Back to top

Afrikai sertéspestis pusztít Szlovákiában

A szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium július 25-én bejelentette, hogy a tőketerebesi járásbeli Örös (írják Őrösnek is) községben afrikai sertéspestist diagnosztizáltak. Az egyik ottani háztáji tenyészet mind a négy egyedét megsemmisítették az állategészségügyi felügyelők, bár csak az egyik állatban mutatták ki a fertőzést.

A kór továbbterjedésének megelőzése érdekében az összes sertést leölték a településen, csaknem 30 állatot.

A szlovák-magyar határhoz közeli falu­ban 13 regisztrált sertéstenyésztő van, de egyes források szerint legalább két­szer annyian tartanak disznót, mint amennyien hivatalosan bejelentették az állattartást.

Szlovákiában minden sertés regisztrációköteles, de ezek szerint számos eddigi felhívás és figyelmeztetés ellenére sokan nem teljesítették az állattartásra vonatkozó bejelentési kötelezettséget,

pedig a hatályos előírás értelmében tenyészetnek számít minden olyan gazdaság, a háztájiak is, ahol akár egyetlen sertést is nevelnek. Örös többi állományában nem bukkant fel a vírus: az összes leölt állatból mintát vettek, és minden teszt eredménye negatív volt.

A kór azonban ebben az esetben sem ismert határokat, Örös községet követően egy másik helységben, Nagykövesden is pestisfertőzést észleltek. Ez a szlovákiai község lett a második, ahol igazoltan előfordult az afrikai sertéspestis. Stanislav Kovalik, a tőketerebesi Regionális Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet igazgatója ennek kapcsán rögvest bejelentette, hogy 12 nagykövesdi állattartó telepen mintegy 70 sertést leölnek, és ez a szám még nem a végleges. Az igazgató megerősítette, hogy a fertőzés további községekbe való átterjedésének nagy a kockázata, már csak azért is, mert az itteniek gyakran kelnek át a szlovák-magyar határon. Magyarországon már régebben felbukkant az afrikai sertéspestis. (Nálunk csak vaddisznókban! A szerk.) A szakemberek és a helyi lakosok is azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a veszélyes vírusgazdák közvetítésével fertőzte meg az állatokat.

A sertéspestissel veszélyeztetett körzetben a járási hivatal felszólítása alapján minden vaddisznóra lőhetnek a vadászok. Az előírások szerint elejtett vadból mintát kell küldeni a területileg illetékes állatorvosnak,

aki a kijelölt intézményekkel együttműködve elvégezteti a szükséges vizsgálatokat. Pozitív teszt esetén tömeges állománycsökkentésre is sor kerülhet. Komoly veszélyt jelent, hogy egy vaddisznó naponta akár 30–35 kilométert is megtesz, tehát óriási területet jár be. A földművelésügyi minisztérium aktuális kimutatásai szerint tavaly összesen 1140 elejtett vaddisznót vizsgáltak meg a tőketerebesi járásban, de egyetlen állatban sem mutatták ki az afrikai sertéspestis kórokozóját.

A fertőzés sújtotta területeken megkezdték az elhullott vaddisznók tetemeinek keresését. Stanislav Kovalik bejelentése szerint ígéretet kaptak a hadseregtől, hogy segítségükre lesznek az elhullott vaddisznótetemek felkutatásában.

A következő kérdés a megsemmisített háztáji sertések után járó kárpótlás. A 2007-ben elfogadott állategészségügyi jogszabály értelmében

azok után az állatok után, amelyek regisztrálva voltak, állami kárpótlás jár a gazdáknak.

A kártérítés összege a leölt állat súlyától és piaci árától függ. A gazdáknak az Agrárkifizető Ügynökséghez kell benyújtaniuk kártérítési igényüket – amikor az közzéteszi az erre vonatkozó felhívást.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/33 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lovarda és otthon – Horseland Lovastanya, az Év Tanyája

Békéscsabán, a bányatavak partján terül el a Horseland Lovastanya, ahonnan szép időben, egészen a szabadkígyósi Wenckheim kastély tornyáig el lehet látni. Lakói, a Szabó család, Fanni, Márti és József. A tanya fő profilja a lovasoktatás, de kocsizással és bértartással is foglalkoznak.

Mi kell ahhoz, hogy sikeres legyen a magyar juh- és kecskeágazat?

Jó állomány, jó genetika, jó reprodukciós technológia, jó tartástechnológia, jó takarmányozás – erre az öt dologra van szükség ahhoz, hogy a magyar juh- és kecskeágazat megfeleljen a mezőgazdaság előtt álló kihívásoknak. Így összegezték a szakemberek a NAIK Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézete, valamint a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség közös tudományos konferenciáján elhangzottakat.

Mégsem hoz szerencsét a lópatkó?

Tűzből születik, izzik amikor a ló lábára illesztik. 7 szöggel rögzítik, ám a lovaknak mindez mégsem okoz fájdalmat, ráadásul megóvja a lábukat a sérülésektől. Ez az eredete annak, hogy az ember évezredek óta vallja, a lópatkó szerencsét hoz, ám most úgy tűnik, azok járnak a legrosszabbul, akik ezzel dolgoznának nap, mint nap.

Megújuló takarmányozás a tehenészeti telepen

A takarmányozás is átalakul a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tehenészeti telepének megújítása során. A mára elavult tehenészeti technológia megújítására vállalkozott állami intézmény teljesen új épületeket, robotos fejést alkalmaz, és ennek keretében megújul az állatok táplálása is. Az abraktakarmányt és a tömegtakarmányt a nedves roppantott kukoricával egészítik ki.

Miniszter: biztos a csúszás, a mértéke kérdéses

Már csak azon megy a vita, hogy egy vagy két év lesz-e az agrártámogatások átmeneti időszaka – jelentette ki Nagy István, aki szerint addig sem szabad a fejlesztésekkel leállni.

12 millió euróval segítik a magyar borok értékesítését

Az elmúlt évben 10-15 százalékkal emelkedtek az unióban a borkészletek, ami nem könnyíti meg az ágazatban dolgozók helyzetét. A világ borpiaca telített, ezért a magyar borok értékesítésének támogatására 12 millió euró értékben borpromóciós programot indít az agrártárca – jelentette be Feldman Zsolt a Magyar Bor 2019/2020 című kötetet is bemutató sajtótájékoztatón.

Nagyot "ugrott" a sertéspestis Németország felé

A lengyel hatóságok megerősítették, hogy a német határtól 85 kilométerre, egy közlekedési balesetben elpusztult vaddisznónál az afrikai sertéspestis (ASP) vírust mutatták ki.

Tokajban a kistermelők is hozzáférnek a korszerű technológiához

Közösségi borászatok készültek el a Tokaji borvidéken a kormány 8,2 milliárd forintos támogatásából. Hercegkútra, Bodrogkisfaludra és Tállyára vihetik a szőlőjüket feldolgozásra azok a kistermelők, akik eddig nem tudtak saját maguk bort készíteni. A borvidék hegyközségi tanácsa programjában szerepelt, hogy közösségi megoldásokkal kell segíteni a sok kistermelőt, akiknek nincs elég forrásuk a technológiájuk korszerűsítéséhez.

Az európai méhészek védelmében - Támogatott magyar javaslat Brüsszelben

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. november 18-i ülésén tizenhárom tagállam támogatta a méhészeti ágazat megerősítésére vonatkozó magyar javaslatokat.

Alternatív takarmányok a kecskék számára - Kísérleti év

Beszámolok az idei tapasztalataimról, milyen lehetőségeket találtam a megbolondult időjárás hatásainak kivédésére. Az év eddig ismét meglehetősen siralmasra sikerült a környékünkön, olyannyira, hogy csak kétszer tudtak lucernát kaszálni az itt élő gazdálkodók. Az ország nagy részén, úgy tudom, hasonló a helyzet, kivételt ez alól csupán a „nagyon” Nyugat- és Dél-Nyugat-Magyar­or­szág jelentett.