A megrendelőimtől tudom, hogy szép a rózsa, szeretik is, de félnek a gondozásától, főleg a növényvédelmétől. Hát igen, a mostani kerti trend inkább a kevésbé „kényes” növényeknek kedvez. Ám a klímaváltozás és főleg a hideg és erősen csapadékos idő más növényeket sem kímél. Már a tujasövényt és a gyepet is permetezni kell ahhoz, hogy egészséges maradjon. Ezért szeretnék pár praktikát megosztani a Kedves Olvasóval, hogy akinek van, az megfelelően tudja gondozni, akinek pedig még nincs, annak kedvet adjak a rózsákhoz.
Futórózsák
A futórózsák fajtái sajnos általában egyszer virágoznak, de akkor csodálatosan és bőségesen. Falra, támasztékra vagy lugasra futtatva mutatnak igazán, amit folyamatos kötözéssel, rögzítéssel érhetünk el. Metszésük lényege, hogy a vázra erős, egészséges vesszőket rögzítünk, és a rajtuk fejlődő hajtásokon megjelennek a virágok. Augusztusi újravirágzásra késztethetjük őket, ha az elvirágzást követően – a legjobb, ha még sziromhullás előtt – a virágfejet az alatta növő 2-3 levélrésszel visszavágjuk. Így az újból képződő hajtásokon ismét megjelennek a virágok.
A futórózsát – de általában a rózsákat – lehetőleg napos, déli fekvésbe ültessük. Nem csak lugasként, de belátásgátló falként is jól mutatnak.
Bokorrózsák
Nincs is annál szebb látvány, amikor egy kertbaráthoz látogatok, és a kis zártkertben, a zöldséges ágyások szélén, vagy a gyümölcsösben foltokban elterülő tearózsák vagy bokorrózsák kísérik a kerti sétát. Még emlékszem, gyakorló kertészként a szőlőben járva sok helyen találkoztam a szőlősorok végére telepített rózsabokrokkal. Igaz, ott
Látványnak sem volt utolsó a haragoszöld szőlőleveleket megtörő rózsák virága. Talán ebben a csoportban a legnagyobb a fajtaválaszték mind színben, mind pedig illatban és növekedési erőben. 40-120 cm magasak. A rózsák szerelmeseinél is ezekből a fajtákból van a legtöbb a kertben.
Talajtakaró rózsák
A következő csoport a mai modern építészet és parkok kedveltje, a talajtakaró rózsák. Ezek lényege, hogy 30-40 cm-nél nem nőnek magasabbra, de a talajt szépen elfedik. Tavasszal elegendő őket egy rövid csonkra (6-8 rügyre) visszavágni.
A legkedveltebb és leggyakoribb színe a rózsaszín, de fehér és piros virágú fajtákat is vásárolhatunk. Modern vagy minimalista udvarok igazi dísze lehet, de rézsűk oldalára, támfalakra is ültethető, vagy akár a kerti utak mentén ültetve egy-egy örökzöld növényt is megtörhetünk vele. Csoportban nyíló virágjaival a kert igazi dísze lehet. Kaphatók belőle gombabetegségekkel szemben jól ellenálló fajták, így akár növényvédelem nélkül is sikeresen nevelhetők.
Mini rózsák
Az utolsó csoport a szobarózsának árult mini rózsák, amik a szobai rózsa nevet inkább csak a méretük miatt kaphatták, és közel sem azért, mert a lakásban olyan jól érzik magukat. Ajándéknak tökéletes, de 3-4 nap múlva érdemes a kertbe, balkonra, akár egy nagyobb edénybe vagy virágládába több évelő növénnyel összeültetni. Kertbe kiültetve is évelők között érvényesül a legjobban. Minden tavasszal érdemes 8-10 cm-es csonkra visszavágni ágacskáit, az elvirágzott részeket pedig körmünkkel vagy ollóval eltávolítani.
Rózsa-praktikákSzeretnék megosztani Önökkel néhány egyszerű praktikát, amik hozzájárulnak ahhoz, hogy folyamatosan nyíló, egészséges rózsákban gyönyörködhessenek. Minden tavasszal végezzük el a metszésüket. A beteg, nagyon fás részeket távolítsuk el. Ennek a legjobb ideje a március. Ha a kertben lemosó permetezést végzünk, a rózsáinkat is nyugodtan permetezzük le, ügyelve arra, hogy ezt lombtalan állapotban tegyük. A rózsa szereti a vizet, de legjobb, ha azt a gyökeréhez kapja és nem a leveleire.
Már a törökök is barázdás árasztásos öntözéssel végezték a vízutánpótlást, hogy a levelét ne érje víz, hiszen ilyenkor az a meleg, párás levegőnek köszönhetően nagyon fogékony a gombás betegségekre, főleg a lisztharmatra és a peronoszpórára, de még sajnos a rozsdásodásra vagy a diplokarponos levélfoltosodásra is. Ezeket a betegségeket úgy tudjuk megelőzni, ha a növényeinket nem a legnagyobb melegben, és lehetőleg nem felülről öntözzük. A legjobb gyógyír a megelőzés. Egy jó kondícióban lévő növény sokkal ellenállóbb a kártevőkkel és a kórokozókkal szemben. Ezért a legjobb, ha minden tavasszal végzünk szerves tápanyag-utánpótlást (érett istállótrágya- vagy komposztterítéssel), és év közben is 2-3 alkalommal fejtrágyázzuk vagy lombtrágyázzuk növényeinket. Aki természetközeli módon szeretné ezt megoldani, az legjobb, ha havonta csalánlével locsolja a rózsáit, így azok szövetei megerősödnek, és így ellenállnak a kártevőknek (levéltetű) vagy gombabetegségeknek is.
Ha nagyon erős a fertőzés, a szakkereskedésekben kapható szerekből válasszunk, csak figyeljünk, hogy 25 °C fölött ne permetezzünk, mert leperzselhetjük a növényt. |