Back to top

14 ezer négyzetméteres városi kertet álmodtak egy párizsi tetőre

Jövőre nyílik Párizs délnyugati részén a 14 ezer négyzetméteres kert, mely Európa legnagyobbja lesz. A tervek szerint 30 különböző növényt termesztenek majd, és csúcsszezonban napi 1000 kilónyi zöldség és gyümölcs kerülhet majd ki belőle.

Nem ez lesz az első városi kert a francia fővárosban, azonban a méretei miatt ki fog emelkedni a többi közül. Párizs 15. kerületében, a felújítás alatt álló Paris Expo Porte de Versailles konferenciaközpont tetejére kerül a hatalmas zöldfelület. A 14 ezer négyzetméteres kert Európa legnagyobbja lesz. A tervek szerint 30 különböző féle zöldséget és gyümölcsöt termesztenek majd, és

a főszezonban napi 1000 kilogrammnyi termés kerül majd ki a területből. A kertben csak organikus termelés folyik majd, és 20 kertészre lesz szükség a fenntartásához.

"A célunk az, hogy egy olyan gazdaságot hozzunk létre, ami egy globálisan elismert fenntartható teremési modellé válhat" - mondta Pascal Hardy, a városi kertészettel foglalkozó Agripolis alapítója, a projekt gazdája. "Magas minőségű alapanyagokkal dolgozunk, a gazdálkodás pedig a természetes ritmussal összhangban folyik majd Párizs szívében."

A kertben az élelmiszertermelés mellett helyet kap egy étterem és bár is. Utóbbit a Le Perchoir nevű étteremlánc működteti majd, és 300 embernek biztosít majd helyet. Természetesen a helyileg termelt, szezonális élelmiszerekből készülnek majd a fogások.

A kert megálmodói azonban nem csak az éttermet tervezik ellátni, hanem a város délnyugati részén élőket is.

Az Agripolis egyik szamócás kertje
Az Agripolis egyik szamócás kertje
Fotó: Agripolis facebook
Szeretnének direkt kiszállítást, de tervben van hogy boltláncokkal, hotelekkel és menzákkal is szövetségre lépnek. Ezzel pedig csökkenthető az élelmiszerek szállítása okozta ökológiai lábnyom.

A helyiek lehetőséget kapnak arra is, hogy kisebb parcellákat béreljenek, ahol megtermelhetik a saját zöldségeiket, gyümölcseiket vagy éppen fűszernövényeiket. A tervek szerint tanulmányutakat, workshopokat és csapatépítő tréningeket is szerveznek majd, illetve egyéb események lebonyolítására is lesz kapacitás.

A nagyméretű városi kertekben ugyan világszinten nincs semmi újdonság, hiszen Detroitban és Shanghaiban már megjelentek, a párizsi azonban mégis úttörő lesz: egy új technológiát mutat majd be, az aeroponikus függőleges gazdálkodást. Ehhez nincs szükség növényvédőszerekre, mivel

zárt vízrendszerrel dolgoznak, talaj nélkül, amivel minimalizálódik a szennyezőanyagok megjelenésének lehetősége.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy a közeli embereket látják majd el élelmiszerrel, akkor nem meglepő, hogy a gazdaságnak különösen alacsony lesz a széndioxid lábnyoma.

Párizsban óriási divatja van a városi kertészkedésnek. Példaként ott van a La Recyclerie öko-gazdaság, mely a Porte de Clignancourt régi vasúti sínje mentén települt, az organikus gombatermelő La Caverne, melynek a Porte de La Chapelle mélygarázs ad otthont, illetve a Saint-Nom-la-Breteche körzetben működő UpCycle-La boite á champignons, szintén gombákkal foglalkozó startup. A városvezetés tervei szerint 2020-ig 100 hektárnyi zöldfelületet telepítenek, aminek harmada lesz kert.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/The Guardian

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kert- és életmód-kiállítás

Szeptember 6–8. között rendezik meg Kölnben a Spoga+Gafa 2020 nagyszabású kertészeti kiállítást. Mintegy 60 ország 2200 kiállítója mutatja be a következő szezonra szánt újdonságait és innovációit.

A boldogság kerti magvai

A Princeton Egyetem egyik kutatása szerint a „politikacsinálók” által rendszerint figyelmen kívül hagyott otthoni kertészkedésnek legalább olyan jótékony hatásai vannak, mint a közösségi fejlesztéseknek.

Új szuperpark Bécsben

Új közparkkal bővül az okosvárosnak is nevezett ultramodern bécsi városrész, Aspern Seestadt. Az északkeleti Am Seebogen kerületben épülő Elinor Ostrom park, mely nevét az első nőként közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesülő amerikai politológusról kapta, előreláthatólag 2021-re épül meg.

Málna- és szederfajták a balkonra

A Volmary olyan bogyósgyümölcsöket mutatott be, amelyek akár a balkonon vagy a teraszon is nevelhetőek, és már az első vagy második évben teremnek.

A helyi élelmiszer fogyasztása a világ legnagyobb részén csak távoli álom

A globalizáció az utóbbi évtizedekben forradalmasította az élelmiszer-előállítást és -fogyasztást, a gazdálkodás pedig hatékonyabbá vált. Az étrend változatosabb, és több élelmiszer áll rendelkezésre a világ különböző részein. A világ népességének nagy része viszont importált élelmiszerektől függő országokban él, amelyek a globális élelmiszer-ellátási láncok megszakadásával fokozottan sebezhetők.

Szőlőültetvény: közeleg a virágzás

Amikor a metszésen, kötözésen, hajtásválogatáson már túlvannak az ültetvények, akkor az egyik fő cél, hogy a növényeket megvédjük a kórokozóktól és kártevőktől. Különösen a virágzás idején kell figyelni a megelőzésre.

Sok vállalkozás visszafogta a termelést

A koronavírus-járvány, a forint-euró árfolyam és a madárinfluenza mellett lassan a csökkenő termelés is kezdi kifejteni hatását a baromfipiacon.

Pipacsos mákföld

Bár a lila és piros virágok színei festői látványt nyújtanak, a hazai máktermesztők inkább bosszankodnak azon, hogy nem sikerül a veteményeket gyommentesíteni. Ahogy más kertészeti kultúrákban, a mákföldeken is azzal küzdenek a gazdálkodók, hogy az EU hatóanyagkivonási rendelkezéseinek köszönhetően nincs hatékony engedéllyel rendelkező gyomirtószer ebben a növényben sem.

Csak cukkini - Egy kertész, aki kizárólag a cukkini termesztésével foglalkozik

A cukkinit általában másodkultúrában termesztik, Tarjányi Roland azonban erre a zöldségfajra építette a kertészetét. Már 18 éve tanulja ennek a kultúrának csínját-bínját, próbálgatja a fajtákat, és mára elérte, hogy a tavaszi és őszi hajtatással meghosszabbított idényből április végétől decemberig szállít cukkinit a piacra.

Így ültettünk el tízezer fát

A 10 000 új fát Budapestre! faültetési program 2016 októberében indult és 2019 szeptemberében fejeződött be. Az első egyed a Városligeti fasor részeként került a földbe, az utolsót pedig a Margit-szigeten ültették el, az lett egyúttal az Országfásítási Program első fája. Zakar Andrást, a Főkert Zrt. vezérigazgatóját a faültetés tapasztalatairól és a további fásítási tervekről kérdeztük.