0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Afrikai sertéspestis pusztít Szlovákiában

A szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium július 25-én bejelentette, hogy a tőketerebesi járásbeli Örös (írják Őrösnek is) községben afrikai sertéspestist diagnosztizáltak. Az egyik ottani háztáji tenyészet mind a négy egyedét megsemmisítették az állategészségügyi felügyelők, bár csak az egyik állatban mutatták ki a fertőzést.

A kór továbbterjedésének megelőzése érdekében az összes sertést leölték a településen, csaknem 30 állatot.

A szlovák-magyar határhoz közeli falu­ban 13 regisztrált sertéstenyésztő van, de egyes források szerint legalább két­szer annyian tartanak disznót, mint amennyien hivatalosan bejelentették az állattartást.

Szlovákiában minden sertés regisztrációköteles, de ezek szerint számos eddigi felhívás és figyelmeztetés ellenére sokan nem teljesítették az állattartásra vonatkozó bejelentési kötelezettséget,

pedig a hatályos előírás értelmében tenyészetnek számít minden olyan gazdaság, a háztájiak is, ahol akár egyetlen sertést is nevelnek. Örös többi állományában nem bukkant fel a vírus: az összes leölt állatból mintát vettek, és minden teszt eredménye negatív volt.

A kór azonban ebben az esetben sem ismert határokat, Örös községet követően egy másik helységben, Nagykövesden is pestisfertőzést észleltek. Ez a szlovákiai község lett a második, ahol igazoltan előfordult az afrikai sertéspestis. Stanislav Kovalik, a tőketerebesi Regionális Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet igazgatója ennek kapcsán rögvest bejelentette, hogy 12 nagykövesdi állattartó telepen mintegy 70 sertést leölnek, és ez a szám még nem a végleges. Az igazgató megerősítette, hogy a fertőzés további községekbe való átterjedésének nagy a kockázata, már csak azért is, mert az itteniek gyakran kelnek át a szlovák-magyar határon. Magyarországon már régebben felbukkant az afrikai sertéspestis. (Nálunk csak vaddisznókban! A szerk.) A szakemberek és a helyi lakosok is azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a veszélyes vírusgazdák közvetítésével fertőzte meg az állatokat.

A sertéspestissel veszélyeztetett körzetben a járási hivatal felszólítása alapján minden vaddisznóra lőhetnek a vadászok. Az előírások szerint elejtett vadból mintát kell küldeni a területileg illetékes állatorvosnak,

aki a kijelölt intézményekkel együttműködve elvégezteti a szükséges vizsgálatokat. Pozitív teszt esetén tömeges állománycsökkentésre is sor kerülhet. Komoly veszélyt jelent, hogy egy vaddisznó naponta akár 30–35 kilométert is megtesz, tehát óriási területet jár be. A földművelésügyi minisztérium aktuális kimutatásai szerint tavaly összesen 1140 elejtett vaddisznót vizsgáltak meg a tőketerebesi járásban, de egyetlen állatban sem mutatták ki az afrikai sertéspestis kórokozóját.

A fertőzés sújtotta területeken megkezdték az elhullott vaddisznók tetemeinek keresését. Stanislav Kovalik bejelentése szerint ígéretet kaptak a hadseregtől, hogy segítségükre lesznek az elhullott vaddisznótetemek felkutatásában.

A következő kérdés a megsemmisített háztáji sertések után járó kárpótlás. A 2007-ben elfogadott állategészségügyi jogszabály értelmében

azok után az állatok után, amelyek regisztrálva voltak, állami kárpótlás jár a gazdáknak.

A kártérítés összege a leölt állat súlyától és piaci árától függ. A gazdáknak az Agrárkifizető Ügynökséghez kell benyújtaniuk kártérítési igényüket – amikor az közzéteszi az erre vonatkozó felhívást.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság