Back to top

A kertek királynői

Pár éve még nem is lehetett olyan kertet elképzelni, ahol ne lett volna néhány tő bokor- vagy futórózsa. Ahogy a kutyák az emberek legrégebbi hűséges barátai, társai, úgy a rózsa is az ember legrégebbi kerti növénye. Jól tudjuk, hogy már a török időben nagyon kedvelt volt a virága, és persze a rózsaolaj miatt is. Napjainkra, sajnos, ez egy kicsit megváltozott.

A megrendelőimtől tudom, hogy szép a rózsa, szeretik is, de félnek a gondozásától, főleg a növényvédelmétől. Hát igen, a mostani kerti trend inkább a kevésbé „kényes” növényeknek kedvez. Ám a klímaváltozás és főleg a hideg és erősen csapadékos idő más növényeket sem kímél. Már a tujasövényt és a gyepet is permetezni kell ahhoz, hogy egészséges maradjon. Ezért szeretnék pár praktikát megosztani a Kedves Olvasóval, hogy akinek van, az megfelelően tudja gondozni, akinek pedig még nincs, annak kedvet adjak a rózsákhoz.

A rózsákat a műkedvelők szemével futórózsák, bokor- vagy teahibrid rózsák, talajtakaró rózsák, szobarózsa (mini rózsa) csoportokba sorolhatjuk.

Futórózsák

A futórózsák fajtái sajnos általában egyszer virágoznak, de akkor csodálatosan és bőségesen. Falra, támasztékra vagy lugasra futtatva mutatnak igazán, amit folyamatos kötözéssel, rögzítéssel érhetünk el. Metszésük lényege, hogy a vázra erős, egészséges vesszőket rögzítünk, és a rajtuk fejlődő hajtásokon megjelennek a virágok. Augusztusi újravirágzásra késztethetjük őket, ha az elvirágzást követően – a legjobb, ha még sziromhullás előtt – a virágfejet az alatta növő 2-3 levélrésszel visszavágjuk. Így az újból képződő hajtásokon ismét megjelennek a virágok.

A támaszték anyagának kiválasztásánál vegyük figyelembe, hogy akár több tíz évre készítjük, így ha módunk van rá, inkább fémet válasszunk. Ugyanis egy fából készült lugast eléggé nehéz javítani, de még festeni is.

A futórózsát – de általában a rózsákat – lehetőleg napos, déli fekvésbe ültessük. Nem csak lugasként, de belátásgátló falként is jól mutatnak.

Bokorrózsák

Nincs is annál szebb látvány, amikor egy kertbaráthoz látogatok, és a kis zártkertben, a zöldséges ágyások szélén, vagy a gyümölcsösben foltokban elterülő tearózsák vagy bokorrózsák kísérik a kerti sétát. Még emlékszem, gyakorló kertészként a szőlőben járva sok helyen találkoztam a szőlősorok végére telepített rózsabokrokkal. Igaz, ott

az elsődleges cél a növényvédelmi előrejelzés volt, azaz lisztharmat vagy rovarkártevők jelenlétét a rózsa növényen lehetett észrevenni.

Látványnak sem volt utolsó a haragoszöld szőlőleveleket megtörő rózsák virága. Talán ebben a csoportban a legnagyobb a fajtaválaszték mind színben, mind pedig illatban és növekedési erőben. 40-120 cm magasak. A rózsák szerelmeseinél is ezekből a fajtákból van a legtöbb a kertben.

Talajtakaró rózsák

A következő csoport a mai modern építészet és parkok kedveltje, a talajtakaró rózsák. Ezek lényege, hogy 30-40 cm-nél nem nőnek magasabbra, de a talajt szépen elfedik. Tavasszal elegendő őket egy rövid csonkra (6-8 rügyre) visszavágni.

Virágaik öntisztulóak, az elvirágzott virágfejek leválnak és a bokor alá hullanak. Így nem igényel metszést, hacsak egy-egy ága ki nem lóg a térből, amit érdemes ilyenkor eltávolítani.

