Back to top

14 ezer négyzetméteres városi kertet álmodtak egy párizsi tetőre

Jövőre nyílik Párizs délnyugati részén a 14 ezer négyzetméteres kert, mely Európa legnagyobbja lesz. A tervek szerint 30 különböző növényt termesztenek majd, és csúcsszezonban napi 1000 kilónyi zöldség és gyümölcs kerülhet majd ki belőle.

Nem ez lesz az első városi kert a francia fővárosban, azonban a méretei miatt ki fog emelkedni a többi közül. Párizs 15. kerületében, a felújítás alatt álló Paris Expo Porte de Versailles konferenciaközpont tetejére kerül a hatalmas zöldfelület. A 14 ezer négyzetméteres kert Európa legnagyobbja lesz. A tervek szerint 30 különböző féle zöldséget és gyümölcsöt termesztenek majd, és

a főszezonban napi 1000 kilogrammnyi termés kerül majd ki a területből. A kertben csak organikus termelés folyik majd, és 20 kertészre lesz szükség a fenntartásához.

"A célunk az, hogy egy olyan gazdaságot hozzunk létre, ami egy globálisan elismert fenntartható teremési modellé válhat" - mondta Pascal Hardy, a városi kertészettel foglalkozó Agripolis alapítója, a projekt gazdája. "Magas minőségű alapanyagokkal dolgozunk, a gazdálkodás pedig a természetes ritmussal összhangban folyik majd Párizs szívében."

A kertben az élelmiszertermelés mellett helyet kap egy étterem és bár is. Utóbbit a Le Perchoir nevű étteremlánc működteti majd, és 300 embernek biztosít majd helyet. Természetesen a helyileg termelt, szezonális élelmiszerekből készülnek majd a fogások.

A kert megálmodói azonban nem csak az éttermet tervezik ellátni, hanem a város délnyugati részén élőket is.

Az Agripolis egyik szamócás kertje
Az Agripolis egyik szamócás kertje
Fotó: Agripolis facebook
Szeretnének direkt kiszállítást, de tervben van hogy boltláncokkal, hotelekkel és menzákkal is szövetségre lépnek. Ezzel pedig csökkenthető az élelmiszerek szállítása okozta ökológiai lábnyom.

A helyiek lehetőséget kapnak arra is, hogy kisebb parcellákat béreljenek, ahol megtermelhetik a saját zöldségeiket, gyümölcseiket vagy éppen fűszernövényeiket. A tervek szerint tanulmányutakat, workshopokat és csapatépítő tréningeket is szerveznek majd, illetve egyéb események lebonyolítására is lesz kapacitás.

A nagyméretű városi kertekben ugyan világszinten nincs semmi újdonság, hiszen Detroitban és Shanghaiban már megjelentek, a párizsi azonban mégis úttörő lesz: egy új technológiát mutat majd be, az aeroponikus függőleges gazdálkodást. Ehhez nincs szükség növényvédőszerekre, mivel

zárt vízrendszerrel dolgoznak, talaj nélkül, amivel minimalizálódik a szennyezőanyagok megjelenésének lehetősége.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy a közeli embereket látják majd el élelmiszerrel, akkor nem meglepő, hogy a gazdaságnak különösen alacsony lesz a széndioxid lábnyoma.

Párizsban óriási divatja van a városi kertészkedésnek. Példaként ott van a La Recyclerie öko-gazdaság, mely a Porte de Clignancourt régi vasúti sínje mentén települt, az organikus gombatermelő La Caverne, melynek a Porte de La Chapelle mélygarázs ad otthont, illetve a Saint-Nom-la-Breteche körzetben működő UpCycle-La boite á champignons, szintén gombákkal foglalkozó startup. A városvezetés tervei szerint 2020-ig 100 hektárnyi zöldfelületet telepítenek, aminek harmada lesz kert.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/The Guardian

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az alma a nyerő

Az optimisták szerint a beregi táj hamarosan a határ mindkét oldalán egységes arcot mutat. Merész álmainkban a térség mindkét részén szakszerűen gondozott, bőven termő gyümölcsösök húzódnak majd, és a jövőben ilyenek alkotják a kultúrtáj jelentős részét. Természetesen sok még a teendő, mire eljutunk idáig, rengeteg kihívással kell szembenézni, állítják a kárpátaljai gazdák.

