Back to top

Életveszélyes a lébényi erdő

Gombás fertőzés miatt néhány éven belül teljesen eltűnhet a kőrisfa Magyarországról. A betegség következtében gyökerestől fordulnak ki a gyakran több mázsás fák, komoly károkat okozva a környezetükben. Lébény határában a hóvirág-tanösvényt veszélyezteti a kőrispusztulás, szeles időben életveszélyes is lehet a séta a beteg fák miatt, hívja föl rá a figyelmet a település önkormányzata.

Nagyobb figyelmet érdemelne a probléma, mondja Kovács Gábor
Nagyobb figyelmet érdemelne a probléma, mondja Kovács Gábor
A betegség ellen nincs gyógymód, de a védett tanösvényt és a még egészséges egyedeket megmentené, ha a szezonon kívüli időben kivágnák és elvinnék a fákat. „Lébényről a legtöbb embernek a középkori templom, a Szent Jakab-zarándokút és a hóvirágmező jut eszébe. Tavasszal több ezer ember látogat Lébénybe a hóvirágmező miatt, köztük óvodás, kisiskolás csoportok. A problémát folyamatosan jelzik a helyi lakosok az önkormányzatnak, de a városnak nincs jogosultsága az erdőgazdálkodáshoz” – számolt be róla Kovács Gábor, Lébény polgármestere.

A kőriseket pusztító gombás betegségre már 8-10 éve fölfigyeltek a lakosok, a fertőzés azóta folyamatosan terjed a területen. A vészről az utóbbi években több tanulmány is készült, amelyek szerint a kőris a szilfához hasonlóan akár teljesen kipusztulhat Magyarországon, sőt egész Európában.

Kovács Gábor szerint a jelenség nemcsak lébényi, hanem országos probléma, és nagyobb figyelmet érdemelne. „Lassan egy évtizede küzdünk, eredménytelenül. Ez az állapot tarthatatlan, ráadásul a probléma messze túlmutat Lébényen. Bízom benne, hogy a segélykiáltásunk hozzáértő szakemberekhez is eljut” – tette hozzá a kisváros polgármestere.

A betegség következtében gyökerestől fordulnak ki a fák
A betegség következtében gyökerestől fordulnak ki a fák
Fotó: Molnár Zsolt
A lébényi erdőben, de országszerte és Európában is pusztuló kőrisekért is föltehetően az a gomba felelős, amelyről a Kertészet és Szőlészet 2009. évi 39. számában, A kőris új betegsége címmel írt Maráczi László. Hazánkban az őshonos kőrisek közül a magas és a keskenylevelű fajok veszélyeztetettek, a virágos kőrist nem érinti a betegség, írta akkor a szakember. Az ázsiai és az amerikai fajok között vannak „ellenállóbbak”, de azok is fertőződhetnek.

Maráczi László elmondta, hogy az akkor még Chalara fraxini (kőriselhalás) néven ismert gomba ma Hymenoscyphus fraxineus névre hallgat.

A kórokozó gomba a levelet fertőzi, majd a levélnyélen át bejut a hajtásba, esetenként az ágba is. Ott egy ideig tovább szaporodik, az ágat körülölelve a fölötte lévő rész elhal.

A fertőzött részen gyorsan más gombák telepszenek meg és a kőriselhalás gomba elpusztul, miközben a korona egyre nagyobb része is elhal. Ez úgy néz ki, hogy nem veszélyezteti a kőris törzsét, a fát pedig legyengíti. A legyengült kőrisfák gyökerén, a törzs talajhoz közeli részén viszont megtelepszik az Armillaria mellea gomba, amely bevégzi, amit a kőrispusztulás elkezdett: a fák gyökere, gyökérnyaka elhal, emiatt a fa kipusztul.

Faiskolákban eredményes a védekezés, de kiültetés után a fák fertőződnek, az erdőben pedig végképp nincs ellene szer. Az európai országokban ezt a gombát kutató szakemberek rendszeresen közreadják az eredményeiket. Számos cikk beszámol különféle, „kevésbé fertőzött fák” kísérletbe állításáról, toleráns fajtáról azonban még nincs hír.

A szilfavészhez hasonló kórokozóról van szó, ám míg az a szilfákat, ez a kőriseket pusztítja.

Városokban, falvakban, ahol a kőris lehullott levelét összegyűjtik és komposztálják vagy elégetik, nem alakulnak ki a nyár folyamán az ivaros szaporítóképletek és nem indul el a fertőzési lánc.

Emiatt nem találkozni vele a településeken. A védett lébényi erdőben folytatott erdészeti tevékenység során azonban óhatatlanul kár keletkezhet a védett hóvirág hagymáiban, ami viszont további bonyodalmakat indíthat, tette hozzá Maráczi László.

 

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/33 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Változások a növényvédőszer-engedélyezésben

Az Európai Unióban továbbra is folytatódik a növényvédőszer-hatóanyagok felülvizsgálata, és változnak az előírások, eljárások. Két év alatt összesen 31 növényvédő hatóanyag esett ki a palettáról, jócskán megnehezítve a termesztők, növényorvosok életét. Ugyanezen idő alatt 9 új kapott engedélyt, de többségük nem szintetikus molekula, ami összhangban van az unió környezetvédelmi törekvéseivel.

Országszerte zártan kell tartani a baromfit

Az országos főállatorvos elrendelte a baromfik zárva tartását Magyarország teljes területén annak érdekében, hogy tovább csökkenjen a vadon élő madarakkal az érintkezés lehetősége, és ezáltal a baromfiállományok madárinfluenza vírussal történő fertőződésének kockázata - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján szerdán.

A multifunkcionális erdők lehetnek a kulcs az EU éghajlati és biodiverzitási célkitűzéseinek eléréséhez

Négy, az EU erdésztársadalmát képviselő szervezet „Lássuk a fáktól az erdőt - az EU erdőinek multifunkcionális szerepe” címmel január 21-én szakmai napot szervezett az Európai Parlamentben. Az esemény a multifunkcionális erdőknek az EU éghajlati és biodiverzitási célkitűzéseihez való jelentős hozzájárulásával foglalkozott.

Európában is betiltott peszticidek

Miután az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság igazolta, hogy a klórpirifosz és a metil-klórpirifosz káros, elsősorban genotoxikus és a fejlődésre neurotoxikus hatásuk van, a Tanács végül megtiltotta a két peszticid európai forgalmazási engedélyének kiadását.

Összefogtak a hazai hagymatermesztők, hogy folyamatosan legyen magyar hagyma a piacon

A rendszerváltozás óta jelentősen visszaesett a magyar hagymatermesztés, a termelők – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai segítségével – közösen dolgoznak azon, hogy a mostani 50-60 százalék helyett nagyobb részben tudják ellátni hazai hagymával a fogyasztókat. Az éves hagymafogyasztás hazánkban 10-12 kg/fő; a magyar hagyma gyorsan elfogy, több hónapig csak import van a piacon.

Az ausztrálok „balkáni gerléje”

A balkáni gerle hazánkban ma az egyik leggyakoribb galambféle – úgy a városokban, mint a vidéki portákon gyakorta megtelepszik, s akár még az enyhébb teleken is nevel fiókákat.

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.