Back to top

Erdésztechnikusok soproni bölcsője

Sopron belvárosa igazi kis ékszerdoboz, ahol nagy tisztelet övezi a múltat, a lelkes diákok pedig már a jövőt képviselik. A Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti, Környezetvédelmi Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanulói a hagyományok tisztelete mellett a legkorszerűbb ismeretek elsajátítására esküsznek fel.

Az erdészeti szakképzés egyik legrégebbi intézménye 1885. október 27-én Temesvár-Vadászerdőn nyitotta meg kapuit, majd a trianoni országvesztést követően Tata, majd Esztergom állomások után 1950-ben helyezték át Sopronba.

A soproni munkát elindító tantestület színvonalas oktató-nevelő munkája emelte az iskolát az országosan elismert intézmények sorába, amelynek értékeit máig sikerült megőrizni. „Az erdésztechnikus képzés 1980-ban faipari technikus képzéssel egészült ki. Az pedig történelmi jelentőségű változást,

komoly szakmai fejlődést eredményezett az intézmény életében, hogy az oktatási miniszter engedélyével 1999. szeptember 1-jétől a Nyugat-magyarországi Egyetem gyakorlóiskolája lett.

Ennek köszönhetően indíthattuk el a környezetvédelmi technikus és a vadgazdálkodási technikus képzésünket. 2013 óta az erdésztechnikus és a vadgazdálkodási technikus szakmákat összevontan erdészeti és vadgazdálkodási technikusképzés keretében oktatjuk” – magyarázta Hoczek László igazgató.

Újabb mérföldkő 2015, amikor a szaktárca fenntartásába került az iskola, 2016 szeptemberében pedig az egykori Lippai János Kertészeti Szakközépiskola is beolvadt az intézménybe. Ezáltal a hagyományos erdész, faiparos, környezetvédő szakok mellett parképítőket, virágkötőket és virágkereskedőket, szőlész-borászokat, kertészeket és dísznövénykertészeket is képeznek. A szakmai képzés mellett kiemelt feladatnak tekintik a továbbtanulásra történő felkészítést, elsősorban szakmai irányban, valamint a környezettudatos szemléletre nevelést. Az utóbbi elismeréseként 2012-től Örökös Ökoiskolai címet viselnek. Az intézmény országos beiskolázású, a legtöbb diák Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Veszprém és Komárom-Esztergom megyéből érkezik, de a távolabbi országrészekből, sőt Erdélyből és a Vajdaságból is jönnek a tanulók. Elődeik példáját követve arra törekednek, hogy ne csak szakmailag, hanem emberileg is felkészítsék tanulóikat az élet kihívásaira. Ebben a munkában pedig az iskola kollégiuma is jelentős szerepet vállal, ahol minden tanuló számára tudnak elhelyezést biztosítani.

A tanulás mellett a hagyományok ápolására, a közösségépítésre is nagy hangsúlyt fektetnek.

Kilencedik osztályosaik az első tanítási héten, a „Balekhéten” megismerkedhetnek egymással, az iskolával, Sopron és környékének látnivalóival. Röviddel ezután a Roth-féle szálalóerdőben, a tanintézmény névadójának szobránál tesznek fogadalmat, hogy tanulmányaikat, majd később a szakmai tevékenységüket is lelkiismeretesen végzik és támogatják társaik munkáját. „Iskolanapjainkon szervezett versenyekkel szintén a közösségépítés a legfőbb cél” – mutatott rá a szakember. Tanulmányi útjaikon a szakmai ismeretek bővítése mellett kulturális programokat is beiktatnak. Az erdészekre oly jellemző összetartás jelen van mindennapjaikban, segíti munkájukat.

Az iskola tanerdeje a Várhelyet övező 535 hektáros Tacsi-árok erdészkerületből alakult ki 1997-ben, hozzátartozik a 0,7 hektáros Fáber-réti csemetekert a 750 négyzetméteres áfonyással, valamint egy 0,5 hektáros tanpálya, és a szomszédos erdészeti gépmúzeum.

