Back to top

Erdésztechnikusok soproni bölcsője

Sopron belvárosa igazi kis ékszerdoboz, ahol nagy tisztelet övezi a múltat, a lelkes diákok pedig már a jövőt képviselik. A Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti, Környezetvédelmi Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanulói a hagyományok tisztelete mellett a legkorszerűbb ismeretek elsajátítására esküsznek fel.

Az erdészeti szakképzés egyik legrégebbi intézménye 1885. október 27-én Temesvár-Vadászerdőn nyitotta meg kapuit, majd a trianoni országvesztést követően Tata, majd Esztergom állomások után 1950-ben helyezték át Sopronba.

A soproni munkát elindító tantestület színvonalas oktató-nevelő munkája emelte az iskolát az országosan elismert intézmények sorába, amelynek értékeit máig sikerült megőrizni. „Az erdésztechnikus képzés 1980-ban faipari technikus képzéssel egészült ki. Az pedig történelmi jelentőségű változást,

komoly szakmai fejlődést eredményezett az intézmény életében, hogy az oktatási miniszter engedélyével 1999. szeptember 1-jétől a Nyugat-magyarországi Egyetem gyakorlóiskolája lett.

Ennek köszönhetően indíthattuk el a környezetvédelmi technikus és a vadgazdálkodási technikus képzésünket. 2013 óta az erdésztechnikus és a vadgazdálkodási technikus szakmákat összevontan erdészeti és vadgazdálkodási technikusképzés keretében oktatjuk” – magyarázta Hoczek László igazgató.

Újabb mérföldkő 2015, amikor a szaktárca fenntartásába került az iskola, 2016 szeptemberében pedig az egykori Lippai János Kertészeti Szakközépiskola is beolvadt az intézménybe. Ezáltal a hagyományos erdész, faiparos, környezetvédő szakok mellett parképítőket, virágkötőket és virágkereskedőket, szőlész-borászokat, kertészeket és dísznövénykertészeket is képeznek. A szakmai képzés mellett kiemelt feladatnak tekintik a továbbtanulásra történő felkészítést, elsősorban szakmai irányban, valamint a környezettudatos szemléletre nevelést. Az utóbbi elismeréseként 2012-től Örökös Ökoiskolai címet viselnek. Az intézmény országos beiskolázású, a legtöbb diák Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Veszprém és Komárom-Esztergom megyéből érkezik, de a távolabbi országrészekből, sőt Erdélyből és a Vajdaságból is jönnek a tanulók. Elődeik példáját követve arra törekednek, hogy ne csak szakmailag, hanem emberileg is felkészítsék tanulóikat az élet kihívásaira. Ebben a munkában pedig az iskola kollégiuma is jelentős szerepet vállal, ahol minden tanuló számára tudnak elhelyezést biztosítani.

A tanulás mellett a hagyományok ápolására, a közösségépítésre is nagy hangsúlyt fektetnek.

Kilencedik osztályosaik az első tanítási héten, a „Balekhéten” megismerkedhetnek egymással, az iskolával, Sopron és környékének látnivalóival. Röviddel ezután a Roth-féle szálalóerdőben, a tanintézmény névadójának szobránál tesznek fogadalmat, hogy tanulmányaikat, majd később a szakmai tevékenységüket is lelkiismeretesen végzik és támogatják társaik munkáját. „Iskolanapjainkon szervezett versenyekkel szintén a közösségépítés a legfőbb cél” – mutatott rá a szakember. Tanulmányi útjaikon a szakmai ismeretek bővítése mellett kulturális programokat is beiktatnak. Az erdészekre oly jellemző összetartás jelen van mindennapjaikban, segíti munkájukat.

Az iskola tanerdeje a Várhelyet övező 535 hektáros Tacsi-árok erdészkerületből alakult ki 1997-ben, hozzátartozik a 0,7 hektáros Fáber-réti csemetekert a 750 négyzetméteres áfonyással, valamint egy 0,5 hektáros tanpálya, és a szomszédos erdészeti gépmúzeum.

