0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Életveszélyes a lébényi erdő

Gombás fertőzés miatt néhány éven belül teljesen eltűnhet a kőrisfa Magyarországról. A betegség következtében gyökerestől fordulnak ki a gyakran több mázsás fák, komoly károkat okozva a környezetükben. Lébény határában a hóvirág-tanösvényt veszélyezteti a kőrispusztulás, szeles időben életveszélyes is lehet a séta a beteg fák miatt, hívja föl rá a figyelmet a település önkormányzata.

A betegség ellen nincs gyógymód, de a védett tanösvényt és a még egészséges egyedeket megmentené, ha a szezonon kívüli időben kivágnák és elvinnék a fákat. „Lébényről a legtöbb embernek a középkori templom, a Szent Jakab-zarándokút és a hóvirágmező jut eszébe. Tavasszal több ezer ember látogat Lébénybe a hóvirágmező miatt, köztük óvodás, kisiskolás csoportok. A problémát folyamatosan jelzik a helyi lakosok az önkormányzatnak, de a városnak nincs jogosultsága az erdőgazdálkodáshoz” – számolt be róla Kovács Gábor, Lébény polgármestere.

A kőriseket pusztító gombás betegségre már 8-10 éve fölfigyeltek a lakosok, a fertőzés azóta folyamatosan terjed a területen. A vészről az utóbbi években több tanulmány is készült, amelyek szerint a kőris a szilfához hasonlóan akár teljesen kipusztulhat Magyarországon, sőt egész Európában.

Kovács Gábor szerint a jelenség nemcsak lébényi, hanem országos probléma, és nagyobb figyelmet érdemelne. „Lassan egy évtizede küzdünk, eredménytelenül. Ez az állapot tarthatatlan, ráadásul a probléma messze túlmutat Lébényen. Bízom benne, hogy a segélykiáltásunk hozzáértő szakemberekhez is eljut” – tette hozzá a kisváros polgármestere.

A lébényi erdőben, de országszerte és Európában is pusztuló kőrisekért is föltehetően az a gomba felelős, amelyről a Kertészet és Szőlészet 2009. évi 39. számában, A kőris új betegsége címmel írt Maráczi László. Hazánkban az őshonos kőrisek közül a magas és a keskenylevelű fajok veszélyeztetettek, a virágos kőrist nem érinti a betegség, írta akkor a szakember. Az ázsiai és az amerikai fajok között vannak „ellenállóbbak”, de azok is fertőződhetnek.

Maráczi László elmondta, hogy az akkor még Chalara fraxini (kőriselhalás) néven ismert gomba ma Hymenoscyphus fraxineus névre hallgat.

A kórokozó gomba a levelet fertőzi, majd a levélnyélen át bejut a hajtásba, esetenként az ágba is. Ott egy ideig tovább szaporodik, az ágat körülölelve a fölötte lévő rész elhal.

A fertőzött részen gyorsan más gombák telepszenek meg és a kőriselhalás gomba elpusztul, miközben a korona egyre nagyobb része is elhal. Ez úgy néz ki, hogy nem veszélyezteti a kőris törzsét, a fát pedig legyengíti. A legyengült kőrisfák gyökerén, a törzs talajhoz közeli részén viszont megtelepszik az Armillaria mellea gomba, amely bevégzi, amit a kőrispusztulás elkezdett: a fák gyökere, gyökérnyaka elhal, emiatt a fa kipusztul.

Faiskolákban eredményes a védekezés, de kiültetés után a fák fertőződnek, az erdőben pedig végképp nincs ellene szer. Az európai országokban ezt a gombát kutató szakemberek rendszeresen közreadják az eredményeiket. Számos cikk beszámol különféle, „kevésbé fertőzött fák” kísérletbe állításáról, toleráns fajtáról azonban még nincs hír.

A szilfavészhez hasonló kórokozóról van szó, ám míg az a szilfákat, ez a kőriseket pusztítja.

Városokban, falvakban, ahol a kőris lehullott levelét összegyűjtik és komposztálják vagy elégetik, nem alakulnak ki a nyár folyamán az ivaros szaporítóképletek és nem indul el a fertőzési lánc.

Emiatt nem találkozni vele a településeken. A védett lébényi erdőben folytatott erdészeti tevékenység során azonban óhatatlanul kár keletkezhet a védett hóvirág hagymáiban, ami viszont további bonyodalmakat indíthat, tette hozzá Maráczi László.

 

 

Forrás: Kertészet és Szőlészet