A legkedveltebb és leggyakoribb színe a rózsaszín, de fehér és piros virágú fajtákat is vásárolhatunk. Modern vagy minimalista udvarok igazi dísze lehet, de rézsűk oldalára, támfalakra is ültethető, vagy akár a kerti utak mentén ültetve egy-egy örökzöld növényt is megtörhetünk vele. Csoportban nyíló virágjaival a kert igazi dísze lehet. Kaphatók belőle gombabetegségekkel szemben jól ellenálló fajták, így akár növényvédelem nélkül is sikeresen nevelhetők.

Mini rózsák

Az utolsó csoport a szobarózsának árult mini rózsák, amik a szobai rózsa nevet inkább csak a méretük miatt kaphatták, és közel sem azért, mert a lakásban olyan jól érzik magukat. Ajándéknak tökéletes, de 3-4 nap múlva érdemes a kertbe, balkonra, akár egy nagyobb edénybe vagy virágládába több évelő növénnyel összeültetni. Kertbe kiültetve is évelők között érvényesül a legjobban. Minden tavasszal érdemes 8-10 cm-es csonkra visszavágni ágacskáit, az elvirágzott részeket pedig körmünkkel vagy ollóval eltávolítani.

A legtöbben azért félnek tőle, mert rossz a tapasztalatuk, sokáig próbálták lakásban tartani, de lisztharmat vagy botrítisz gomba miatt hamarosan elpusztult. Erre a legjobb gyógyír a mielőbbi kiültetés.

Rózsa-praktikák

Szeretnék megosztani Önökkel néhány egyszerű praktikát, amik hozzájárulnak ahhoz, hogy folyamatosan nyíló, egészséges rózsákban gyönyörködhessenek.

Minden tavasszal végezzük el a metszésüket. A beteg, nagyon fás részeket távolítsuk el. Ennek a legjobb ideje a március. Ha a kertben lemosó permetezést végzünk, a rózsáinkat is nyugodtan permetezzük le, ügyelve arra, hogy ezt lombtalan állapotban tegyük.

A rózsa szereti a vizet, de legjobb, ha azt a gyökeréhez kapja és nem a leveleire.

Már a törökök is barázdás árasztásos öntözéssel végezték a vízutánpótlást, hogy a levelét ne érje víz, hiszen ilyenkor az a meleg, párás levegőnek köszönhetően nagyon fogékony a gombás betegségekre, főleg a lisztharmatra és a peronoszpórára, de még sajnos a rozsdásodásra vagy a diplokarponos levélfoltosodásra is. Ezeket a betegségeket úgy tudjuk megelőzni, ha a növényeinket nem a legnagyobb melegben, és lehetőleg nem felülről öntözzük.

A legjobb gyógyír a megelőzés. Egy jó kondícióban lévő növény sokkal ellenállóbb a kártevőkkel és a kórokozókkal szemben. Ezért a legjobb, ha minden tavasszal végzünk szerves tápanyag-utánpótlást (érett istállótrágya- vagy komposztterítéssel), és év közben is 2-3 alkalommal fejtrágyázzuk vagy lombtrágyázzuk növényeinket. Aki természetközeli módon szeretné ezt megoldani, az

legjobb, ha havonta csalánlével locsolja a rózsáit, így azok szövetei megerősödnek, és így ellenállnak a kártevőknek (levéltetű) vagy gombabetegségeknek is.

Ha nagyon erős a fertőzés, a szakkereskedésekben kapható szerekből válasszunk, csak figyeljünk, hogy 25 °C fölött ne permetezzünk, mert leperzselhetjük a növényt.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A környezetkultúra fejlődését segíti

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Rát-Táncsics terme adott otthont a Szép Kertek kertépítészeti folyóirat 100. lapszámának megjelenése alkalmából rendezett kiállításra. Így egy helyen és egy időben voltak láthatóak a folyóiratban eddig bemutatott, zsűrizett kertépítészeti munkák anyagai, többségében az „Az Év Kertje” országos kerttervezési és építési nívódíj pályázat díjazott kertjei.

