Back to top

Életveszélyes a lébényi erdő

Gombás fertőzés miatt néhány éven belül teljesen eltűnhet a kőrisfa Magyarországról. A betegség következtében gyökerestől fordulnak ki a gyakran több mázsás fák, komoly károkat okozva a környezetükben. Lébény határában a hóvirág-tanösvényt veszélyezteti a kőrispusztulás, szeles időben életveszélyes is lehet a séta a beteg fák miatt, hívja föl rá a figyelmet a település önkormányzata.

Nagyobb figyelmet érdemelne a probléma, mondja Kovács Gábor
Nagyobb figyelmet érdemelne a probléma, mondja Kovács Gábor
A betegség ellen nincs gyógymód, de a védett tanösvényt és a még egészséges egyedeket megmentené, ha a szezonon kívüli időben kivágnák és elvinnék a fákat. „Lébényről a legtöbb embernek a középkori templom, a Szent Jakab-zarándokút és a hóvirágmező jut eszébe. Tavasszal több ezer ember látogat Lébénybe a hóvirágmező miatt, köztük óvodás, kisiskolás csoportok. A problémát folyamatosan jelzik a helyi lakosok az önkormányzatnak, de a városnak nincs jogosultsága az erdőgazdálkodáshoz” – számolt be róla Kovács Gábor, Lébény polgármestere.

A kőriseket pusztító gombás betegségre már 8-10 éve fölfigyeltek a lakosok, a fertőzés azóta folyamatosan terjed a területen. A vészről az utóbbi években több tanulmány is készült, amelyek szerint a kőris a szilfához hasonlóan akár teljesen kipusztulhat Magyarországon, sőt egész Európában.

Kovács Gábor szerint a jelenség nemcsak lébényi, hanem országos probléma, és nagyobb figyelmet érdemelne. „Lassan egy évtizede küzdünk, eredménytelenül. Ez az állapot tarthatatlan, ráadásul a probléma messze túlmutat Lébényen. Bízom benne, hogy a segélykiáltásunk hozzáértő szakemberekhez is eljut” – tette hozzá a kisváros polgármestere.

A betegség következtében gyökerestől fordulnak ki a fák
A betegség következtében gyökerestől fordulnak ki a fák
Fotó: Molnár Zsolt
A lébényi erdőben, de országszerte és Európában is pusztuló kőrisekért is föltehetően az a gomba felelős, amelyről a Kertészet és Szőlészet 2009. évi 39. számában, A kőris új betegsége címmel írt Maráczi László. Hazánkban az őshonos kőrisek közül a magas és a keskenylevelű fajok veszélyeztetettek, a virágos kőrist nem érinti a betegség, írta akkor a szakember. Az ázsiai és az amerikai fajok között vannak „ellenállóbbak”, de azok is fertőződhetnek.

Maráczi László elmondta, hogy az akkor még Chalara fraxini (kőriselhalás) néven ismert gomba ma Hymenoscyphus fraxineus névre hallgat.

A kórokozó gomba a levelet fertőzi, majd a levélnyélen át bejut a hajtásba, esetenként az ágba is. Ott egy ideig tovább szaporodik, az ágat körülölelve a fölötte lévő rész elhal.

A fertőzött részen gyorsan más gombák telepszenek meg és a kőriselhalás gomba elpusztul, miközben a korona egyre nagyobb része is elhal. Ez úgy néz ki, hogy nem veszélyezteti a kőris törzsét, a fát pedig legyengíti. A legyengült kőrisfák gyökerén, a törzs talajhoz közeli részén viszont megtelepszik az Armillaria mellea gomba, amely bevégzi, amit a kőrispusztulás elkezdett: a fák gyökere, gyökérnyaka elhal, emiatt a fa kipusztul.

Faiskolákban eredményes a védekezés, de kiültetés után a fák fertőződnek, az erdőben pedig végképp nincs ellene szer. Az európai országokban ezt a gombát kutató szakemberek rendszeresen közreadják az eredményeiket. Számos cikk beszámol különféle, „kevésbé fertőzött fák” kísérletbe állításáról, toleráns fajtáról azonban még nincs hír.

A szilfavészhez hasonló kórokozóról van szó, ám míg az a szilfákat, ez a kőriseket pusztítja.

Városokban, falvakban, ahol a kőris lehullott levelét összegyűjtik és komposztálják vagy elégetik, nem alakulnak ki a nyár folyamán az ivaros szaporítóképletek és nem indul el a fertőzési lánc.

