Back to top

Felvételi 2019: nőtt az érdeklődés az agrárszakok iránt

Az idei általános felsőoktatási felvételi eljárások eredményei alapján Magyarország legtöbb agrár-felsőoktatási intézményében nőtt az érdeklődés a mezőgazdasági képzések iránt. A Magyar Mezőgazdaság körképéből kiderül, hogy hol mely szakok voltak a legnépszerűbbek, valamint hogy hány ponttal lehetett bekerülni.

A 2019. évi felvételi eljárás keretében augusztus 7. éjfélig még lehetett pótfelvételire jelentkezni az egyes szakokra, de ez már nem változtat érdemben a tanulmányaikat szeptemberben megkezdők számán.

Szent István Egyetem

A Szent István Egyetem több karán is folyik agrárképzés. Az intézmény tájékoztatása szerint a gödöllői Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar képzéseire 1800 (ebből 501-en első helyen), a szarvasi Agrár- és Gazdaságtudományi Karra pedig 692 diák jelentkezett (közülük 170-en jelölték meg első helyen a kart). A budai kampuszon az Élelmiszertudományi Kar képzéseire 1329-en, a Kertészettudományi Karra 953-an, míg a Tájépítészeti és Településtervezési Karra 448-an jelentkeztek. Ezen kar képzéseit összesen 871 hallgató jelölte meg első helyen.

A legnépszerűbb agrárszakok az élelmiszermérnök alapszak (272), a tájrendező kertépítő mérnök (132), a kertészmérnök alapszak (104), illetve a mezőgazdasági mérnök alapszak voltak (79 felvett hallgató).

Az élelmiszermérnök alapszakon 326 pont volt a minimum, az átlagpontszám pedig 378 pont lett. A kertészmérnök alapszakon ugyanez 284, valamint 343 pont volt, míg a tájrendező kertépítő mérnökin a minimumpontszám 325, az átlagpontszám 372 pont volt.

Az egyetem Gépészmérnöki Karának mezőgazdasági és élelmiszeripari gépész­mérnöki képzésén összesen 35 hallgató kezd szeptemberben, közülük 34-en állami ösztöndíjas képzésben. Utóbbira, valamint a költségtérítéses képzésre egyaránt 285 pont volt a ponthatár, de az átlagpontszámok ennél magasabban alakultak.

Debreceni Egyetem

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara több, mint 8 százalékkal növelte a 2019–2020-as tanévre felvett hallgatók számát az előző év hasonló időszakához képest. Az általános felvételi eljárás keretében 1892 jelentkező választotta a kart, közülük 566-an jelölték meg az első helyen valamelyik képzést. A 2018-as őszi félévre 383 jelentkező nyert felvételt az általános felvételi eljárás során, idén 415-re emelkedett a számuk.

A felvettek számának növekedése elsősorban a nappali élelmiszermérnöki BSc-alapszakra (10 százalék), az ötéves, osztatlan, nappali agrármérnöki mesterképzésre (58 százalék) és az agrármérnöktanár mesterképzés levelező tagozatára (77 százalék) felvett létszám növekedésének köszönhető

– közölte az intézmény a Magyar Mezőgazdaság érdeklődésére. Hozzáfűzik: idén először indítanak lótenyésztő, lovassport-szervező agrármérnöki BSc-alapszakot, 21 jelentkező felvételével.

A Debreceni Egyetem a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar képzései mellett vidékfejlesztési agrármérnök szakot is indít a Gazdaságtudományi Karon. Csaknem 300-an jelentkeztek a vidékfejlesztési agrármérnök alapképzésre nappalin, akik közül 70 hallgatót vettek fel. Levelezőre 25 hallgatót vett fel a kar a 90 jelentkező közül. A szak mesterképzésére kilencen jelentkeztek, közülük kettőt vett fel az intézmény. A kisvárdai kihelyezett alapképzésre 37-en jelentkeztek, közülük nyolcan kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben a levelező tagozaton.

