Back to top

A kertek királynői

Pár éve még nem is lehetett olyan kertet elképzelni, ahol ne lett volna néhány tő bokor- vagy futórózsa. Ahogy a kutyák az emberek legrégebbi hűséges barátai, társai, úgy a rózsa is az ember legrégebbi kerti növénye. Jól tudjuk, hogy már a török időben nagyon kedvelt volt a virága, és persze a rózsaolaj miatt is. Napjainkra, sajnos, ez egy kicsit megváltozott.

A megrendelőimtől tudom, hogy szép a rózsa, szeretik is, de félnek a gondozásától, főleg a növényvédelmétől. Hát igen, a mostani kerti trend inkább a kevésbé „kényes” növényeknek kedvez. Ám a klímaváltozás és főleg a hideg és erősen csapadékos idő más növényeket sem kímél. Már a tujasövényt és a gyepet is permetezni kell ahhoz, hogy egészséges maradjon. Ezért szeretnék pár praktikát megosztani a Kedves Olvasóval, hogy akinek van, az megfelelően tudja gondozni, akinek pedig még nincs, annak kedvet adjak a rózsákhoz.

A rózsákat a műkedvelők szemével futórózsák, bokor- vagy teahibrid rózsák, talajtakaró rózsák, szobarózsa (mini rózsa) csoportokba sorolhatjuk.

Futórózsák

A futórózsák fajtái sajnos általában egyszer virágoznak, de akkor csodálatosan és bőségesen. Falra, támasztékra vagy lugasra futtatva mutatnak igazán, amit folyamatos kötözéssel, rögzítéssel érhetünk el. Metszésük lényege, hogy a vázra erős, egészséges vesszőket rögzítünk, és a rajtuk fejlődő hajtásokon megjelennek a virágok. Augusztusi újravirágzásra késztethetjük őket, ha az elvirágzást követően – a legjobb, ha még sziromhullás előtt – a virágfejet az alatta növő 2-3 levélrésszel visszavágjuk. Így az újból képződő hajtásokon ismét megjelennek a virágok.

A támaszték anyagának kiválasztásánál vegyük figyelembe, hogy akár több tíz évre készítjük, így ha módunk van rá, inkább fémet válasszunk. Ugyanis egy fából készült lugast eléggé nehéz javítani, de még festeni is.

A futórózsát – de általában a rózsákat – lehetőleg napos, déli fekvésbe ültessük. Nem csak lugasként, de belátásgátló falként is jól mutatnak.

Bokorrózsák

Nincs is annál szebb látvány, amikor egy kertbaráthoz látogatok, és a kis zártkertben, a zöldséges ágyások szélén, vagy a gyümölcsösben foltokban elterülő tearózsák vagy bokorrózsák kísérik a kerti sétát. Még emlékszem, gyakorló kertészként a szőlőben járva sok helyen találkoztam a szőlősorok végére telepített rózsabokrokkal. Igaz, ott

az elsődleges cél a növényvédelmi előrejelzés volt, azaz lisztharmat vagy rovarkártevők jelenlétét a rózsa növényen lehetett észrevenni.

Látványnak sem volt utolsó a haragoszöld szőlőleveleket megtörő rózsák virága. Talán ebben a csoportban a legnagyobb a fajtaválaszték mind színben, mind pedig illatban és növekedési erőben. 40-120 cm magasak. A rózsák szerelmeseinél is ezekből a fajtákból van a legtöbb a kertben.

Talajtakaró rózsák

A következő csoport a mai modern építészet és parkok kedveltje, a talajtakaró rózsák. Ezek lényege, hogy 30-40 cm-nél nem nőnek magasabbra, de a talajt szépen elfedik. Tavasszal elegendő őket egy rövid csonkra (6-8 rügyre) visszavágni.

Virágaik öntisztulóak, az elvirágzott virágfejek leválnak és a bokor alá hullanak. Így nem igényel metszést, hacsak egy-egy ága ki nem lóg a térből, amit érdemes ilyenkor eltávolítani.

A legkedveltebb és leggyakoribb színe a rózsaszín, de fehér és piros virágú fajtákat is vásárolhatunk. Modern vagy minimalista udvarok igazi dísze lehet, de rézsűk oldalára, támfalakra is ültethető, vagy akár a kerti utak mentén ültetve egy-egy örökzöld növényt is megtörhetünk vele. Csoportban nyíló virágjaival a kert igazi dísze lehet. Kaphatók belőle gombabetegségekkel szemben jól ellenálló fajták, így akár növényvédelem nélkül is sikeresen nevelhetők.

Mini rózsák

Az utolsó csoport a szobarózsának árult mini rózsák, amik a szobai rózsa nevet inkább csak a méretük miatt kaphatták, és közel sem azért, mert a lakásban olyan jól érzik magukat. Ajándéknak tökéletes, de 3-4 nap múlva érdemes a kertbe, balkonra, akár egy nagyobb edénybe vagy virágládába több évelő növénnyel összeültetni. Kertbe kiültetve is évelők között érvényesül a legjobban. Minden tavasszal érdemes 8-10 cm-es csonkra visszavágni ágacskáit, az elvirágzott részeket pedig körmünkkel vagy ollóval eltávolítani.

A legtöbben azért félnek tőle, mert rossz a tapasztalatuk, sokáig próbálták lakásban tartani, de lisztharmat vagy botrítisz gomba miatt hamarosan elpusztult. Erre a legjobb gyógyír a mielőbbi kiültetés.

Rózsa-praktikák

Szeretnék megosztani Önökkel néhány egyszerű praktikát, amik hozzájárulnak ahhoz, hogy folyamatosan nyíló, egészséges rózsákban gyönyörködhessenek.