A gyakorlatokhoz azonban nem csak a tanerdőt veszik igénybe, tanműhellyel, tanfűrészüzemmel és kertészeti tangazdasággal is rendelkeznek. A tanműhely főként a faipari képzést szolgálja, ott ismerkednek a diákok a különböző kézi szerszámokkal, s tanulmányaik lezárásaként elkészítik vizsgaremekjeiket; ezen kívül az a géptan gyakorlatok helyszíne. A tanfűrészüzemben a tanerdőből érkező rönk anyag egy részét dolgozzák fel, ily módon a faiparos-tanulók a fűrészüzemi munkába is belekóstolhatnak, erdésztanulóik pedig a fahasználati nagygyakorlataik során a tőmelletti munkáktól kezdve végigjárhatják a kitermelt faanyag útját egészen a készáruig.

„Rothos” diák képviseli Magyarországot a Kazanyban megrendezésre kerülő WorldSkills verseny döntőjében.

A tangazdaság fóliasátraiban zöldséget termesztenek, az üvegházban dísznövényeket gondoznak, szabadföldön nevelnek csemetéket. A hozzátartozó 9 hektáros gyümölcsös fenntartásába – főként a metszési, oltási feladatokba – erdészeik is bekapcsolódnak. „A foglalkozások során bemutatott gépek kíméletes használatára tanítjuk tanulóinkat” – magyarázta Hoczek László, így nem csak a kihordó szerelvényük, darujuk, traktoruk marad jó állapotban, de a vaslóval történő munkavégzést is bemutathatják az újabb generációknak. Az Andreas Stihl Kft.-től és a Husqvarna Magyarország Kft.-től kapják a motorfűrészeket, fűkaszákat, ágvágókat és a cégek a versenyeket, az iskola versenyzőit is támogatják, s olykor gyakorlati helyszínt is biztosítanak.

Az erdőgazdaságok közül legfontosabb partnerük a TAEG Zrt. és a KAEG Zrt. Előbbivel együttműködve oldják meg végzőseik naposi szolgálatát, ennek keretében üzemi körülmények között, kerületvezető erdész mellett dolgoznak az utolsó éves diákok egy-egy hétig különböző vegetációs időszakokban.

Az erdész-, valamint a faipari és környezetvédelmi technikusnak tanulók is évről évre szép eredményeket érnek el a szakmai versenyeken. Az erdészképző iskolák között zajló erdészgépész versenyt évek óta az iskola diákjai nyerik, és így ők képviselhetik hazánkat az Ifjúsági Erdész Európa-bajnokságon, amelynek 2018-ban a soproni intézmény adott otthont. Diákjaik hasonló sikerrel szerepelnek az Ifjúsági Vadászvetélkedőn, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen és az Ágazati Szakmai Érettségi Versenyen. Faipari technikus tanulóik eredményesek a Magyar Asztalos, a SOE Bázisiskolai versenyen. Az intézmény rendezte a környezetvédelmi országos szakmai tanulmányi versenyt, tanulójuk dobogós helyen végzett, s részt vehetett az Agrár Szakma Sztár fesztiválon. Hallgatóik ott vannak az erdőgazdaságok közötti koronglövész versenyeken is.

Az iskola felkészült szaktanárai pedig zsűriként, pontozóbíróként segítik az Év erdésze, a Stihl, a Husqvarna szervezésében rendezett fakitermelő versenyeket.

Az intézmény műszaki környezetének megújítása folyamatos feladatot ad az iskolavezetésnek, hiszen a 21. század agrár-szakembereinek képzése korszerű tanulási és kollégiumi környezetet igényel. Az elmúlt években megkezdődött a mintegy 350 tanulónak szállást nyújtó kollégium energetikai korszerűsítése: kicserélik és felújítják a nyílászárókat, a vizesblokkokat, megújul a teljes fűtési rendszer és kiépítik a diákok által régóta áhított WIFI hálózatot. „További fejlesztést igényelne a két belső udvar fedése, amivel értékes közösségi tereket alakíthatnánk ki” – vázolta a terveket Hoczek László. Az iskola Szent György utcai épületének homlokzata megújult, a bejárat előtt az utca díszburkolatát erdészcsillag ékesíti. A magas színvonalú oktatást segítené a testnevelés jelenlegi áldatlan állapotának megoldására egy sportcsarnok, a kollégium területén lenne helye.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új agrártámogatási program

Akármikor indul a KAP, lesz mód a mezőgazdasági beruházások támogatására – ebben foglalható össze a kormány meghirdetett új támogatási konstrukciója, amelyet szeptember 16-án ismertetett Nagy István miniszter. Ugyancsak a tájékoztatón jelentette be Herczegh András, hogy a következő három évben is elérhető lesz a gazdák számára az európai uniós forrásra épülő COSME garanciaprogram.