A gyakorlatokhoz azonban nem csak a tanerdőt veszik igénybe, tanműhellyel, tanfűrészüzemmel és kertészeti tangazdasággal is rendelkeznek. A tanműhely főként a faipari képzést szolgálja, ott ismerkednek a diákok a különböző kézi szerszámokkal, s tanulmányaik lezárásaként elkészítik vizsgaremekjeiket; ezen kívül az a géptan gyakorlatok helyszíne. A tanfűrészüzemben a tanerdőből érkező rönk anyag egy részét dolgozzák fel, ily módon a faiparos-tanulók a fűrészüzemi munkába is belekóstolhatnak, erdésztanulóik pedig a fahasználati nagygyakorlataik során a tőmelletti munkáktól kezdve végigjárhatják a kitermelt faanyag útját egészen a készáruig.

„Rothos” diák képviseli Magyarországot a Kazanyban megrendezésre kerülő WorldSkills verseny döntőjében.

A tangazdaság fóliasátraiban zöldséget termesztenek, az üvegházban dísznövényeket gondoznak, szabadföldön nevelnek csemetéket. A hozzátartozó 9 hektáros gyümölcsös fenntartásába – főként a metszési, oltási feladatokba – erdészeik is bekapcsolódnak. „A foglalkozások során bemutatott gépek kíméletes használatára tanítjuk tanulóinkat” – magyarázta Hoczek László, így nem csak a kihordó szerelvényük, darujuk, traktoruk marad jó állapotban, de a vaslóval történő munkavégzést is bemutathatják az újabb generációknak. Az Andreas Stihl Kft.-től és a Husqvarna Magyarország Kft.-től kapják a motorfűrészeket, fűkaszákat, ágvágókat és a cégek a versenyeket, az iskola versenyzőit is támogatják, s olykor gyakorlati helyszínt is biztosítanak.

Az erdőgazdaságok közül legfontosabb partnerük a TAEG Zrt. és a KAEG Zrt. Előbbivel együttműködve oldják meg végzőseik naposi szolgálatát, ennek keretében üzemi körülmények között, kerületvezető erdész mellett dolgoznak az utolsó éves diákok egy-egy hétig különböző vegetációs időszakokban.

Az erdész-, valamint a faipari és környezetvédelmi technikusnak tanulók is évről évre szép eredményeket érnek el a szakmai versenyeken. Az erdészképző iskolák között zajló erdészgépész versenyt évek óta az iskola diákjai nyerik, és így ők képviselhetik hazánkat az Ifjúsági Erdész Európa-bajnokságon, amelynek 2018-ban a soproni intézmény adott otthont. Diákjaik hasonló sikerrel szerepelnek az Ifjúsági Vadászvetélkedőn, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen és az Ágazati Szakmai Érettségi Versenyen. Faipari technikus tanulóik eredményesek a Magyar Asztalos, a SOE Bázisiskolai versenyen. Az intézmény rendezte a környezetvédelmi országos szakmai tanulmányi versenyt, tanulójuk dobogós helyen végzett, s részt vehetett az Agrár Szakma Sztár fesztiválon. Hallgatóik ott vannak az erdőgazdaságok közötti koronglövész versenyeken is.

Az iskola felkészült szaktanárai pedig zsűriként, pontozóbíróként segítik az Év erdésze, a Stihl, a Husqvarna szervezésében rendezett fakitermelő versenyeket.

Az intézmény műszaki környezetének megújítása folyamatos feladatot ad az iskolavezetésnek, hiszen a 21. század agrár-szakembereinek képzése korszerű tanulási és kollégiumi környezetet igényel. Az elmúlt években megkezdődött a mintegy 350 tanulónak szállást nyújtó kollégium energetikai korszerűsítése: kicserélik és felújítják a nyílászárókat, a vizesblokkokat, megújul a teljes fűtési rendszer és kiépítik a diákok által régóta áhított WIFI hálózatot. „További fejlesztést igényelne a két belső udvar fedése, amivel értékes közösségi tereket alakíthatnánk ki” – vázolta a terveket Hoczek László. Az iskola Szent György utcai épületének homlokzata megújult, a bejárat előtt az utca díszburkolatát erdészcsillag ékesíti. A magas színvonalú oktatást segítené a testnevelés jelenlegi áldatlan állapotának megoldására egy sportcsarnok, a kollégium területén lenne helye.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Akár egy nap alatt felpörgethetik fejlesztéseiket az agrár-startupok