Emiatt nem találkozni vele a településeken. A védett lébényi erdőben folytatott erdészeti tevékenység során azonban óhatatlanul kár keletkezhet a védett hóvirág hagymáiban, ami viszont további bonyodalmakat indíthat, tette hozzá Maráczi László.

 

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/33 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szilvásváradi vadászat: korlátozzák az erdőlátogatást

Az EGERERDŐ Zrt. Szilvásváradi Erdészete 2019.12.04-én és 12.07-én csoportos diagnosztikai vadászatot tart, emiatt korlátozza az erdőlátogatást.

A klímaváltozás hatása a szén- és a kék cinegék költésére

A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Viselkedésökológiai Csoportja együttműködése lehetőséget teremtett arra, hogy az ELTE kutatói nyomon követhessék az utóbbi évtizedek klímaváltozásának hatását a Szentendrei Erdészet területén költő cinegék viselkedésére. A közelmúltban 32 év vizsgálati eredményeit ismertették.

Sok pocok, kevés hörcsög várható jövőre

Ha alaposan áttekintjük, miként alakult a károsítóhelyzet 2019-ben, nagyjából előre lehet jelezni, hogy ez milyen várható következményeket von maga után a következő növényvédelmi szezonban. Mezei pocokból sok volt az idén, a jövő évi kilátások pedig nagyrészt azon múlnak, hogy csapadékos lesz-e a tél, a hörcsög ugyanakkor régóta nem okozott már komoly problémát, és várhatóan jövőre sem fog.

Lenyűgöző látvány: a fülesbaglyok legnagyobb városi telelőhelye itt van a szomszédban

Nagykikinda központjában áll egy fa, amin télen akár 145 bagoly is pihen. Ebben az időszakban több száz fülesbagoly érkezik a városba, hogy ott töltse a telet. Sok turistát, kutatót és a BBC stábját is odavonzotta a nem hétköznapi látvány.

Diákhumor, diáktréfa: hattyútollazás és tóbiásozás

A diákságra általánosan jellemző a jókedv, a humorosság, a szellemesség, amelyek a diáktréfák, diákcsínyek alapját és lényegét is megjelenítik egyben. Így volt ez Selmecbányán és Sopronban is. A város elzártsága, a hallgatók kivételezett társadalmi helyzete gyakran szolgált táptalajul a humornak, ami néha polgárpukkasztónak is bizonyult, de a helyiek mindig éltek a megbocsájtás lehetőségével.

Reménysugár banánfronton

Elég komoly pánik tört ki a közelmúltban a banánból élő régiókban annak hallatán, hogy Latin-Amerikát is elérte a banán hírhedt betegsége. Eddig teljesen eszköztelenek voltak ellene a termesztők, óriási hír tehát, hogy bejelentettek egy ellenállónak mutatkozó fajtát a Dél-Afrikai Köztársaságban.

Washington állam szőlőtermesztőinek szembe kell nézni a filoxérával

A washingtoni Walla Walla völgy szőlőtermesztői az idén ősszel vették észre, hogy a növények gyökerén hemzsegnek a gyökértetvek. Az állami egyetem szaktanácsadója szerint csak most akadtak rá a kártevőre, de valószínűleg már évek óta károsít. Michelle Moyer arra biztatja a szőlőtermesztőket, hogy keressék a karantén kártevőt, mert csak az ellen lehet védekezni, amit ismerünk.

A Balatonnál is egyre jobban elszaporodnak a vaddisznók

A vaddisznók már a Balaton területén is megjelentek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park badacsonyi kerületének vezetője elárulta: a gondozatlanul hagyott termőföldeket idővel a természet visszahódítja, ami tökéletes élőhelyet jelent a vadaknak, hiszen élelmet és búvóhelyet is biztosít számukra.

Nemcsak az erdőirtás az oka

Az erdőirtáshoz köthető széndioxid-kibocsátás jóval alacsonyabb az eddig véltnél, vagyis a gyakorlat sokkal kisebb mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz – derült ki egy új tanulmányból.

A bükki „Őserdő” jövőjéért gyűltek össze

A klímaváltozás kapcsán igen sokszor kerül szóba a trópusi őserdő, mint a Föld tüdeje. Mivel Európából az emberi tevékenység révén eltűntek az őserdők, a természetes folyamatok csak korlátozottan működnek, nagyon fontos, hogy legyenek ismereteink az érintetlen erdők működéséről. Az EGERERDŐ Zrt. területén lévő „Őserdő Erdőrezervátum” megóvása érdekében gyűltek össze szakemberek és kutatók.