Nemzeti park volt az erdészeti nyílt nap díszvendége

Ismét eltelt egy év, és újra kinyitotta kapuit az Erdészeti Nyílt Nap, az egri Érsekkertben. Az EGERERDŐ Zrt. 2011-ben megrendezett első nyílt napja óta több, mint 35 ezer kíváncsi gyermek vett részt a rendezvényen, mely a városba hozza a természet szépségét, és közelebb viszi szívünkhöz az erdőt.

„Már akkor elkezdődött a precíziós gazdálkodás, amikor lejöttünk a fáról” – kerekasztal-beszélgetés a SMARTFARM-on

A Bábolnai Gazdanapok háromnapos SMARTFARM konferenciájának második napján a talajmenedzsment témaköre került a középpontba, amely kapcsán az előadók a témát átfogóan kivesézve, egész nap hasznos információkkal és tanáccsal látták el a konferenciára látogatókat.

Az állatorvosoknak az élelmiszerbiztonság területén is fontos szerep jut

Az élelmiszerbiztonság fenntartásán nap mint nap több ezer szakember dolgozik, élükön az állatorvosokkal - hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az Állatorvostudományi Egyetem tanévnyitóján.

Játszóház várta a jövő gazdálkodóit Bábolnán

A Bábolnai Gazdanapokra Budakesziről érkezett a Kenderkóc népi játszóház. A lelkes fiatalokból álló csapat már 8 éve járja az országot, s fesztiválokon, iskolákban, óvodákban ismertetik meg a gyerekekkel, hogyan játszottak nagyszüleik, dédszüleik.

Nehéz tárcsák bűvöletében

A pénteki szakiskolai nap keretében a diákok a Kühne Mezőgazdasági Gépgyár Zrt. standját is fölkeresték. A piliscsabai Dr. Szepesi László Mezőgazdasági, Erdészeti Szakgimnáziuma és Szakközépiskolából 49 tanuló érkezett, végzős gépésztechnikusok, erdésztechnikusok és erdész szakmunkások. Hazánk legrégebben működő gépgyárát Süli Csaba vezérigazgató mutatta be a diákoknak.

Az agrártechnológia megváltoztatja a szakképzést is

Az új ismereteket elsajátítani képes diákokra, a modern technológiára jó válaszokat adó mezőgazdasági szakképzésre van szükség – mondta el Farkas Sándor államtitkár pénteken Bábolnán.

Nemcsak hallhatják, láthatják is a gímbikákat a vezetett túrákon részt vevők

A Pilisi Parkerdő több erdészeténél vezetnek túrákat a szarvasbőgés időszakában, ami a főváros környéki erdőkben szeptembertől október elejéig tart. A különleges kirándulásokon részt vevők nemcsak a gímszarvasok nászával, hanem az éjszakai erdő életével is megismerkedhetnek.

A virágkötészettől a távérzékelésig - NAIK fiatal kutatók

Sillinger Fanni félszegen állt a szerkesztőség kapujában, hiszen eddig vele még nem készítettek interjút. Néhány bemutatkozó mondat után kiderült, hogy éppen két munkahelye között szakított ránk időt, hogy megismerhessük őt és munkáját, és fiatal kutatóként bemutassuk a Magyar Mezőgazdaság olvasóinak.

Értik a Vértes szavát

Már a hegy déli lábánál festői látványt nyújt a fölém magasodó Vértes. Ősi sóhaj száll alá a hegytetőről letűnt korok titkait sugallva. Aki itt éli le életét, tudja, mit mesél az erdő és tiszteletben tartja óhaját, de a vendég idegen marad, s csak hűsítő szellőt érez bőrén. A Právetz dinasztia tagjai értik e bizalmas nyelvet, ugyanis több mint 140 éve őrzik, tisztelik és védik a Vértes élővilágát.