A felsőoktatási ponthatárokat július 24-én jelentették be. Képünk Debrecenben, a Pont Ott Party 2019 nevű eredményváró rendezvényen készült
A felsőoktatási ponthatárokat július 24-én jelentették be. Képünk Debrecenben, a Pont Ott Party 2019 nevű eredményváró rendezvényen készült
Fotó: MTI - Czeglédi Zsolt

Pannon Egyetem

A Pannon Egyetem Georgikon Karának szakjaira az általános felvételi eljárás során 657 diák jelentkezett, közülük 328-an első helyen jelölték be a kar valamely szakát, és 307 első évfolyamos hallgató kezdheti meg tanulmányait a karon. A felvettek 91 százaléka államilag támogatott formában kezdi meg tanulmányait. Valamennyi meghirdetett agráralapszakon (kertészmérnök, mezőgazdasági mérnök, szőlész-borász mérnök, természetvédelmi mérnök, vidékfejlesztési ag­­rármérnök) elindul a képzés az első évfolyamokon, nappali és levelező munkarendben egy­aránt, továbbá gazdasági képzési területen, a turizmus-vendéglátás szakon is. Az alapszakokon az előző évihez hasonló a felvettek száma.

Fotó: MTI
A mezőgazdasági mérnök szak volt a legnépszerűbb, ide 30 hallgató nyert felvételt.

A legmagasabb, 388 pontos átlagpontszám a szőlész-borász mérnöki szakra való bejutáshoz kellett.

A Székelyudvarhelyen szervezett vidékfejlesztési agrármérnök alapképzésre 24 hallgatót vettek fel. Az osztatlan agrármérnök szakon 9 hallgató kezdheti meg tanulmányait nappali tagozaton, itt 365,2 pont volt a felvételi átlagpontszám.

Mesterképzésen összesen húszan kezdik meg tanulmányaikat. A tavalyihoz hasonló számban vettek fel első évfolyamos nappali tagozatos hallgatókat, de a levelező képzési forma idén nem volt annyira népszerű, mint 2018-ban. A legnépszerűbb szaknak idén is a növényorvos bizonyult. A külföldi diákok körében is közkedvelt a szak, angol nyelven közel 20 diák kezdi meg tanulmányait ezen a képzésen.

A felsőoktatási szakképzések nappali tagozatán a tavalyihoz hasonló a létszám, a levelező tagozaton némi visszaesés tapasztalható 2018-hoz képest. A felsőoktatási szakképzések közül a ménesgazdaképzésre felvettek átlagos felvételi pontszáma 315,7 pont lett. Ez lett a legmagasabb, ami a diplomás képzések esetében is bőségesen elegendő lett volna a sikeres felvételihez.

Széchenyi István Egyetem

A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara arról tájékoztatta a Magyar Mezőgazdaságot, hogy 2019-ben az első helyen hozzájuk jelentkezők száma 4 százalékkal kevesebb volt, mint 2018-ban (230, illetve 240 jelentkező). A júliusi felvételi eljárásban 187 hallgatót vettek fel, 4,5 százalékkal többet, mint az előző évben. A felvett hallgatók 58,3 százaléka alapképzésen kezdi meg tanulmányait, 12,8 százalékuk felsőoktatási szakképzésen, és a felvett hallgatók 28,9 százaléka mesterszakos. Képzési szintenként nézve

mind a felsőfokú szakképzésben, mind az alap- és mesterszakon nőtt a nappali képzésre felvettek száma.

Csökkent ugyanakkor a levelező hallgatók száma. Az átlagos felvételi ponthatár magasabbak volt, mint 2018-ban.

Szegedi Tudományegyetem

2012 óta töretlenül nő a Szegedi Tudományegyetem hódmezővásárhelyi mező­gazdasági karára fel­vett magyar és külföldi hallgatók szá­ma. A kar idén 8,6 százalékkal növelte az általános felsőoktatási felvételi eljárásban felvett hallgatói számát, amivel meghaladta az összegyetemi 6 százalékos növekedést.

Az idei felvételi eljárásban 139 hallgatót vettek fel. A karon alapképzésben mezőgazdasági mérnöki (magyar és angol nyelven), vadgazdamérnöki és vidékfejlesztési agrármérnöki, a felsőoktatási szakképzésben mezőgazdasági és ménesgazda szakon kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat a hallgatók.

