Back to top

Életveszélyes a lébényi erdő

Gombás fertőzés miatt néhány éven belül teljesen eltűnhet a kőrisfa Magyarországról. A betegség következtében gyökerestől fordulnak ki a gyakran több mázsás fák, komoly károkat okozva a környezetükben. Lébény határában a hóvirág-tanösvényt veszélyezteti a kőrispusztulás, szeles időben életveszélyes is lehet a séta a beteg fák miatt, hívja föl rá a figyelmet a település önkormányzata.

Nagyobb figyelmet érdemelne a probléma, mondja Kovács Gábor
Nagyobb figyelmet érdemelne a probléma, mondja Kovács Gábor
A betegség ellen nincs gyógymód, de a védett tanösvényt és a még egészséges egyedeket megmentené, ha a szezonon kívüli időben kivágnák és elvinnék a fákat. „Lébényről a legtöbb embernek a középkori templom, a Szent Jakab-zarándokút és a hóvirágmező jut eszébe. Tavasszal több ezer ember látogat Lébénybe a hóvirágmező miatt, köztük óvodás, kisiskolás csoportok. A problémát folyamatosan jelzik a helyi lakosok az önkormányzatnak, de a városnak nincs jogosultsága az erdőgazdálkodáshoz” – számolt be róla Kovács Gábor, Lébény polgármestere.

A kőriseket pusztító gombás betegségre már 8-10 éve fölfigyeltek a lakosok, a fertőzés azóta folyamatosan terjed a területen. A vészről az utóbbi években több tanulmány is készült, amelyek szerint a kőris a szilfához hasonlóan akár teljesen kipusztulhat Magyarországon, sőt egész Európában.

Kovács Gábor szerint a jelenség nemcsak lébényi, hanem országos probléma, és nagyobb figyelmet érdemelne. „Lassan egy évtizede küzdünk, eredménytelenül. Ez az állapot tarthatatlan, ráadásul a probléma messze túlmutat Lébényen. Bízom benne, hogy a segélykiáltásunk hozzáértő szakemberekhez is eljut” – tette hozzá a kisváros polgármestere.

A betegség következtében gyökerestől fordulnak ki a fák
A betegség következtében gyökerestől fordulnak ki a fák
Fotó: Molnár Zsolt
A lébényi erdőben, de országszerte és Európában is pusztuló kőrisekért is föltehetően az a gomba felelős, amelyről a Kertészet és Szőlészet 2009. évi 39. számában, A kőris új betegsége címmel írt Maráczi László. Hazánkban az őshonos kőrisek közül a magas és a keskenylevelű fajok veszélyeztetettek, a virágos kőrist nem érinti a betegség, írta akkor a szakember. Az ázsiai és az amerikai fajok között vannak „ellenállóbbak”, de azok is fertőződhetnek.

Maráczi László elmondta, hogy az akkor még Chalara fraxini (kőriselhalás) néven ismert gomba ma Hymenoscyphus fraxineus névre hallgat.

A kórokozó gomba a levelet fertőzi, majd a levélnyélen át bejut a hajtásba, esetenként az ágba is. Ott egy ideig tovább szaporodik, az ágat körülölelve a fölötte lévő rész elhal.

A fertőzött részen gyorsan más gombák telepszenek meg és a kőriselhalás gomba elpusztul, miközben a korona egyre nagyobb része is elhal. Ez úgy néz ki, hogy nem veszélyezteti a kőris törzsét, a fát pedig legyengíti. A legyengült kőrisfák gyökerén, a törzs talajhoz közeli részén viszont megtelepszik az Armillaria mellea gomba, amely bevégzi, amit a kőrispusztulás elkezdett: a fák gyökere, gyökérnyaka elhal, emiatt a fa kipusztul.

Faiskolákban eredményes a védekezés, de kiültetés után a fák fertőződnek, az erdőben pedig végképp nincs ellene szer. Az európai országokban ezt a gombát kutató szakemberek rendszeresen közreadják az eredményeiket. Számos cikk beszámol különféle, „kevésbé fertőzött fák” kísérletbe állításáról, toleráns fajtáról azonban még nincs hír.

A szilfavészhez hasonló kórokozóról van szó, ám míg az a szilfákat, ez a kőriseket pusztítja.

Városokban, falvakban, ahol a kőris lehullott levelét összegyűjtik és komposztálják vagy elégetik, nem alakulnak ki a nyár folyamán az ivaros szaporítóképletek és nem indul el a fertőzési lánc.

