Back to top

Afrikai sertéspestis pusztít Szlovákiában

A szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium július 25-én bejelentette, hogy a tőketerebesi járásbeli Örös (írják Őrösnek is) községben afrikai sertéspestist diagnosztizáltak. Az egyik ottani háztáji tenyészet mind a négy egyedét megsemmisítették az állategészségügyi felügyelők, bár csak az egyik állatban mutatták ki a fertőzést.

A kór továbbterjedésének megelőzése érdekében az összes sertést leölték a településen, csaknem 30 állatot.

A szlovák-magyar határhoz közeli falu­ban 13 regisztrált sertéstenyésztő van, de egyes források szerint legalább két­szer annyian tartanak disznót, mint amennyien hivatalosan bejelentették az állattartást.

Szlovákiában minden sertés regisztrációköteles, de ezek szerint számos eddigi felhívás és figyelmeztetés ellenére sokan nem teljesítették az állattartásra vonatkozó bejelentési kötelezettséget,

pedig a hatályos előírás értelmében tenyészetnek számít minden olyan gazdaság, a háztájiak is, ahol akár egyetlen sertést is nevelnek. Örös többi állományában nem bukkant fel a vírus: az összes leölt állatból mintát vettek, és minden teszt eredménye negatív volt.

A kór azonban ebben az esetben sem ismert határokat, Örös községet követően egy másik helységben, Nagykövesden is pestisfertőzést észleltek. Ez a szlovákiai község lett a második, ahol igazoltan előfordult az afrikai sertéspestis. Stanislav Kovalik, a tőketerebesi Regionális Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet igazgatója ennek kapcsán rögvest bejelentette, hogy 12 nagykövesdi állattartó telepen mintegy 70 sertést leölnek, és ez a szám még nem a végleges. Az igazgató megerősítette, hogy a fertőzés további községekbe való átterjedésének nagy a kockázata, már csak azért is, mert az itteniek gyakran kelnek át a szlovák-magyar határon. Magyarországon már régebben felbukkant az afrikai sertéspestis. (Nálunk csak vaddisznókban! A szerk.) A szakemberek és a helyi lakosok is azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a veszélyes vírusgazdák közvetítésével fertőzte meg az állatokat.

A sertéspestissel veszélyeztetett körzetben a járási hivatal felszólítása alapján minden vaddisznóra lőhetnek a vadászok. Az előírások szerint elejtett vadból mintát kell küldeni a területileg illetékes állatorvosnak,

aki a kijelölt intézményekkel együttműködve elvégezteti a szükséges vizsgálatokat. Pozitív teszt esetén tömeges állománycsökkentésre is sor kerülhet. Komoly veszélyt jelent, hogy egy vaddisznó naponta akár 30–35 kilométert is megtesz, tehát óriási területet jár be. A földművelésügyi minisztérium aktuális kimutatásai szerint tavaly összesen 1140 elejtett vaddisznót vizsgáltak meg a tőketerebesi járásban, de egyetlen állatban sem mutatták ki az afrikai sertéspestis kórokozóját.

A fertőzés sújtotta területeken megkezdték az elhullott vaddisznók tetemeinek keresését. Stanislav Kovalik bejelentése szerint ígéretet kaptak a hadseregtől, hogy segítségükre lesznek az elhullott vaddisznótetemek felkutatásában.

A következő kérdés a megsemmisített háztáji sertések után járó kárpótlás. A 2007-ben elfogadott állategészségügyi jogszabály értelmében

azok után az állatok után, amelyek regisztrálva voltak, állami kárpótlás jár a gazdáknak.

A kártérítés összege a leölt állat súlyától és piaci árától függ. A gazdáknak az Agrárkifizető Ügynökséghez kell benyújtaniuk kártérítési igényüket – amikor az közzéteszi az erre vonatkozó felhívást.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/33 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így lesz hatékony az atkakezelés: kontroll, protokoll, b-terv (2. rész)

Az atka kezelési eljárásrend/protokoll alapelvei, fő kérdései, összeállítása;

Gyenge diótermés, emelkedő árak

Nagyon gyenge lett Szlovákiában a tavalyi diótermés. Az ország nagy részében gombásodás és baktériumos megbetegedés is sújtotta a termést, emiatt mindenképpen drágább lesz idén a dió. Óriási károkat okozott a dióburokfúró légy, ami már tavalyelőtt is alaposan megtizedelte a termést, és továbbra sincs hatékony védekezés ellene. A dió permetezéséről 6–7 évvel ezelőtt szinte még nem is hallottunk.

Leáldozott a sertevadnak

Az afrikai sertéspestis elleni védekezés új szintre lépett azzal, hogy az EU-s ASP stratégia tavaly áprilisi módosítása minden tagállamot arra kötelezett, megalkossák a nemzeti akcióterv összeállítását a vaddisznóállomány szabályozásáról.

Az átlagos hozam az államnak és a gazdáknak is komoly kihívás

Az őszi betakarítású szántóföldi növények tavalyi átlaghozama komoly kihívás elé állította Szlovákiában nemcsak az agrártermelőket, hanem az államot is. A szélsőséges időjárás immár ötödik éve jelentősen csökkentette a hozamokat. Az óriási szárazságot meg-megszakító özönvízszerű esőzések és a tavaszi fagy alaposan megtizedelték a termést.

Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Világtalálkozó

Közös nyilatkozattal zárult a kilencven ország részvételével megrendezett 13. Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világfórum (GFFA), amelynek munkájában Magyarország is aktív szerepet vállalt.

A tejágazat is szenved a járványtól

A szlovák tejtermelők már többször is nehéz helyzetbe kerültek, és ez történt velük a koronavírus-járvány első hulláma alatt is. Egyebek között hiány alakult ki a számukra létfontosságú fertőtlenítőből, amellett a munkaerőhiány is sok fejtörést okozott nekik. A járvány teljesen felforgatta az árutermelést, és a tejtermelőknek minél gyorsabban igazodnia kellett a körülmények változásához.

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban 2022-től - döntött szerdai ülésén a szövetségi kormány.

Zölden, jót, olcsón és sokat termelni? - A digitális Zöld Hét fő kérdése

A koronavírus-járvány miatt idén első ízben került tisztán digitális formában megrendezésre Berlinben az Internationale Grüne Woche (IGW, Nemzetközi Zöld Hét), a világ egyik meghatározó élelmiszeripari és mezőgazdasági szakiállítása és fóruma. A két napos IGW Digital rendezvény január 20-án nyilvános online sajtótájékoztatóval vette kezdetét.

Új gazdálkodási környezet: támogatás, adózás, kockázatkezelés

Több ezer milliárd forintnyi uniós forrás, kedvezőbb adózási feltételek és csökkenő adminisztrációs terhek, valamint új kockázatkezelési rendszer is segíti a mezőgazdaság életét az elkövetkező években.

Aggasztó mennyiségű mérgező fémet találtak a cápákban

Egy új kutatás során nagy mennyiségű mérgező fémet találtak a Bahama-szigetek környékén élő cápák húsában. A kutatócsoport egyik tagja ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „ez még egy bizonyíték arra, hogy az embereket távol kell tartani a cápahús fogyasztásától.”