Back to top

Afrikai sertéspestis pusztít Szlovákiában

A szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium július 25-én bejelentette, hogy a tőketerebesi járásbeli Örös (írják Őrösnek is) községben afrikai sertéspestist diagnosztizáltak. Az egyik ottani háztáji tenyészet mind a négy egyedét megsemmisítették az állategészségügyi felügyelők, bár csak az egyik állatban mutatták ki a fertőzést.

A kór továbbterjedésének megelőzése érdekében az összes sertést leölték a településen, csaknem 30 állatot.

A szlovák-magyar határhoz közeli falu­ban 13 regisztrált sertéstenyésztő van, de egyes források szerint legalább két­szer annyian tartanak disznót, mint amennyien hivatalosan bejelentették az állattartást.

Szlovákiában minden sertés regisztrációköteles, de ezek szerint számos eddigi felhívás és figyelmeztetés ellenére sokan nem teljesítették az állattartásra vonatkozó bejelentési kötelezettséget,

pedig a hatályos előírás értelmében tenyészetnek számít minden olyan gazdaság, a háztájiak is, ahol akár egyetlen sertést is nevelnek. Örös többi állományában nem bukkant fel a vírus: az összes leölt állatból mintát vettek, és minden teszt eredménye negatív volt.

A kór azonban ebben az esetben sem ismert határokat, Örös községet követően egy másik helységben, Nagykövesden is pestisfertőzést észleltek. Ez a szlovákiai község lett a második, ahol igazoltan előfordult az afrikai sertéspestis. Stanislav Kovalik, a tőketerebesi Regionális Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet igazgatója ennek kapcsán rögvest bejelentette, hogy 12 nagykövesdi állattartó telepen mintegy 70 sertést leölnek, és ez a szám még nem a végleges. Az igazgató megerősítette, hogy a fertőzés további községekbe való átterjedésének nagy a kockázata, már csak azért is, mert az itteniek gyakran kelnek át a szlovák-magyar határon. Magyarországon már régebben felbukkant az afrikai sertéspestis. (Nálunk csak vaddisznókban! A szerk.) A szakemberek és a helyi lakosok is azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a veszélyes vírusgazdák közvetítésével fertőzte meg az állatokat.

A sertéspestissel veszélyeztetett körzetben a járási hivatal felszólítása alapján minden vaddisznóra lőhetnek a vadászok. Az előírások szerint elejtett vadból mintát kell küldeni a területileg illetékes állatorvosnak,

aki a kijelölt intézményekkel együttműködve elvégezteti a szükséges vizsgálatokat. Pozitív teszt esetén tömeges állománycsökkentésre is sor kerülhet. Komoly veszélyt jelent, hogy egy vaddisznó naponta akár 30–35 kilométert is megtesz, tehát óriási területet jár be. A földművelésügyi minisztérium aktuális kimutatásai szerint tavaly összesen 1140 elejtett vaddisznót vizsgáltak meg a tőketerebesi járásban, de egyetlen állatban sem mutatták ki az afrikai sertéspestis kórokozóját.

A fertőzés sújtotta területeken megkezdték az elhullott vaddisznók tetemeinek keresését. Stanislav Kovalik bejelentése szerint ígéretet kaptak a hadseregtől, hogy segítségükre lesznek az elhullott vaddisznótetemek felkutatásában.

A következő kérdés a megsemmisített háztáji sertések után járó kárpótlás. A 2007-ben elfogadott állategészségügyi jogszabály értelmében

azok után az állatok után, amelyek regisztrálva voltak, állami kárpótlás jár a gazdáknak.

A kártérítés összege a leölt állat súlyától és piaci árától függ. A gazdáknak az Agrárkifizető Ügynökséghez kell benyújtaniuk kártérítési igényüket – amikor az közzéteszi az erre vonatkozó felhívást.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/33 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az ellés öröme és bánata - kecsketartás

Városiként költöztünk pár éve faluba, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A Kistermelők Lapja júniusi számában kecsketartókká válásunk históriájáról meséltem, és az igyekezetünkről, hogy gidákkal gyarapodjon az állományunk. Több hónapnyi kudarc után, egy új baktól, Mihálytól vártuk a sikert…

E. coli - töltsük tele a szarvasmarhák itatóját!

A Cornell Egyetemen olyan kutatásokat végeznek, hogy meg lehet-e pontosan határozni azokat a területeket, ahonnan az E. coli fertőzések elterjedhetnek a szarvasmarhák között.

Kutyája van? Fontos figyelmeztetés érkezett

Az erőkifejtés vagy testmozgás, amely lehet akár a gazdival közös séta, játék vagy futás is, a felelős a potenciálisan halálos kimenetelű hőguta kialakulásáért a kutyáknál az esetek 74 százalékában - derült ki a témában készített eddigi legnagyobb tanulmányból.

Megkérdeztük a méhészt: Hogyan gyéríti az atkát nyáron?

Itt a nyár, véget érnek a pörgetések, amikor is az atkagyérítés és -írtás valamilyen formáját el kell végezni ahhoz, hogy a méhek a beteleléskor a lehető legkevesebb atkaszúrást kapják. Az atkagyérítés fontosságának megértése és az egész évet átfogó gyérítési stratégia kulcsfontosságú a méhek életben tartásához és a méhészkedés sikeréhez. Erről kérdeztük a méhészeket.

Kevesebb kiállítóval, de megrendezik Debrecenben a Farmer Expót

Kevesebb kiállítóval és kisebb épített vásárterülettel, de megrendezik augusztus 18-21. között a Farmer Expót Debrecenben, az egyetem Böszörményi úti campusán - közölte Vaszkó László vásárigazgató hétfőn az MTI-vel.

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

„Úgy nem nyersz, ha meg sem próbálod” - Állattartó telepek korszerűsítése

Holló Mátyással már 2013-ban is találkoztunk, akkor a Kistermelők Lapjában az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.

Megjelent az erdészeti csemetekertek gépbeszerzését célzó pályázati felhívás

Annak érdekében, hogy a gazdák a mezőgazdaságilag gyenge termőképességű területeken minél több erdőt hozhassanak létre, az Agrárminisztérium a támogatások átalakításával, a jogszabályok módosításával, így a versenyképesség növelésével olyan feltételeket teremt, amelyekkel az erdőgazdálkodást versenyképesebbé, a termelőket pedig érdekeltté teszi abban, hogy a gyengébb minőségű területeken további erdőtelepítések történjenek.

Kiemelkedő munkát végez a természetvédelmi őrszolgálat Magyarország védett értékeinek megőrzésében

Magyarországon a természetvédelmi őrszolgálat jelenleg 253 tagú, mintegy 850 ezer hektár védett természeti terület és 2 millió hektár Natura 2000 terület megóvása érdekében dolgoznak.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.