Back to top

Folytatódik a szúnyoggyérítés

Az elmúlt hetekben átlagos mértékű volt a szúnyogártalom, ezért kevesebb helyen kellett beavatkozniuk a szakembereknek.

A következő napokban a kiemelt turisztikai régiókban, a Balatonnál, a Tisza-tónál és a Velencei-tó menti településeken, továbbá Bács-Kiskun, Csongrád és Zala megyében, Szolnok térségében, Budapesten és a Csepel-sziget településein fognak fellépni a vérszívók ellen. Részleges földi gyérítés lesz a Dráva mentén, a Dunakanyarban, Debrecenben, Dunaújváros és Komárom térségében, a Szigetközben és a szekszárdi régióban.

A hőségriasztás ideje alatt szünetel a légi permetezés, mivel a csípőszúnyogok ilyen melegben csak később mutatnak aktivitást, emiatt a légi gyérítés hatékonysága jelentősen csökkenne.

Az elmaradt kezeléseket a pótnapokon végzik el. A földi kezelések a terv szerint zajlanak, hiszen ezek egész éjszaka végezhetők.

Az elmúlt héten Baranya, Békés, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megyében, valamint a csornai régióban csökkentették a vérszívók számát. A Duna mentén a Szigetközben, a Csepel-szigeten és Mohács környékén pedig biológiai módszerrel léptek fel a lárvák ellen, így akadályozva meg a szúnyogok kifejlődését.

Eddig összesen 1322 településen, 935 ezer hektáron volt szúnyoggyérítés.

A kifejlett szúnyogok elleni kémiai permetezéshez használt készítmény csak az érzékenyebb repülő rovarokra van hatással, nem kell attól tartani, hogy a rovarevő madarak táplálékául szolgáló ízeltlábúak elpusztulnak a kezelés hatására. Az irtószer az alkalmazott minimális mennyiségben emberekre, háziállatokra és növényekre nem jelent semmilyen kockázatot.

Forrás: 
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” - A méhek színlátása

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” Talán ismert Albert Einstein eme állítólagos mondása, azonban e kinyilatkoztatás igazságtartalmával nehéz lenne vitába szállni, mivel tény, hogy a mezőgazdasági kultúrák legalább 90%-a valamilyen szinten függ a beporzó rovarok tevékenységétől –, legyen szó magányosan élő poszméhekről, vagy ipari mérvű megporzásról.

Hazai méhlegelők - Tavaszi-nyár eleji fás hordásnövényünk

A fehér akác (Robinia pseudoacacia) minden kétséget kizáróan a legfontosabb méhlegelőnk, nemcsak a fásszárúak közül, hanem minden tekintetben. Egy csodafa, hiszen őshazáján kívül (Észak-Amerikából származik) mintegy 400 év alatt meghódítva Európát, mára már jobban érzi magát nálunk (nagyobb növedéket produkálva), mint eredeti elterjedési területén, termőhelyén.

Fekete lepellel takarták le standjaikat a zöldség- és gyümölcsárusok

A baden-würtenbergi Freiburgban (október elején), a gyümölcs- és zöldségárusok 5 percig fekete lepellel takarták le áruikat. Tüntetésükkel arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a jelenleg bajor mintára zajló „Fajok sokfélesége- Mentsétek meg a méheket” elnevezésű népi kezdeményezés kizárólag a (helyi) termelőkre hárítja a felelősséget és rendkívül hátrányos helyzetbe hozza őket.

18 ezer magyar méhész helyzete válságos

Uniós megoldást sürgetnek a méhészek, akik a közös piacon jóval a termelői ár alatt, megalázó összegekért tudják csak értékesíteni a mézet. A hazai mézexportőrök már leálltak a vásárlással. Ha ennek hatására a méhészek is beszüntetik a tevékenységüket, komoly, kontinens szintű ökológiai válság alakulhat ki.

Mennyire veszélyes a szúnyogirtás a méhekre?

Hogyan zajlik Magyarországon a szúnyogirtás? Milyen környezetkárosító hatását ismerjük a védekezésnek? Mi lesz a méhekkel? – kérdezték olvasóink szerkesztőségünktől, mi pedig továbbítottuk a kérdéseket az országos szúnyogirtást koordináló Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak. A választ az alábbiakban változatlan formában adjuk közre.

Válságjelek mutatkoznak a mézpiacon

Nincs kereslet a magyar mézre, a visszaeső európai kereslet és a magyarországinál olcsóbban termelő ukrán, román és bolgár konkurensek miatt áll a kivitel, és a tavalyinál gyengébb termés ellenére estek az árak, a méhészegyesület elnöke szerint az ágazatban a válság jelei mutatkoznak - írta a Világgazdaság kedden.

Öt kérdés a propoliszról

A braunschweigi Julius-Kühn Intézet biológusa, Nadine Kunz kutatásaiban a propoliszt vette górcső alá. Az alábbiakban a propolisszal kapcsolatban öt fontos kérdésre ad választ, melynek a méhészek éppúgy hasznát láthatják, mint a felhasználók.

Mesterséges intelligencia a kaptárakban

Elindult a világ első mesterséges intelligenciát használó kaptárhálózata az Egyesült Királyságban. A projekt célja a drasztikusan csökkenő méhpopuláció megmentése. Becslések szerint száz növényfaj biztosítja az ember által fogyasztott élelmiszerek 90 %-át az egész világon. Ezeknek a növényeknek a 71%-át a méhek porozzák be.

Zajlik a betakarítás, a szüret és a pálinkafőzés

A Vajdaságban augusztus végén kezdődött az őszi terménybetakarítás. Az időjárás szeptember 23-áig kedvezett a munkák végzésének, az ekkor érkezett eső azonban megállásra kényszerítette a földműveseket.