Back to top

Erdésztechnikusok soproni bölcsője

Sopron belvárosa igazi kis ékszerdoboz, ahol nagy tisztelet övezi a múltat, a lelkes diákok pedig már a jövőt képviselik. A Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti, Környezetvédelmi Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanulói a hagyományok tisztelete mellett a legkorszerűbb ismeretek elsajátítására esküsznek fel.

Az erdészeti szakképzés egyik legrégebbi intézménye 1885. október 27-én Temesvár-Vadászerdőn nyitotta meg kapuit, majd a trianoni országvesztést követően Tata, majd Esztergom állomások után 1950-ben helyezték át Sopronba.

A soproni munkát elindító tantestület színvonalas oktató-nevelő munkája emelte az iskolát az országosan elismert intézmények sorába, amelynek értékeit máig sikerült megőrizni. „Az erdésztechnikus képzés 1980-ban faipari technikus képzéssel egészült ki. Az pedig történelmi jelentőségű változást,

komoly szakmai fejlődést eredményezett az intézmény életében, hogy az oktatási miniszter engedélyével 1999. szeptember 1-jétől a Nyugat-magyarországi Egyetem gyakorlóiskolája lett.

Ennek köszönhetően indíthattuk el a környezetvédelmi technikus és a vadgazdálkodási technikus képzésünket. 2013 óta az erdésztechnikus és a vadgazdálkodási technikus szakmákat összevontan erdészeti és vadgazdálkodási technikusképzés keretében oktatjuk” – magyarázta Hoczek László igazgató.

Újabb mérföldkő 2015, amikor a szaktárca fenntartásába került az iskola, 2016 szeptemberében pedig az egykori Lippai János Kertészeti Szakközépiskola is beolvadt az intézménybe. Ezáltal a hagyományos erdész, faiparos, környezetvédő szakok mellett parképítőket, virágkötőket és virágkereskedőket, szőlész-borászokat, kertészeket és dísznövénykertészeket is képeznek. A szakmai képzés mellett kiemelt feladatnak tekintik a továbbtanulásra történő felkészítést, elsősorban szakmai irányban, valamint a környezettudatos szemléletre nevelést. Az utóbbi elismeréseként 2012-től Örökös Ökoiskolai címet viselnek. Az intézmény országos beiskolázású, a legtöbb diák Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Veszprém és Komárom-Esztergom megyéből érkezik, de a távolabbi országrészekből, sőt Erdélyből és a Vajdaságból is jönnek a tanulók. Elődeik példáját követve arra törekednek, hogy ne csak szakmailag, hanem emberileg is felkészítsék tanulóikat az élet kihívásaira. Ebben a munkában pedig az iskola kollégiuma is jelentős szerepet vállal, ahol minden tanuló számára tudnak elhelyezést biztosítani.

A tanulás mellett a hagyományok ápolására, a közösségépítésre is nagy hangsúlyt fektetnek.

Kilencedik osztályosaik az első tanítási héten, a „Balekhéten” megismerkedhetnek egymással, az iskolával, Sopron és környékének látnivalóival. Röviddel ezután a Roth-féle szálalóerdőben, a tanintézmény névadójának szobránál tesznek fogadalmat, hogy tanulmányaikat, majd később a szakmai tevékenységüket is lelkiismeretesen végzik és támogatják társaik munkáját. „Iskolanapjainkon szervezett versenyekkel szintén a közösségépítés a legfőbb cél” – mutatott rá a szakember. Tanulmányi útjaikon a szakmai ismeretek bővítése mellett kulturális programokat is beiktatnak. Az erdészekre oly jellemző összetartás jelen van mindennapjaikban, segíti munkájukat.

Az iskola tanerdeje a Várhelyet övező 535 hektáros Tacsi-árok erdészkerületből alakult ki 1997-ben, hozzátartozik a 0,7 hektáros Fáber-réti csemetekert a 750 négyzetméteres áfonyással, valamint egy 0,5 hektáros tanpálya, és a szomszédos erdészeti gépmúzeum.