Emiatt nem találkozni vele a településeken. A védett lébényi erdőben folytatott erdészeti tevékenység során azonban óhatatlanul kár keletkezhet a védett hóvirág hagymáiban, ami viszont további bonyodalmakat indíthat, tette hozzá Maráczi László.

 

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/33 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Folytatódott a Zöld Szív program

Ahogyan eddig már több alkalommal, a közelmúltban is jó ügy mellé álltak az ÉSZAKERDŐ Zrt. munkatársai, ezúttal kifutót építettek a Miskolci Állatkertben.

Biotermesztésben bizonyított a rovarháló

A mezőgazdasági fóliákat és hálókat gyártó olasz Arrigoni a biotermesztőknek is kínál megoldást rovarok elleni védekezésre. A legutóbbi eredményeket földibolhák elleni védekezésben érték el ökológiai művelésű rukkola (Diplotaxis tenuifolia) vetésben.

ASP: keresni kell az elhullott vaddisznókat, jutalom jár érte

Egyre komolyabb intézkedéseket hoznak a lengyelek az ASP terjedésének megakadályozására. Azt tervezik, hogy jutalmat adnak az elhullott vaddisznók bejelentőinek. Jelenleg a sertéspestis terjedési sebessége havonta 2 kilométer.

Ránkparancsolna az élelmiszer, hogy sportoljunk?

Világos és könnyen érthető életmód-tanácsokat adna egy brit kutatócsoport az élelmiszerek csomagolásán az elhízás elleni harc jegyében. Ha javaslatukat elfogadják, a csomagoláson le lenne írva, hogy mennyit kell sportolnunk, hogy a termék kalóriatartalmát elégessük.

Hat természetes gyógyszer meghűlés és influenza ellen

Abban az időszakban vagyunk, amikor a meghűlés vagy az influenza könnyebben ledönthet bennünket a lábunkról. Van néhány, a konyhában is megtalálható természetes orvosság, ami hozzájárulhat a gyorsabb gyógyuláshoz, sőt segíthet a megelőzésben is.

A Miskolci Törvényszék is segíti az erdősítést

A Miskolci Törvényszék is csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal által indított Zöld Bíróság elnevezésű programhoz.

Megtalálták az amerikai költésrothadás ellen immunizáló foszfolipidet

A kifejlett méhek bélrendszerében mutatták ki azt a foszfolipidet, mely az álcákat is immunizálja az amerikai költésrothadás ellen. A Lysophosphatidylcholint, röviden LPC-t egy osztrák egyetemi kutatócsapatnak sikerült sikeresen izolálnia. A méhészeti alkalmazása, vagyis a méhcsalád álcáihoz történő bejuttatása is megoldottnak látszik.

Tavasszal is folytatódik a zöldítési program

A vártnál nagyobb sikerrel zárult az ÉSZAKERDŐ Zrt. Erdészeti Erdei Iskoláinak éves programjában szereplő iskolazöldítési akció. Kilenc oktatási intézményből csaknem 1700 gyermek volt részese az eseményeknek. A kezdeményezés eredményeképpen az iskolák udvarán vagy azok közvetlen környezetében juhar-, kőris-, tölgy-, hárs- és vadkörtecsemetéket ültettek.

Méhészet - Öröklődő stresszhatás

A mézelő méhről ismeretünk egyre szélesebb. Talán induljunk a római kortól, ahol ökröt öltek le és azt tették zárt helyre, majd amikor onnan kiengedték a kifejlődött legyeket, hitték, abból nyernek rajokat, azaz így rajzanak a méhek. Ez a tudásszint mára már számunkra nevetséges, megmosolyogtató, de ne menjünk ilyen messzire, mai nap is akad bizonyára olyan „tudás”, melyet egykor nevetségesnek tartanak utódaink.

Új meztelencsigák érkeztek, még nem tudni, hogy ezek is lerágják-e majd a fél kertet

2019-ben a kertészeti kultúrákban, de helyenként a szántóföldön is nehezen leküzdhető károkat okoztak a csupasz- vagy más néven a meztelencsigák. Ráadásul az év második felében újabb két csupaszcsigafaj jelent meg Magyarországon – most még nem tudni, hogy mennyire találják meg nálunk az életfeltételeiket, de jobb felkészülni.