A szakok közül továbbra is a mezőgazdasági mérnöki alapképzési szak a legnépszerűbb, magyar nyelven.

Az egyetemi felvételhez alapképzésben 280, felsőoktatási szakképzésben 240 pontra volt szükség. A karon a ponthatárok változatos képet mutatnak, de minden szaknál a rendeleti minimumpontnál magasabban alakultak. A sikeresen felvételizők 95,7 százaléka államilag támogatott képzésben vesz részt. A felvett hallgatók 89,2 százaléka alapképzésben, 10,8 százaléka felsőoktatási szakképzésben kezdheti meg tanulmányait a mezőgazdasági karon.

Az általános felvételi eljárásban felvett hallgatók száma tovább bővülhet a karra felvételiző külföldi hallgatókkal, az ő felvételi eljárásuk még nem zárult le. Előzetes becslések szerint 30–40 külföldi hallgató kezdheti meg tanulmányait mezőgazdasági mérnöki alapképzési szakon angol nyelven.

A mezőgazdasági karon a drónos monitoringot fókuszba állító képzést, a precíziós agrárgazdálkodási szakmérnöki szakot is elindítják szeptemberben,

közölte az egyetem.

Eszterházy Károly Egyetem

Az Eszterházy Károly Egyetem Agrártudományi és Vidékfejlesztési Karának képzéseire összesen 593 jelentkezést nyújtottak be, ebből 152 esetben jelölték meg az első helyen az intézményt, és 112 jelentkező kezdi meg tanulmányait szeptemberben. A nappalis alapképzések közül a mezőgazdasági mérnöki szakra 284, a szőlész-borász mérnöki képzésre pedig 286 pont volt a ponthatár.

Neumann János Egyetem

A Neumann János Egyetem kecskeméti Kertészeti és Vidékfejlesztési Karán összesen 423-an jelentkeztek agrárképzési területre, közülük 123 diák jelölte meg első helyen az intézményt. A bekerülési ponthatár szakonként eltérő volt, de minimum 282-287 pont. A jelentkezők összlétszáma nem változott az előző évhez képest, a felvettek aránya enyhén emelkedett, közölte az intézmény.

Nyíregyházi egyetem

A Nyíregyházi Egyetem Műszaki és Agrártudományi Intézete két alapképzési (BSc) és egy felsőoktatási (Foszk) agrárszakot gondoz. Mezőgazdasági mérnököket közel 30 éve, mezőgazdasági gépészmérnököket pedig már több mint fél évszázada képeznek. Nyíregyházán a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki szak nappali tagozatára 14, a levelező tagozatára pedig 8 hallgatót vettek fel. A mezőgazdasági mérnöki szak nappali tagozatán 24 fő, levelező tagozatán 16 fő, míg a mezőgazdasági felsőoktatási szakképzési szak nappali tagozatán 11, levelező tagozatán pedig 17 diák kezdheti meg tanulmányait szeptemberben.

Kaposvári Egyetem

A Kaposvári Egyetem Agrár-és Környezettudományi Kara az idei felvételi eljárásban összesen két felsőoktatási szakképzési, négy alapszakot, két hagyományos és egy osztatlan mesterszakot hirdetett meg a felvételizők számára, agrár- és műszaki képzési területen.

Az általános felvételi eljárásban első helyen ide jelentkezők száma nem változott tavalyhoz képest, és a felvett hallgatók száma is az akkorihoz hasonlóan alakult. A jelentkezők több mint 90 százaléka állami ösztöndíjas finanszírozású képzésre nyert felvételt. A levelező hallgatók aránya a tavalyival megegyezik, körülbelül az egyharmada az összesen felvett hallgató számának.

A jelentkezők körében töretlen népszerűségnek örvend a lótenyésztő, lovassport-szervező agrármérnöki alapszak, ide évek óta több mint háromszoros a túljelentkezés.