Minden tavasszal végezzük el a metszésüket. A beteg, nagyon fás részeket távolítsuk el. Ennek a legjobb ideje a március. Ha a kertben lemosó permetezést végzünk, a rózsáinkat is nyugodtan permetezzük le, ügyelve arra, hogy ezt lombtalan állapotban tegyük.

A rózsa szereti a vizet, de legjobb, ha azt a gyökeréhez kapja és nem a leveleire.

Már a törökök is barázdás árasztásos öntözéssel végezték a vízutánpótlást, hogy a levelét ne érje víz, hiszen ilyenkor az a meleg, párás levegőnek köszönhetően nagyon fogékony a gombás betegségekre, főleg a lisztharmatra és a peronoszpórára, de még sajnos a rozsdásodásra vagy a diplokarponos levélfoltosodásra is. Ezeket a betegségeket úgy tudjuk megelőzni, ha a növényeinket nem a legnagyobb melegben, és lehetőleg nem felülről öntözzük.

A legjobb gyógyír a megelőzés. Egy jó kondícióban lévő növény sokkal ellenállóbb a kártevőkkel és a kórokozókkal szemben. Ezért a legjobb, ha minden tavasszal végzünk szerves tápanyag-utánpótlást (érett istállótrágya- vagy komposztterítéssel), és év közben is 2-3 alkalommal fejtrágyázzuk vagy lombtrágyázzuk növényeinket. Aki természetközeli módon szeretné ezt megoldani, az

legjobb, ha havonta csalánlével locsolja a rózsáit, így azok szövetei megerősödnek, és így ellenállnak a kártevőknek (levéltetű) vagy gombabetegségeknek is.

Ha nagyon erős a fertőzés, a szakkereskedésekben kapható szerekből válasszunk, csak figyeljünk, hogy 25 °C fölött ne permetezzünk, mert leperzselhetjük a növényt.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A természet utat mutat

A természet utat mutat, megadja az utasításokat, és ezekkel élni kell, méghozzá szabadon, erőlködés nélkül – fogalmazott Páli Barna, akivel párja, Lampert Mária társaságában találkoztunk Alsópáhokon, annak is festői vasboldogasszonyfai részében, ahová letelepedett családjával. Állatokat tartanak, egy különleges gyümölcsöst művelnek, ottjártunkkor éppen jurtát építettek, és kertet is terveznek.

Kevesebb szőlő, alacsony árak Szlovákiában

Szlovákiában az idén nagyjából két héttel később kezdődött a szőlőszüret, mint például 1 évvel ezelőtt. Az előzetes becslések szerint 15 százalékkal gyengébb termés várható.

Mi terem a szőlő alatt?

Ha mókásan akarnánk megválaszolni a kérdést, mit is találhatunk a szőlő alatt, mondhatnánk, hogy ott lehetnek a számunkra legfontosabbak: családunk, hűsölő háziállataink, autónk... Viccet félretéve, a szőlő közvetlen környezetéről, vagyis a tőkék alatti tér kihasználásáról szeretnék bővebben szólni.

A növényvédő szerek okozta károk

A hormonhatású gyomirtó szerek, amelyeket elsősorban a gabonaféléknél és a kukoricában használnak, a légmozgás hatására elérhetik a szőlőültetvényeket is, ahol nagy károkat okozhatnak.

Az aktív termelési módozatoké a jövő

Az időjárási anomáliák, a mind meglepőbb kihívások ébresztik rá a gazdákat arra, hogy tudatosan és aktívan be kell avatkozniuk a jó terméseredmények érdekében – véli Éber Csaba. A Malagrow kereskedelmi vezetője szerint a változékony helyzetből kell kihozni a legtöbbet, ehhez pedig profi termékek és magabiztos szaktudás kell.

Előzzük meg a moníliát

A moníliás betegség kórokozója olyan gomba, amely a gyümölcsfák virágait, hajtásait, vesszőit, a termőnyársakat, valamint a gyümölcsöket fertőzi. A monília az összes gyümölcsfán előfordul és évi rendszerességgel okoz problémát a házikertekben. A veszélyes gombabetegség főleg nedves, csapadékos évjáratokban gyakori.

Kertek falánk "vendégei": talajlakó kártevők

A megváltozó környezeti feltételeknek, például a brutális fölmelegedésnek, a felpörgött kereskedelemnek, és a lelkesen jövő-menő turistáknak köszönhetően napról napra hallhatunk híreket újabb és újabb károsítók felbukkanásáról. Sokunknak lett személyes jó ismerőse a lepkekabóca, a márványospoloska vagy éppen a borókabogár.

Kiváló antidepresszáns az év gyógynövénye, a közönséges orbáncfű

A közönséges orbáncfűről az utóbbi 20-30 évben bizonyosodott be, hogy antidepresszáns hatása van, ezen kívül gyors sebgyógyító, minden bőrbetegségre, illetve gyomor- és nyombélfekélyre is jótékony hatású. Száraz gyepekben Magyarországon is gyakori, rövid életű, 50-100 centiméter magas évelő növény.

Egyre merészebbek a gyümölcstolvajok

Jelentős anyagi károkat okoznak a gazdáknak az egyre merészebb gyümölcstolvajok Németországban – számol be a bajor helyzetről a Süddeutsche Zeitung.

Ha még nem elég a poloskákból - Növényvédelmi előrejelzés

Az időjárás most inkább a rovarkártevőknek kedvez, de több fajnak már jelentősen csökkent az aktivitása – nem így a poloskáké, amelyekkel még mindig bőven tele vannak a kertek. Sőt, van újdonság is: ne lepődjünk meg, ha a lakásokban a nyugati levéllábú poloskával is találkozunk mostanában a zöld vándorpoloska és az ázsiai márványospoloska társaságában, mert ez a rovar is előszeretettel telel fűtött helyeken.