemzedéke fejlődik. A spárgasípok rendszeres szedésével és a fertőzöttek megsemmisítésével a kártevő visszaszorítható. A kémiai védelmet a legyek megjelenésekor azonnal meg kell kezdeni, és június 20-ig többször megismételni. Tovább viszont nem érdemes folytatni, mert addigra befejeződik a tojások lerakása.

A spárga gyakori kártevői még a spárgabogarak is, amelyeknek négy faja, a tizenkétpettyes (Crioceris duodecimpunctata), a tizennégypettyes (Crioceris quatuordecimpunctata), az ötpettyes (Crioceris quinquepunctata) és a közönséges spárgabogár (Crioceris asparagi) fordul elő nálunk.

Közönséges spárgabogár
Közönséges spárgabogár

Legjelentősebb a közönséges spárgabogár, amelyet kékes- vagy zöldesfekete színéről, vörös nyakpajzsáról és a szárnyain levő szögletes, sárgásfehér foltokról könnyen felismerhetünk.

A többi faj narancsszínű, szárnyukon fekete pontokkal. A kifejlett bogarak a levél lerágásával, a sípok és hajtások hámozgatásával okozzák kártételüket, a lárvák a levelekkel és virágokkal táplálkoznak. Jelenlétükre a levelekre merőlegesen elhelyezett tojások és a sok ürülék hívja föl a figyelmet. Évente 3 nemzedéke fejlődik, a bogarak telelnek a talajban, ahonnan április közepén jönnek elő. A második nemzedék június elején, a harmadik augusztus végén rajzik. A védekezést a bogarak megjelenésekor és a lárvák kelésekor mindhárom nemzedék ellen ismételten el kell végezni.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lombtrágya újragondolva

Vegetációs időszakon belül a hiánybetegségek gyors kezelése, a tápanyagutánpótlás szinte elképzelhetetlen lombtrágyák nélkül. Másfél évtizede látja el a ConsulTrade 2002 Kft. a cseh Klofác fejlesztő és gyártó cég lombtrágyáinak magyarországi képviseletét. A cseh vállalat tulajdonosa korábban gyakorló agrármérnök volt, aki a termelésben szerzett tapasztalatait a tápanyag utánpótlás területén kamatoztatja.

6,2 milliárd eurós rekordbevétel a holland növény- és virágexportőröknél

A holland növény- és virágexportőrök összesen 6,2 milliárd eurós rekordbevétellel zárták 2019-et, ami elsősorban a kelet-európai országokba irányuló exportnak, valamint az értékesítőhálózat folyamatos bővülésének köszönhető.

Nem kapott engedélyt a szőlővessző alapú növényvédő szer

Január közepén jelent meg egy uniós rendelet arról, hogy nem hagyták jóvá a szőlő szálvesszőiből származó tanninokat úgynevezett növényvédő hatású egyszerű anyagként (mint amilyen egyebek között a sör, a csalán, vagy a szódabikarbóna). Az indoklás szerint nem áll rendelkezésre megfelelő toxikológiai értékelés.

Ökológiai gazdálkodási konferencia

Március 18-án, Kecskeméten biogazdálkodási ágazat stratégiai konferenciát rendez az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet. A fókuszban az új közös agrárpolitika áll, azon belül is az ökológiai ágazat kilátásai, a fenntartható gazdálkodás kihívásai és az azokra adható gyakorlati válaszok.

Semmiképpen ne hagyjuk ki a meggy és a cseresznye lemosó permetezését

Eddig úgy tűnik, nem sokat ártott a téli időjárás a cseresznye és a meggy klasszikus betegségeinek, ezért különösen fontos lesz, hogy ne hagyjuk ki a tél végi lemosó permetezéseket. Ha már a hideg nem gyérítette őket, hát tegyük meg mi. A tavaszi metszések során pedig ne felejtsük majd el eltávolítani a monília miatt elhalt ágakat, ezzel is csökkentve a fertőzés veszélyét.

Syngenta innovációk a fenntartható gazdálkodásért

A Syngenta folyamatosan kutatja azokat a megoldásokat, amelyek révén nehéz körülmények közepette is sikeres lehet a gazdálkodás, hangzott el a vállalat hagyományos szezonnyitó rendezvénysorozatán, amelyet hét városban rendeztek az elmúlt hetekben.

A zöldség-gyümölcs ágazat támogatásáért fogtak össze

Együttműködési megállapodást kötött a Takarékbank és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az AGROmashEXPO-n. Mint azt a felek hangoztatták: szakmai képzésekkel, piaci előrejelzésekkel, információ- és tapasztalatcserével, tanácsadással segítik a zöldség-gyümölcságazat versenyképességének javítását.

Százszor nagyobb hozam

A Huvster nevű mexikói startup megmutatta, hogy zárt térben a szokásoshoz képest akár százszor nagyobb terméshozamot lehet elérni. Juan Succar és Jorge Lizardi, a Verde Compacto alapítói a városi vertikális mezőgazdaság új globális trendjének követői, Latin-Amerikában úttörők.

Savanyúságban is csak minőséget

A magyar ember szereti és rendszeresen fogyasztja a savanyúságot – mondja Renczésné Vajda Margit. Hinnünk kell neki, hiszen szakember, óriási tapasztalattal rendelkezik: közel négy évtizede dolgozik e területen. Ő volt az, aki „meghonosított” egy hazánkban addig szinte ismeretlen tevékenységet, a kimért savanyúság készítését és értékesítését.

Környezetbarát termékekkel aspirál az MP Motor Kft.

Az idén 38. AGROmashEXPO közel 350 kiállítója között megtalálhattuk a magyar tulajdonban lévő MP Motor Kft.-t is, amely 29 éve van jelen a piacon. Fő tevékenységük a Honda termékeinek forgalmazása, azonban saját márkás termékek is megtalálhatók a cég termékpalettáján, melyek a Honda termékcsaládjából hiányzó árucikkek közötti űrt hivatottak betölteni.