A gyakorlatokhoz azonban nem csak a tanerdőt veszik igénybe, tanműhellyel, tanfűrészüzemmel és kertészeti tangazdasággal is rendelkeznek. A tanműhely főként a faipari képzést szolgálja, ott ismerkednek a diákok a különböző kézi szerszámokkal, s tanulmányaik lezárásaként elkészítik vizsgaremekjeiket; ezen kívül az a géptan gyakorlatok helyszíne. A tanfűrészüzemben a tanerdőből érkező rönk anyag egy részét dolgozzák fel, ily módon a faiparos-tanulók a fűrészüzemi munkába is belekóstolhatnak, erdésztanulóik pedig a fahasználati nagygyakorlataik során a tőmelletti munkáktól kezdve végigjárhatják a kitermelt faanyag útját egészen a készáruig.

„Rothos” diák képviseli Magyarországot a Kazanyban megrendezésre kerülő WorldSkills verseny döntőjében.

A tangazdaság fóliasátraiban zöldséget termesztenek, az üvegházban dísznövényeket gondoznak, szabadföldön nevelnek csemetéket. A hozzátartozó 9 hektáros gyümölcsös fenntartásába – főként a metszési, oltási feladatokba – erdészeik is bekapcsolódnak. „A foglalkozások során bemutatott gépek kíméletes használatára tanítjuk tanulóinkat” – magyarázta Hoczek László, így nem csak a kihordó szerelvényük, darujuk, traktoruk marad jó állapotban, de a vaslóval történő munkavégzést is bemutathatják az újabb generációknak. Az Andreas Stihl Kft.-től és a Husqvarna Magyarország Kft.-től kapják a motorfűrészeket, fűkaszákat, ágvágókat és a cégek a versenyeket, az iskola versenyzőit is támogatják, s olykor gyakorlati helyszínt is biztosítanak.

Az erdőgazdaságok közül legfontosabb partnerük a TAEG Zrt. és a KAEG Zrt. Előbbivel együttműködve oldják meg végzőseik naposi szolgálatát, ennek keretében üzemi körülmények között, kerületvezető erdész mellett dolgoznak az utolsó éves diákok egy-egy hétig különböző vegetációs időszakokban.

Az erdész-, valamint a faipari és környezetvédelmi technikusnak tanulók is évről évre szép eredményeket érnek el a szakmai versenyeken. Az erdészképző iskolák között zajló erdészgépész versenyt évek óta az iskola diákjai nyerik, és így ők képviselhetik hazánkat az Ifjúsági Erdész Európa-bajnokságon, amelynek 2018-ban a soproni intézmény adott otthont. Diákjaik hasonló sikerrel szerepelnek az Ifjúsági Vadászvetélkedőn, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen és az Ágazati Szakmai Érettségi Versenyen. Faipari technikus tanulóik eredményesek a Magyar Asztalos, a SOE Bázisiskolai versenyen. Az intézmény rendezte a környezetvédelmi országos szakmai tanulmányi versenyt, tanulójuk dobogós helyen végzett, s részt vehetett az Agrár Szakma Sztár fesztiválon. Hallgatóik ott vannak az erdőgazdaságok közötti koronglövész versenyeken is.

Az iskola felkészült szaktanárai pedig zsűriként, pontozóbíróként segítik az Év erdésze, a Stihl, a Husqvarna szervezésében rendezett fakitermelő versenyeket.

Az intézmény műszaki környezetének megújítása folyamatos feladatot ad az iskolavezetésnek, hiszen a 21. század agrár-szakembereinek képzése korszerű tanulási és kollégiumi környezetet igényel. Az elmúlt években megkezdődött a mintegy 350 tanulónak szállást nyújtó kollégium energetikai korszerűsítése: kicserélik és felújítják a nyílászárókat, a vizesblokkokat, megújul a teljes fűtési rendszer és kiépítik a diákok által régóta áhított WIFI hálózatot. „További fejlesztést igényelne a két belső udvar fedése, amivel értékes közösségi tereket alakíthatnánk ki” – vázolta a terveket Hoczek László. Az iskola Szent György utcai épületének homlokzata megújult, a bejárat előtt az utca díszburkolatát erdészcsillag ékesíti. A magas színvonalú oktatást segítené a testnevelés jelenlegi áldatlan állapotának megoldására egy sportcsarnok, a kollégium területén lenne helye.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Erdész hivatás egy életen át