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Design Terminal 2019. szeptember 22-ig várja azoknak a startupoknak a jelentkezését, akik rapid tanácsadással egy nap alatt akár tucatnyi agrár-, üzletfejlesztési vagy befektetési szakember bevonásával állítanák növekedési pályára vállalkozásukat.

Erdők a főváros szomszédságában

A magyar erdők az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai. Ezen belül is kiemelkedik Budapest térsége. A fővárosi és az azt körülölelő erdők 2 millió ember számára nyújtanak természetes környezetet, nélkülözhetetlen tiszta ivóvizet, jó levegőt. Mindez magától értetődőnek tűnik, valójában azonban komoly munka eredménye, amelyen már 50 éve dolgoznak a Pilisi Parkerdő erdészei.

Selmeci hagyományok: Valétálás

„Hogy mit jelent a ballagás a selmeci diáknak, azt – úgy vélem – csak ennek az alma maternek fia tudja megérteni. Nincs mit szégyenkeznünk azon, hogy még a vén professzoroknak is könnybe lábad a szemük, amikor látják a zöldszalagos menetet.” – írta Roth Gyula professzor 1943-ban a Bástyánk című főiskolai lapban.

Kitüntetések az államalapítás ünnepe alkalmából

Az államalapítás ünnepe alkalmából 81-en vehették át szakmai elismerésüket az Agrárminisztérium által szervezett díjátadón. Az ünnepségen Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, tisztelni kell a munkát, mert ebben rejlik az az erkölcsi erő, amely minden nehézségen átsegítette a nemzetet a fennállása óta eltelt bő 1100 esztendőben.

Agrárórák kisiskolásoknak

Az Egyesült Államokban, Georgia államban - egy kísérleti projekt keretében - hivatalosan is a kisiskolások tananyagának része lesz a mezőgazdasági ismeretek oktatása - számol be a modernfarmer.com agrár hírportál.

Messziről jött, messzire lát

Bánáti Diána egyetemi tanár személyében július 1-je óta új dékán irányítja a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karát. Határozott, céltudatos, ami a nyilatkozatából is kiderül, a legritkább esetben fogalmazza meg a terveit feltételes módban. Kívülről jött ide, de nem ismeretlen hely számára Debrecen.

Út a világbajnokságig

A SkillsHungary verseny első helyezettje és most már a Worldskills 2019 Kazan versenyre készülő Apagyi Bence már a finish-ben van, aki a nehézgépszerelő szakmában fogja képviselni hazánkat 2019. augusztus 22-27-ig.

A balesetek elkerülésére felmérik az idősödő fákat

Adatbázist készít a lakott területek és az utak mentén található, idősödő fákról a Budapesti Erdészet. A felmérés célja, hogy a szakemberek tervszerűen ütemezni tudják, melyik fát kell ellenőrizni, és így sokkal hatékonyabban kiszűrhessék a leromlott egészségi állapotú egyedeket.

Felvételi 2019: nőtt az érdeklődés az agrárszakok iránt

Az idei általános felsőoktatási felvételi eljárások eredményei alapján Magyarország legtöbb agrár-felsőoktatási intézményében nőtt az érdeklődés a mezőgazdasági képzések iránt. A Magyar Mezőgazdaság körképéből kiderül, hogy hol mely szakok voltak a legnépszerűbbek, valamint hogy hány ponttal lehetett bekerülni.

Veszélyben a facsemeték

A mezei pocok elsősorban mezőgazdasági területeken és a síkvidéken okoz jelentős károkat. Az elmúlt évek azonban bebizonyították, hogy a falánk rágcsáló kártételével hegyvidéki erdőterületeken is számolnunk kell.