Hamisított mézekkel is neveztek a nemzetközi versenyre

Az idei, Montrealban megrendezett nemzetközi méhészeti kongresszuson, az Apimondia mézversenyén a mézeknek csaknem a felét kizárták. Ennek nem más volt az oka, mint hogy ezek hamisítványok voltak, vagy olyan szermaradványokat tartalmaztak, melyek nem megengedettek.

A környezetkultúra fejlődését segíti

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Rát-Táncsics terme adott otthont a Szép Kertek kertépítészeti folyóirat 100. lapszámának megjelenése alkalmából rendezett kiállításra. Így egy helyen és egy időben voltak láthatóak a folyóiratban eddig bemutatott, zsűrizett kertépítészeti munkák anyagai, többségében az „Az Év Kertje” országos kerttervezési és építési nívódíj pályázat díjazott kertjei.

A kaposvári Szabadságfa az Év Fája

A kaposvári Szabadságfa lett az idén az Év fája az Ökotárs Alapítvány által 2010 óta szervezett híres magyar fák versenyén. A Hős Fa címet a Vasvár határában, a Szentkúti Parkerdőben álló Szentkúti Öregharcos, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját a zilizi Ezeréves tölgyfa kapta.

Virágos Magyarország - Megválasztották az év főkertészét

A Magyar Önkormányzati Főkertész Egyesület döntése alapján a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny Budapesten megrendezett díjátadó ünnepségén Az Év Főkertésze kitüntetést Székesfehérvár főkertésze vehette át. Spanyárné Halász Szilvia kertészmérnök és környezetvédelmi szakmérnök negyven éve dolgozik a szakmában, és a kezdetektől részt vesz a Virágos Magyarország verseny szervezésében.

A rezisztenciagéneket kutatják

Alap- és alkalmazott kutatásokat is végeznek Gödöllőn, a NAIK Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet Genetikai Főosztályán. A Növénygenomikai és Növény-Mikroba Interakció Csoport egyik kiemelt kutatási területe a súlyos gazdasági károkat okozó károsítók ellen védelmet nyújtó rezisztenciák, illetve az előnyös fajtatulajdoságokat meghatározó gének azonosítása.

Egy falat virág: szép is, ehető is, de egészséges is?

Virágot fogyasztani nem új keletű dolog. Már az ókori rómaiak, a kínaiak, a közel-keleti népek és az indiaiak is használták a konyhában a virágokat. Az ehető virágok termesztése új piaci lehetőségeket kínál a díszkertészeknek. A nemzetközi Antea-projekt keretében arra keresi a választ, hogy az élvezeti és az esztétikai értéken túl van-e az az ehető virágoknak egészségre gyakorolt jótékony hatásuk.

Néhány egyetemista rájött, hogyan lehet "műmézet" készíteni méhek nélkül

Az Izraeli Műszaki Egyetem (Technion) diákjai kifejlesztettek egy új technológiát, amellyel méhek közreműködése nélkül készítettek mézhez nagyon hasonló terméket egy genetikailag módosított baktérium felhasználásával.

Sok-sok alma és egy kevés szőlő

Naturalma Rozella, Naturalma Luna, Idared, valamint háromfajta szőlő: Olaszrizling, Ezerfürtű és Ezerjó. Hoffman Krisztián szépen gondozott lesencetomaji birtokán teremnek ezek a gyümölcsök. A fiatalember azt mondja, öröm látni a termést, és bár a napi munkát követően is meglehetősen sokat kell dolgozni ennek érdekében, de megéri.

Több termelő árult a nagybanin, mint tavaly

Eredményes évet zárt a budapesti Nagybani Piac. Az év első kilenc hónapjában mintegy 240 ezer vásárlói, valamint közel 130 ezer termelői belépést regisztráltak.