Erre a szakra azokat a jelentkezőket tudták felvenni az idén, akik legalább 321 pontot értek el. Az osztatlan agrármérnöki képzésre 300 pont volt bekerülési ponthatár, a szakra felvettek átlaga 356 pont volt. A többi szakon a ponthatárok alig változtak a tavalyihoz képest.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/33 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiemelten támogatja a szaktárca a hazai agrárszakképzést

Az agrárszakképző iskolák magas színvonalú működése a mezőgazdaság és élelmiszeripar jövőjének alappillérét jelenti, a szaktárca ezért 24 erőgépet biztosít az általa fenntartott szakintézményeknek - jelentette be Nagy István agrárminiszter az agrárszakképző iskolák országos tanévnyitóján, a Dunántúli Agrárszakképző Központ Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakiskola és Kollégiumban.

Színes az oktatási paletta

Bár a gyógynövények gyűjtése és termesztése csökken, a belőlük készült termékek iránti érdeklődés növekszik. A gyógynövényekkel kapcsolatos ismeretek bővítésére pedig sokféle oktatást szerveznek, a néhányórás csoportos foglalkozásoktól kezdve az iskolarendszerű képzésekig, és egyetemi végzettség, sőt doktori fokozat is szerezhető ezen a szakterületen.

Juhágazat: innováció a Debreceni Egyetemen

Az állatok szaporításának biotechnológiája az 1980-as években élte először aranykorát. A világban azóta is töretlen a fejlődés. Ezzel szemben nálunk, főként a kiskérődzőknél, 1990 után megtört a lendület, de hitelesebb, ha azt mondjuk, eljelentéktelenedett a módszer. Pedig az előnye és a haszna elvitathatatlan, ugyanakkor a juhágazatban jelenleg csak 20–25 helyen foglalkoznak inszeminálással.

Bővült a magyar agrároktatás Erdélyben

Az erdélyi magyar agrároktatás iránti érdeklődés is megnőtt, mi több, a 2020-2021-es tanévben új szak indul.

Történelmi pillanat: útjára indul a régió legnagyobb agráregyeteme

A hazai agrárfelsőoktatás mérföldkőhöz érkezett, hiszen négy agrár-felsőoktatási intézmény integrációjával létrejön az új Szent István Egyetem.

II. Extrém Talajtani Tábor Nádudvaron

A KITE Zrt. közreműködésével Extrém Talajtani Tábort szervezett Nádudvaron július 21. és 25. között a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz-Geoinformatika Intézete és a Magyar Földrajzi Társaság. A program célja a talajtan társadalmi megbecsültségének emelése és a meglévő csúcstechnológia bölcs alkalmazása.

A műanyagok új élete

Az előttünk álló évek egyik legnagyobb kihívása vitathatatlanul a fenntartható termesztés és kereskedelem megvalósítása lesz a kertészetben is. Miközben a környezetvédelmi szervezetek nyomást gyakorolnak a termesztőkre és a kereskedőkre a műanyaghulladék csökkentése érdekében, az ökotudatos fogyasztók egyre szélesebb rétege is a korábbi gyakorlat változtatására sarkallja a kertészeket.

Agrárszakmákba kóstolhat bele több száz diák a nyáron

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élményszerűen ismertet meg több száz diákkal agrárszakmákat a nyáron. Az országos „Szakmakóstoló Hetek” keretében általános iskolai tanulók egy-egy hétig gazdálkodók mellett, szakképző iskolák segítségével nyerhetnek betekintést tucatnyi szakmába.

Nemzetközileg is elismert magyar halgenetikai eredmény

A New York Times mellett számos nemzetközi sajtóorgánum is felfigyelt a Nemzeti Agrárkutatási- és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézetének új halgenetikai eredményeire. A magyar kutatócsoport a tokféléket vizsgálva létrehozta az őshonos vágótok és az amerikai lapátorrú tok életképes hibridjét, amely evolúciós és génmegőrzési szempontból egyaránt nemzetközi jelentőségű felfedezés.

Horribile Dictu!

A jól működő iskolákban a 19. század elejétől Európa-szerte megjelentek a diáklapok, kezdetben kézírásos, később sokszorosított (pl. kőnyomatos), végül nyomtatott formában. Ugyan a diáklapok szerzői és terjesztésük a helyi adottságokon múlott, a sokszor humoros publikációk betekintést engedtek az intézmény tevékenységébe, a diákéletbe.