Virágos Magyarország - Megválasztották az év főkertészét

A Magyar Önkormányzati Főkertész Egyesület döntése alapján a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny Budapesten megrendezett díjátadó ünnepségén Az Év Főkertésze kitüntetést Székesfehérvár főkertésze vehette át. Spanyárné Halász Szilvia kertészmérnök és környezetvédelmi szakmérnök negyven éve dolgozik a szakmában, és a kezdetektől részt vesz a Virágos Magyarország verseny szervezésében.

Egy falat virág: szép is, ehető is, de egészséges is?

Virágot fogyasztani nem új keletű dolog. Már az ókori rómaiak, a kínaiak, a közel-keleti népek és az indiaiak is használták a konyhában a virágokat. Az ehető virágok termesztése új piaci lehetőségeket kínál a díszkertészeknek. A nemzetközi Antea-projekt keretében arra keresi a választ, hogy az élvezeti és az esztétikai értéken túl van-e az az ehető virágoknak egészségre gyakorolt jótékony hatásuk.

Elsőként térképezték föl a batátavírusokat hazánkban

A korábban alig ismert meleg igényes édesburgonya fokozatosan beépül a hazai szántóföldi kultúrák közé. Emellett rohamosan terjed a dísz batátaváltozatok felhasználása is. A növényt leginkább a vírusok betegítik, és a gyakori látens fertőzések miatt feltételezhető, hogy a szaporítóanyagok fertőzöttsége sokkal nagyobb, mint gondolnánk. Ezért is nagy jelentőségűek a hazai virológiai vizsgálatok.

Az idő mindig őt igazolta

Mőcsényi Mihály tájépítész, professzor emeritus, az MTA doktora 2019. november 9-én lett volna 100 éves. A Szent István Egyetem Budai Campus Felső kertjében pénteken avatták föl ünnepélyes keretek közt bronz mellszobrát.

Új, invazív meztelencsigák: hogyan védjük kertjeinket?

Amint arról a közelmúltban beszámoltunk, két új meztelencsiga-faj is megjelent hazánkban. Nemzetközi irodalom alapján mutatjuk be őket és a védekezés kiskerti, természetbarát lehetőségeit.

Egészségesebb a városi méz?

Az idei szezon nem volt könnyű a méhek számára. A hosszú aszályos időszak jelentősen csökkentette a nektárt adó növények virágzási idejét, ami rendkívül fontos a méhek számára. Ezért az idén Európa nagy részén nem számíthatnak rekord méz mennyiségre. De mi a helyzet a minőséggel?

Új meztelencsiga-fajok bukkantak fel, sok jóra ne számítsunk

A betegségek és kártevők túlnyomó többsége nyugalomba vonult, csupán néhány, az évszakra jellemző, növényvédelmi szempontból kevésbé fontos bagolylepkefaj repül még. Szomorú tapasztalat ugyanakkor, hogy rengeteg a telelésre elvermelő csupaszcsiga, azok közül is a spanyol csiga. Sőt, az idén újabb, hazánkban eddig ismeretlen csupaszcsiga-fajokat találtak.

Növénytermesztés a Marson

Ha az emberek sikeresen gyarmatosítanák a Marsot, a gazdák létfontosságú szerepet töltenének be az ott élők táplálásában. Egy holland tanulmány szerint nem is vagyunk olyan messzire a vörös bolygó talajának kultiválásától. A kutatók szerint kilencféle zöldség termeszthető a marsi talajban.

Most beleszólhat Budapest zöldfelületeinek tervezésébe, ne hagyja ki!

Budapesten él? Akkor szánjon pár percet erre a zöldfelületi kérdőívre, ne utólag zsörtölődjön, hogy mit hogyan kellett volna csinálni. Majdnem 750 helyszínről van szó, a legtöbbjük nem is „igazi” park, hanem valamilyen lakótelepi zöldfelület. Érdemes megnézni, hátha pont az ön lakóhelyén is van egy.