A nagyon idős erdészeknek a hallgatásuk és tekintetük is teli van bölcselettel. Sok mindent láttak és tapasztaltak, és meg kell becsülni, ha ezeket a tanulságokat megosztják velünk. Szerencsénkre sikerült szóra bírni a 91 éves Olaszy Istvánt, a kiváló erdész szakembert.

Ősi gyógymód: aszúval az egészségért járvány idején is?

A természetes gyógymódok tárházában a borban található gyógyító erőt nem szabad elfejtenünk, melynek jótékony hatásait őseink is hatékonyan használták. Nyomait már a kínai, indiai, perzsa, örmény és más népek hagyományaiban is fellelhetjük, de találkozhatunk velük az ókori görögöknél és a rómaiaknál is. Már a civilizáció kezdetén művelték a szőlőt és készítettek belőle kiváló gyógyhatású italt.

"Önképző" növényhatározó applikációk

A mobiltelefonok a telefonálás mellett már rengeteg más dolgot is tudnak. Fényképezőgépként, diktafonként, rádióként, útvonaltervezőként, zseblámpaként, zenelejátszóként, sőt akár vérnyomásmérőként is használhatjuk őket, és még számos más eszközt is helyettesítenek. Miért ne használhatnánk növényhatározásra is telefonunkat?

Óvjuk a meglévő erdőket, és tovább növeljük a fával borított területeket

A magyar erdőállomány és az erdőgazdálkodás kiemelt szerepet tölt be az ország klímavédelmi céljainak elérésében – hívta fel a figyelmet Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár március 21-én, az Erdők Világnapja alkalmából.

A szelíd Cserhát

A Börzsöny és Mátra között elterülő Cserhát az Északi-középhegység lankás, széles völgyekkel tagolt vidéke, melyhez csatlakozik a Karancs és a Medves kistája is. Ormai csupán néhány helyen haladják meg az 500 méteres tengerszint feletti magasságot, ám változatos földtani adottságai miatt természeti értékekben igen gazdag.

Üvegház az Északi-sarkon

Kanada északi részén az élelmiszer-ellátás bizonytalansága miatt számos nunavuti közösséggel együttműködve megvalósították a helyi élelmiszer-termelésre összpontosító, speciális üvegházon alapuló modellt. TJ Driediger, a projekt marketingigazgatója elmondta, hogy az örökös fagy miatt teljesen kizárt a talajban való termesztés az Északi-sarkvidék legtöbb részén.

A koronavírus és az erdőgazdálkodás

A koronavírus-járvány magyarországi terjedése a nemzetgazdaság egészét, így az agrár- és élelmiszergazdaságot is hátrányosan érinti. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján szakmai elemzést készített a vírus agrárgazdaságra gyakorolt várható hatásairól, kockázatairól, és az összefoglalóban megoldási javaslatokat is felvet.

Tájékoztató az erdőgazdasági közjóléti létesítmények bezárásáról

A járvány elleni védekezés keretében, a Kormány által kihirdetett vészhelyzeti rendelkezéseknek megfelelően az állami erdőgazdaságok 2020. március 17-től szüneteltetik az erdei kisvasutak, erdei szálláshelyek, erdészeti erdei iskolák működését, valamint átmenetileg bezárják a közjóléti turisztikai központokat, erdei múzeumokat és kiállításokat.

Hatékony erdőtelepítés az EGERERDŐ Zrt. szakembereinek támogatásával

Már közismert az erdők szerepe a klímaváltozás hatásainak mérséklésében. A fás növényzet kulcsfontosságú az élethez, hiszen oxigént termel, széndioxidot köt meg, javítja a levegő minőségét, védi a talajt és a felszín alatti vízbázist.